Lázár János a mai kormánytájékoztatón világossá tette, amit már eddig is tudni lehetett: a politika nem hagyhatja az utcán a hiteleit rendezni nem tudó adósokat.
- Tudható volt, hogy „napokon belül” az Országgyűlésben megszületik a családi csődvédelemről szóló törvény.
- Tudható volt, hogy őszre megújul a végrehajtói rendszer – azt ugyanakkor a témához értők csendben hozzáteszik, hogy az ügyfélnek (adósnak) nem lesz számottevően olcsóbb az eljárás,
- Miután a bankok és a jegybank is jelezte, hogy fontos lene a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) kvótájának emelése, ez is ismert volt – más kérdés, hogy az MNB Stabilitási Jelentésének bumutatásakor az ottani illetékesek a várt 25 ezres helyett csak 10 ezres kvóta-emelésről beszéltek. Meglehet, csak elszólás volt, hiszen a miniszter szavai szerint úgy fogják újítani az Nemzeti Eszközkezelőt, hogy jelentősen megnövelik a NET keretét, hogy még több lakást tudjanak megvásárolni.
Az MNB ötletét is sutba dobná a kormány?
Ami ugyanakkor új elem, hogy Lázár János szerint a kilakoltatás szabályait is felül kell vizsgálni, mert ezek a szabályok nem lehetnek méltánytalanok.
A legnagyobb veszélyt persze az jelentené, ha kormány kitartana a kilakoltatási moratórium mellett. (Sokadszorra írjuk: a bankok arányaiban sokkal kevesebb lakást árvereztettek el, mint a közműszolgáltatók, vagy az önkormányzatok.) Egy ilyen lépés ugyanakkor még a korábbiaknál is komolyabb rendszerkockázati veszélyt hordozna a pénzügyi közvetítőrendszerre, főleg annak fényében, hogy a Magyar Nemzeti Bank a lejárati összhang megteremtése érdekeben úgy akarja (2016. őszétől) az eddig rövid külső forrásokból finanszírozottt jelzáloghitel állomány forrásszerkezetét megnyújtani, hogy megszabja, hogy a jelzáloghitelek mögé 15 százalékban hosszú forrás kerüljön, amire a legjobb eszköznek a jelzáloglevelet tartja. (Erről beszélt Fábián Gergely tegnap a Gazdasági Rádióban)
Ha viszont a kormányzat mesterséges akadályokat gördít a kilakoltatás elé, lényegében kivonja a fedezetet a jelzáloglevelek mögül, amely okán ezen instumentumok elértéktelenednek, értékesítésük lehetetlenné válik, aminek a szektorszintű kockázatok megugrása lesz a következménye.
Lehet, hogy mi olvastuk rosszul?
Persze, legyünk optimisták: a miniszter csak a méltánytalan kilakoltatás ellen akar szabályt húzni. Ez pedig akár úgy is értelmezhető, hogy a kabinet elfogadta azokat az érveket, amelyek a magáncsőd és a NET eljárása után még megoldást váró mintegy 100 ezer hiteles számára többlépcsős, egyebek mellett kamat- illetve lakbér-támogatással járó, sőt a méltányolható (kissebb, más helyen lévő, de legalább hasonló konfortú) lakásba költözést is előrevetítő komplex megoldáscsomagot javasoltak a kabinetnek, s amelyekről korábban a Privátbankár.hu is beszámolt.
Az uniós tiszviselőknek már van terve a válság megoldására. Az ukrán vezetés tárgyalna Magyarországgal, de nem kapnak érdemi választ – állítják. 
