Ezért nem jó, ha a gyerekek a valóságshow-ból tanulják a pénzügyeket

Marcsika, Ny.-né Cirmos, Fortress - hogy vehették el az emberek pénzét?

Nagy Zoltán Péter, az OTP marketing igazgatója több példát hozott a közelmúltból arra, amikor az ügyfelek megtakarításaikat – sőt, esetenként házuk eladásából származó bevételüket – olyan cégekre, magánszemélyekre bízták, akikről kiderült: csalók, becsapták őket, a pénz nyomát pedig mára bottal üthetik. Ez nem csak a pénzügyi ismeretek hiánya, hanem a hiszékenység, a csodavárás kérdése is. Az oktatásra nagy szükség van: az ígéretek, a szerződés körülményei hihetetlenek voltak minden esetben – mondta a szakember.

Tervezni, kockázatot ismerni muszáj

A szakértő felhívta a figyelmet a tervezés fontosságára - a tervezés pedig nem csak a pénzügyek, hanem a mindennapok területén is fontos. Aki nem tudja a hétvégét sem megtervezni, az valószínűleg egy lakásvásárlást, egy befektetést sem tud optimálisan lebonyolítani. Nagyon fontos a kockázattal megismertetni az embereket, az alacsony kockázat mellett elérhető magas hozamot még egyetlen termékben sem sikerült megvalósítani, ezt fontos tudatosítani az emberekben. Emellett a vállalkozószellem is szorosan a pénzügyekhez kapcsolódik, fejlesztése, oktatása kiemelten fontos.

Az iskolák, a kormányzat, a gyerekek és szülők, valamint a magánszféra szereplői között egy olyan együttműködés lenne szükséges, ami a valóban hasznos és teljeskörű pénzügyi, gazdasági oktatás megteremtéséhez vezethetne.

Schrankó Péter, az OTP Fáy András Alapítvány ügyvivője elmondta: a pénzügyi ismeretek átadása mellett a gazdasági ismeretek megismertetése is fontos, de a legfontosabb manapság a gazdálkodási ismeretek átadása.  Az egyén saját gazdálkodásáról kell a legtöbbet beszélni – évente több mint 20 ezer gyerek fordul meg az alapítványnál, ez alapján ebben van a legnagyobb hiányosság.

Mit akarnak tudni a gyerekek?

A Fáy Alapítványhoz érkező gyerekek egy valóságshow-ból szerzett ismereteik alapján arra voltak kíváncsiak, hol lakik Csóró Lali – vállalkozási terveik között szinte kivétel nélkül kocsma és tetoválószalon nyitása szerepelt. Egy kis faluból érkező gyerekeknek pedig a sokemeletes házak látványa volt a legérdekesebb dolog Budapesten. Mások azon morfondíroztak, vajon családi bevételnek számít-e a gereblyézés, vagy hogy az apa vajon kap majd nyugdíjat 10 év múlva? Olyan alapok hiányoznak az ismeretek közül, amelyekkel muszáj lenne foglalkozni, de az iskolákban nincs erre idő és energia.

A pénzügyek változása globális kérdés, amelyekre helyben kell választ adni. Ehhez új oktatási formák, új módszerek szükségesek. Hagyni kell a gyerekeket gondolkozni: nem matek-képleteket kell a fejükbe verni, hanem meg kell tanítani őket, hogyan találják meg a szükséges információt. Meg kell tartani a nevelés sokszínűségét, és szükség van felelős programokra és felősséget vállaló szereplőkre.

Össze kell fogni az érintett szereplőknek, hogy egy irányba toljuk a szekeret – mondta Schrankó Péter. Így minden alsó tagozatos láthatna sokemeletes házat, tudná, hogy nem a tetoválószalon az egyetlen vállalkozási lehetőség, és a diákkorban megtanult kamatoskamat-számításról felnőttkorban se feledkezzenek meg.