Fogalma sincs a magyaroknak, mekkora ma a betéti kamat

Kilencedik alkalommal készítette el az OTP Bank Öngondoskodási Indexét. Az index értéke a 2012. évi mélypontról folyamatosan, lassan emelkedik, értéke a most 37 pont. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a kedvező adatot némileg árnyalja, hogy az öngondoskodási célú pénzügyi megtakarítással rendelkezők aránya ma már csak 52 százalékot tesz ki, ez 11 százalékpontos visszaesést jelent a korábbi csúcshoz.

A megkérdezettek 85 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást, ám a hosszú táv helyett a váratlan helyzetre való felkészülés a legerősebb motiváló tényező – a megkérdezettek 34 százaléka erre a célra tesz félre.

Félünk  az öregkortól

A saját nyugdíjas évekre spórolók aránya ugyanakkor 5  százalékkal, 25 százalékra nőtt. Ennek ellenére több, mint 50 százalékukat nem is érdekli a nyugdíj utáni megélhetés. Ebben Kovács Antal szerint az a téves várakozás is közrejátszhat, hogy az emberek úgy vélik, hogy a nyugdíjbavonulás után utolsó keresetük 64 százalékát megkapják majd. Miután ez nincs messze attól a 74 százalékos elvárástól, amilyen szinten a válaszadók szerint nyugdíjas éveikben vígan megélnének, ezért nem is lépnek. Holott – hívta fel a figyelmet az OTP vezérigazgató-helyettese – a szakértők szerint jó, ha a korábbi kereset 30-40 százalékát elér majd a nyugdíj szintje. Ráadásul meglepő, hogy azok aránya, akik az államtól várják a tisztességes időskor biztosítását szintén történeti magasságokba, 69 százalékra emelkedett.

A nyugdíj várható mértéke az aktív keresők szerint, a nyugdíjba vonulás előtti év átlagkeresete százalékában. Forrás: OTP

Fogalmunk sincs, mi mennyi

A hihetetlen alultájékozottságot mutatja, hogy az emberek szerint jelenleg 6 százalékos az infláció, miközben az átlagos betéti kamatszintet 6,5 százalékra teszik. Nagyon durva, hogy a jelenlegi helyzetben 9 százalékos betéti kamat-ajánlatot csak az emberek ötöde tart gyanúsan magasnak, s 40 százalékuknál a 19 százalékos betéti kamat-ajánlat sem verné ki a biztosítékot.

Nem tudni, hogy az állam felé fordulásban mennyiben játszhattak szerepet az elmúlt hónapok brókercsődjei – bár az extrahozamok magas elfogadottsága nem ezt mutatja –, ám kétségtelen, hogy arra a kérdésre, hogy miért tartják otthon a pénzüket 43 százalék azt (is) választotta a lehetséges válaszok közül, hogy tart attól, hogy nem kapná vissza a pénzét. (Más kérdés, hogy 44 százalékuk azért nem választ intézményes megtakarítást, mert saját bevallása szerint semmilyen terméket nem ismer.)

Kovács Antal szerint az államban bízás felerősödésében vélhetően a banki adósmentés is szerepet játszott – emlékezetes, hogy a jegybank tegnapi kimutatása szerint maguk a nem fizető adósok még mindig úgy vélekednek, hogy majd az állam megmenti őket – ezért sem hajlandóak olyan megoldásokat elfogadni, mint például kisebb lakásba költözés.