Miért ment a hétvégén több tízezer ember az utcára Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban? Talán jobb életkörülményekért vagy közbiztonságért? Alacsonyabb adókért? A bevándorlással kapcsolatban? Nem, azért, erre a hétre volt kitűzve az új szerzői jogi törvény elfogadása az Európa Parlamentben. Ám a széleskörű tiltakozások ellenére kedden elfogadták a szerzői jog módosításáról szóló törvényt.
Azt, hogy a törvény frissítésére szükség volt, nemigen vonják kétségbe, nagyon elavult volt ugyanis. Ám a jelenlegi formájában sokak félelmei szerint alkalmas lesz a szólásszabadság korlátozására, a jogtiszta tartalmak egy része, például paródiák vagy kritikák is el fognak tűnni. A vita mindkét oldalon túlzásokba torkollik időnként. Egyesek a Youtube halálaként egyszerűsítették le a képletet.
Cenzúra-e a szűrés?
Az egyik neuralgikus pont ugyanis (13. paragrafus, amely végül 17-es lett) az, hogy az olyan tartalomszolgáltatóknak, mint a Youtube is, már a feltöltésnél ki kell szűrniük a jogsértő tartalmakat. Ez a rengeteg, a felhasználók által feltett anyag miatt gyakorlatilag lehetetlen emberi munkával, így feltöltési szűrőket (filterprogramokat) kell használni.
Amelyek viszont tökéletlenek. Így olyasmit is letilthatnak, amit nem kéne, ez pedig a cenzúrával egyenértékű. (Eddig a gyakorlatban bárki bármit feltölthetett, megoszthatott, de ha panasz érkezett, a szolgáltatók levették.)
Még nincs minden veszve?
Német lapok szerint összesen 348 parlamenti képviselő szavazott a reform mellett, 274 ellene és 36 tartózkodott. Az Európai Parlament ezúttal minden változtatás nélkül jóváhagyta az egyébként már több éve készülő és korábban leszavazott reformot, és előkészítette egy viszonylag gyors végrehajtás útját. Most azonban a tagállamoknak újra meg kell erősíteniük a megállapodást. Ennek határideje április 9.
Így a meccs még nincsen teljesen lejátszva, bár kevés a valószínűsége, hogy a törvényszövegben már egyszer megegyező európai kormányok visszatáncoljanak. A javaslatért Németországban a kormánykoalíciót vezető CDU/CSU kettőst teszik felelőssé.
Snowden pesszimista
A Die Zeit című lap „Fekete nap az internetes szabadság számára“ című cikkében idézi többek között Edward Snowdent, a híres amerikai titkosszolgálati leleplezőt. Ő Twitter-üzenetében azt írta, ha a CDU/CSU amellett szavazott, hogy ne legyen többé internetes szabadság, akkor az internet népének soha többé nem szabad a CDU/CSU-ra szavaznia.
A német ellenzék, de még a koalíciós partner szocialisták nagy része is ekézi a törvény miatt Angela Merkel kancellár pártját. Katarina Barley (SPD), német igazságügy-miniszter szerint most azon van a sor, hogy az irányelv gyakorlatba ültetése során a művészek valóban profitáljanak majd, a szabad véleménynyilvánítás szabadsága, a sokszínűség a neten pedig ne szenvedjen csorbát.
Eddig is kellett volna, de nem fizettek
Attól is tartanak, hogy a törvény miatt a kis kiadók, weboldalak hátrányt szenvednek majd, mert a Google és a Facebook alkupozíciói sokkal jobbak lesznek a tartalmak előállítóival szemben. Annak ellenére is, hogy a tízmillió euró alatti bevételű kisebb vállalkozásokra enyhébb szabályok vonatkoznak. Mások arra emlékeztetnek, hogy Németországban már 2013 óta van olyan törvény, amely a tartalmakat védi, mégsem fizettek ennek alapján érdemleges jogdíjat a kiadók számára - írta a Die Welt.
A nagy internetes konszernek, Google, Facebook ennek ellenére a tervezet nagy ellenzői közé tartoztak, de együttműködésre is készek. A Neue Zürcher Zeitung kommentárja szerint az ellenzők közül sokan a jelek szerint nem olvasták végig rendesen a jogszabályt. Az ugyanis maga is előírja, hogy a szolgáltatók ne korlátozzák a szerzői jog által nem védett tartalmak feltöltését.
Mibe kerül mindez?
A probléma inkább pénzügyi: sokba fog mindez kerülni. De a technikai fejlődéssel ez is javulhat.
Ami a feltöltőfilterek körüli nehézségeket illeti: a Heise.de szaklap egyik kommentárja egy programozótól rengeteg dilemmát említ. Mi van például az erős digitális effektusokkal torzított, például módosított színekkel feltöltött videóval? Hogyan lehet eldönteni, védettek-e? Vagy az óvodai ünnepségen a gyerekek által énekelt dalról? Hogyan lehet figyelembe venni, hogy az egyes országok jogrendszere is különbözik annak megítélésében, mi számít eredeti műnek? S ha el is döntöttük, mibe kerül majd mindez?
|
A magyar Artisjus szerint ettől több lesz a jogunk Az Artisjus magyar szerzőijog-védő szervezet blogja írta a döntésről: „Az olyan, a felhasználók számára tartalmak feltöltését engedélyező platformok, mint a YouTube, nem hivatkozhatnak arra, hogy ‘semleges tartalomszolgáltatók’, miközben valójában profitorientált médiacégként működnek – hanem jogi felelősséggel tartoznak a közzétett tartalmakért. Ez nem azt jelenti, hogy minden tartalmat el kell távolítaniuk, amiben jogvédett műveket felhasználnak, hanem azt, hogy ezek használatára a jogtulajdonosokkal megfelelő jogosítási szerződéseket kell kötniük.“ (...) „Emellett a végleges változat mellett végül ismét felsorakozott a zeneipar nagy része: több mint 300 szervezet támogatta. Eközben a tech cégek – és ezek nyomán a tech sajtó túlnyomó része – masszív ellenkampányt folytatott, számos netezőt mozgósítva, többek között ‘a szabad internet végének’ és a ‘mémek betiltásának’ hangoztatásával.“ Az Artisjus által idézett források szerint „a felhasználók valójában több jogot kapnak, hiszen ha a platform jogosítási szerződést köt, akkor felhasználói szabadon tölthetnek fel pl. jogvédett zenét tartalmazó saját videókat, vagy védett képeket használó mémeket; illetve a paródiák, a kritika, a véleménynyilvánítás kifejezetten megnevezett kivételt képeznek az irányelv szövegében.“ |
Jelentős összegről lehet szó. 
