Tavaly november végén nagy örömtüzek közepette érkezett a bejelentés, hogy megszületett a hároméves megállapodás a minimálbérekkel kapcsolatban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ez alapján idén a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett (nettó 193 400 forintra), míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra nőtt (nettó 232 000 forintra). A hosszú távú megállapodás értelmében a legalacsonyabb keresetűek fizetése jövőre 13, majd 14 százalékkal emelkedne. A cél pedig, hogy a minimálbér 2027-ben érje el az abban az évben várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Igen ám, de a vártnál jóval gyengébb GDP-növekedés még alaposan közbeszólhat – erről ír a szintén a Klasszis Média lapcsaládhoz tartozó Mfor.hu.
Munkaadók: elkerülhetetlen az újratárgyalás
A minimálbér-emelési tervekkel kapcsolatos állóvizet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kavarta fel, amikor az RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy legalább 10 százalékos emelés valósulhat meg. Szerinte a kétszámjegyű bérfejlesztés már önmagában is nagy fegyvertény lenne egy ennyire alacsony növekedési környezetben. Más megszólalásokban viszont vezető kormánypárti politikusok, és az NGM is úgy fogalmazott, hogy továbbra is ragaszkodnak a 13 százalékos növekedéshez.
A probléma és a bizonytalanságok fő forrása, hogy tavaly év végén még 3,4 százalékos, dinamikus GDP-bővülést vártak a felek, ennek szellemében egyeztek meg a célszámokról. Igen ám, de jelenleg már csak egy ennél jóval alacsonyabb, 1 százalék alatti növekedésre van esély.
„Elkerülhetetlen a megállapodás újratárgyalása, nemcsak egy kisebb korrekcióra lesz szükség” – mondta el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Perlusz László szerint az elmaradó megrendelések, a gyenge árbevétel, a magasan ragadt költségek, illetve a háborús feszültségek fokozódása mérgezik a vállalkozói környezetet itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt.
A szakszervezetek ragaszkodnának az eredeti tervekhez
„A munkavállalói oldal a minimálbér esetében a rögzített százalékos mértékek fenntartásában érdekelt” – jelentette ki az Mfor kérdésére a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint tartaniuk kell magukat a megállapodáshoz, hiszen ez szolgálhatja leginkább a kötelező legkisebb munkabér pozíciójának hosszabb távú javítását. Erre valóban nagy szükség lenne, ugyanis európai uniós összehasonlításban meglehetősen siralmasan fest most a helyzet.
Fotó: Pixabay
Magyarország abból a szempontból sajátos helyzetben van, hogy nálunk két kötelező bérelem is érvényben van: a minimálbér és a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakörök esetében alkalmazandó garantált bérminimum. Az EU-ban, ahol van központilag meghatározott minimálbér (22 tagállam, a kivételek Olaszország, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország), csak egy típusú kötelező legkisebb munkabér létezik.
„A bruttó minimálbért közvetlenül euróba átszámítva sajnálatosan csak Bulgáriát előzzük meg, a garantált bérminimum esetében viszont a 17. helyen vagyunk. Vásárlóerő-paritáson már a minimálbér pozíciója is némileg kedvezőbb, a 17. helyen állunk, megelőzve Bulgária mellett Csehországot, Szlovákiát, de Lettországot és Észtországot is” – fogalmazott Mészáros Melinda.
Kellemetlen helyzetbe kerülhetne a kormány
Hasonlóan látja a helyzetet a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is, aki kategorikusan kijelentette, hogy „a megállapodást be kell tartani – e mellett fogunk érvelni a tárgyaláson”. Zlati Róbert szerint az alapcélkitűzést tekintve mindhárom oldal elképzelései változatlanok, ugyanakkor az idei GDP-növekedés valóban nehézzé teszi a megvalósítást.
Ennek egyik záloga a szociális hozzájárulási adó mértékének további, 1 százalékpontos csökkentése lehet, 13-ról 12 százalékra. Ez segíthetne a vállalatoknak a kötelező béremelések kigazdálkodásában.
„Ha a hároméves megállapodás alapcélja, azon belül pedig az éves emelések mértéke nem az eredeti tervek szerint teljesülne, az a kormánynak lenne a legkellemetlenebb. Nem véletlenül történik az ezzel kapcsolatos – sajnos naponta változó tartalmú – kormányzati nyilatkozat cunami a sajtóban” – tette hozzá Zlati Róbert.
Az Mfor.hu cikkéből az is kiderül, hogy mi lehet a garantált bérminimum sorsa, és hogy mikorra ígérte a kormányzat az ezer eurós minimálbér, valamint az egymillió forintos bruttó átlagbér elérését. A teljes cikket itt olvashatja >>
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
