„Felelős magatartással a legtöbb baleset elkerülhető” – beszélgetés Lambert Gáborral, a MABISZ kommunikációs vezetőjével

A Biztonság Hete rendezvénysorozat nemrég ért véget. Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg. Milyen tanulságai vannak az eseménynek?

Valóban ez már a nyolcadik alkalom volt. 2016-ban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK–OBB) pozitívan állt a kezdeményezéshez, és 2017-től előbb kísérleti jelleggel Pest megyében, majd pedig utána országosan indítottuk el ezt a tematikus hetet, és menet közben egyre több, most már 30-nál is több szervezet csatlakozott hozzá. A mostani rendezvényen a budapesti megnyitó mellett több mint 65 vidéki helyszínen volt ezen a héten valamilyen aktivitás a Biztonság Hete jegyében, mely arról szól, az a mottója, hogy egy kis odafigyeléssel, felelős magatartással a legtöbb baleset elkerülhető.

Ezek az utakon bekövetkező, közlekedési balesetek?

Elsősorban a közlekedési balesetekről van szó, de ugyanígy nagyon sokan a mindennapi életben, például a konyhában, szembesültek azzal, hogy ha a serpenyőben, a tűz vagy az olaj lángra lobban, és azt vízzel próbáljuk oltani, abból lesz a lakáskatasztrófa. Szóval ilyen apró és nagyon hasznos tudásokat próbálunk leginkább a legfiatalabb korosztályok fejébe csöppenteni. Az általános iskolások az elsőrendű célcsoport ezekben a napokban, hiszen nemrég kezdődött az iskola, mind a közutakon, mind pedig otthon, egyéb nyilvános helyeken érdemes sok mindenre odafigyelniük. De ugyanígy célcsoport az egész család is, ezért is döntöttünk úgy, hogy a zárórendezvény Zsámbékon egy családi rendezvény legyen. Úgyhogy a legfontosabb, hogy mindenképpen szeretnénk alapvetően és ismétlődően ezekre a dolgokra felhívni a figyelmet, hogy egyre inkább tudatossá váljék a gyerekek viselkedése, magatartása, beivódjon az, hogy mire kell odafigyelni a különböző élethelyzetekben.

Más-más edukációt igényel egy kisdiák, egy kamasz és egy felsőoktatási hallgató. Erre milyen megoldásuk van?

Mind a Biztonság Hete, mind pedig más kezdeményezések egy tudatos stratégiába épülnek be, a MABISZ fiatal generációs stratégiájába, amelyik az általános iskolásokat, a középiskolásokat és az egyetemistákat is különböző eszközökkel próbálja megszólítani. Egyre inkább a középiskolások kerülnek a fókuszba, nemcsak azért, mert egyre tudatosabb ügyfelekké is válhatnak a későbbiekben, de 18 év környékén, amikor pályaválasztás előtt állnak, ha megismerkednek a biztosítási szakmának a különböző ágazataival, illetve lehetőségeivel, akkor munkatársként is számítunk rájuk. Ezért amellett, hogy a Biztonság Hete egy kicsit rájuk is fókuszál – hiszen például a nyitórendezvényre fővárosi középiskolásokat hívtunk meg több csoportban – de emellett országosan tartunk biztonsági órákat. Szeretnénk kialakítani egy olyan országos hálózatot, hogy legalább minden vármegyében legyen egy olyan középiskola, amellyel kiemelt kapcsolatot tartunk fenn, és amely szem előtt tartja a biztosítások megismertetését, hiszen az a tapasztalatunk, hogy a pénzügyi ismeretek keretében – amit számos verseny és kormányzati támogatás is segít – a biztosítások egy kicsit háttérbe szorultak, a biztosítások működése, ismerete, illetve használata nincs még a megfelelő szinten. Ezt próbáljuk ezekkel az edukációs eszközökkel támogatni.

Mit tapasztaltak, milyen a társadalomban a biztosítók megítélése?

Nagyon érdekes, hogy minden évben folytatunk a Századvéggel közösen egy átfogó közvélemény-kutatást a biztosítókkal szembeni bizalomról, illetve a biztosításokkal szembeni elégedettségről. És tényleg érdekes, hogy a bizalom az egy picit csökkent, de még mindig 50 százalék felett állt az elmúlt időszakban, de ugyanakkor pedig az elégedettség azok körében is, akik károsultak voltak, minden termék esetében 80 százalék körül áll. Tehát nagyon elválik egymástól, hogy mit gondolnak a biztosítókról, és azután, amikor találkoznak velük, mik a tapasztalatok. Ezért úgy látjuk, mindenképpen szükség van arra, hogy a biztosítói ismertséget, illetve imázst erősítsük. És ebből következik az, hogy ennek egy nagyon jó eszköze lehet a biztonságkérdés.

Ennek egy eszköze tehát a Biztonság Hete. Mekkora ennek a rendezvénysorozatnak a népszerűsége?

Idén több mint 65 helyszínen tartottak a Biztonság Hetéhez kapcsolódó aktivitást vidéken is. Az utolsó napok előtt úgy összesítettük, hogy 95 ezer látogatója volt a Biztonság Hetének, és most ebből következően nyilvánvalóvá vált, hogy összességében megvolt a százezredik látogató, hiszen a gyorsbecslés szerint most a különböző helyszíneket 15 ezren látogatták meg. Viszont teljesen pontosan nem lehetett volna beazonosítani, hogy ki a százezredik látogató, ezért azt találtuk ki, hogy aki szeptember 1. és 17. között játszott a MABISZ eddig is népszerű online szerencsejátékán, a Biztonságkerék – Forgasd ki a jövőd! játékon, azok között kisorsoltuk a jelképes, vagy ha így tetszik, szerencsés százezrediket, aki egy 100 ezer forintos készpénzes borítékot vehetett át a záróhelyszínen, Zsámbékon. Itt egyébként a NIT Hungaryvel közösen tartottuk a zárórendezvényt, a NIT Hungary az „5 tengelyen biztonsággal” kamionversenyt bonyolította le ott hagyományosan, és annak az ünnepélyes díjkiosztó ünnepségén adtuk át mi is a 100 ezer forintos nyereményt.

Idén mi volt a speciális témájuk?

Ezeknek a témaheteknek mindig van egy kiemelt fókusza is, elsősorban közlekedésbiztonsági fókusza, meg ugye a társrendező, az ORFK–OBB. Ebben az évben ez a mikromobilitás, valamint hozzá kapcsolódóan a kerékpárosok és gyalogosok veszélyeztetettsége volt. Az e-rollerek területén ennek a fontosságát mutatja, hogy a rendőrségi adatok szerint az első fél évben 317 e-rollerhez köthető baleset volt a közutakon, és ezekben az e-rollerek kétszer annyi esetben szerepeltek károkozóként, mint károsultként.

Tehát ez azt jelenti, hogy a kétharmadát ők okozták, ugye?

Így van, így is meg lehet fogalmazni. Úgyhogy ez azt mutatja, hogy az e-rollereseknek a közlekedési ismeretei messze nincsenek a megfelelő szinten. A másik pedig, hogy a gyalogosok és kerékpárosok a személyi sérüléssel járó közúti baleseteknek körülbelül az egyharmadát teszik ki, ugyanígy a halálos baleseteknek egyharmadát is. Ami azt jelenti, hogy ők meg nagyon védtelenek a közutakon a más járművekkel szemben, és ez érthető is, hiszen sokkal kisebb a védettségük. Úgyhogy ezekre a próbáltuk felhívni ezen a héten fokozottan a figyelmet mind a budapesti, mind pedig a vidéki helyszínen, valamint közleményeinkben is.

Említette, hogy az e-rolleresek közlekedési ismeretei meglehetősen hiányosak. Mit lehet ellene tenni? Ugye a szabályozás értelmében jelenleg szinte bárki bérelhet e-rollert.

Így van, és szerintem a helyes irányba tett első lépés volt az, hogy bizonyos mikromobilitási eszközökre július 16-ától már kötelező felelősségbiztosítást kötni. A 25 kilogrammnál súlyosabb járművek esetében óránként 14 kilométeres tervezési sebességgel, 25 kilogramm alatt pedig óránként 25 kilométeres tervezési sebességgel áll fenn ilyen kötelezettség.

Hogyan lehet elérni, hogy az ilyen eszközökkel közlekedők közlekedési kultúrája magasabb legyen? Tehát például szükséges-e egy olyan korlátozás, hogy szerezzenek jogosítványt, vagy legyen valamilyen képesítésük, vizsgájuk?

A biztosítók ebben a kérdésben nem tudnak nyilatkozni, azt hiszem, a hatóságok dolga eldönteni, hogy mire van szükség. De látjuk a statisztikát, és a rohamosan növekvő népszerűséget, és azt is látjuk, hogy bizonyos városokban már kitiltották az e-rollereket. Tehát én úgy gondolom, hogy a tapasztalatok alapján az illetékes hatóságok majd mérlegelnek, illetve eldöntik, hogy mi lesz az itthoni gyakorlat.

Ezt azért is kérdezem, mert napirenden van a KRESZ-nek a módosítása. A biztosítóknak van-e valamilyen beleszólásuk, tanácskozási joguk az új KRESZ megalkotásába?

Különböző fórumokon vannak konzultációs lehetőségek, de én azt hiszem, hogy a közlekedés szabályainak a kialakításában, kialakítása elsősorban a szakemberekre, az ezzel foglalkozó szakemberekre tartozik. Úgyhogy mi el tudjuk mondani a magunk részét, illetve a saját tapasztalatainkat a biztosítók adatai alapján, de nem is szeretnénk ennél tovább nyújtózkodni.

Van egy fontos biztosítási téma, ami elég sok autóst érdekel. Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon. Tavaly nyáron jelentősen megváltozott a jogszabály, gyakorlatilag szinte mindig az autós minősül károkozónak. Kivéve, ha odahajtják a vadat, vagy pedig az a lezárt gyorsforgalmi útra megy föl.

Igen. Nos, én nem tudom, hogyan magyarázzák ki a vadásztársaságok azt a vaddisznót, amelyik az M7-esen szaladgált, de ez nem is az én dolgom.

Az új szabályozás mennyiben befolyásolja a biztosítóknak akár a gazdálkodását, akár pedig a díjkalkulációját?

Eddig is lehetett vadkárokra kiegészítő biztosítást kötni mind a cascóhoz, mind a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz is. Ennek azért van egy limitje, hogy milyen határig vállalja át a fedezetet a biztosító, de mindenképpen csökkenti az anyagi következményeket.

A rendezvény összefoglalójáról készült rövid videó itt tekinthető meg: