Egy napra le fogják kapcsolni a Wikpedia német oldalait a készülő európai szerzői jogi törvény elleni tiltakozásul. Ha az Európai Parlament elfogadja az új jogszabályt, eltűnhet a Youtube-tartalmak jelentős része és sok kisebb weboldal, szolgáltató is hátrányba kerülhet. Kérdés, valami más, új technikával ki lehet-e játszani az új szabályokat. Jelentkezők biztosan lesznek rá. Putyin eközben valósággal saját internetet építene ki.
 |
| (Fotó: Eidenpenz József) |
A “13. Cikkely” jelenleg a felhasználók mumusa Európában, ami miatt komolyan megváltozhatnak internetezési szokásaink. Sokan tiltakoznak ellene, utcán és online egyaránt, sokan mások még csak nem is hallottak róla. Március 21-én például egész napra le fogják kapcsolni a Wikipedia német nyelvű részét a törvénytervezet elleni tiltakozásként. A Savetheinternet nevű oldal szerint pedig már négymillió aláírást gyűjtöttek össze a tiltakozók.
A probléma lényege, hogy kötelezni akarják az internetes tartalmakat kínáló szolgáltatókat, minden eszközzel szűrjék ki a szerzői jogilag kifogásolható anyagokat. Így például a YouTube-nak és más tartalomszolgáltatóknak feltöltés-szűrőt (upload filter) kellene alkalmaznia, aminek a következményei beláthatatlanok. Az eddig kedvelt tartalmak nagy része eltűnhet, a jogellenesen feltöltött teljes estés filmektől a már kinyomozhatatlan eredetű kutyás-macskás amatőr videókig vagy dokumentumfilmekig, oktató videókig.
Valljuk be, a Youtube valóban tele van kalózfelvételekkel. Sokszor csak úgy beléjük akadunk, vagy apró trükkök elegendőek az elérésükhöz. Például ha azt (is) beírjuk a keresőbe a cím mellé: “teljes film”. Másutt külső weboldalak sora szakosodott arra, hogy a Youtube-on elrejtett kalóztartalmakra mutató linkeket osszanak meg az olvasókkal, szépen rendszerezve, leírásokkal, értékelésekkel.
Lehetetlent kérnek tőlük
A szerzői jogok megsértése eddig is jogellenes volt az EU-ban Most annyi változna, hogy nem a tartalmak feltöltőit, hanem az azokat tartalmazó platformokat tennék érte felelőssé – mondta az N-Tv.de oldalnak adott interjúban a német Kalózpárt (Piraten) európai parlamenti képviselőnője, Julia Reda. Nemcsak a Youtube, hanem minden más, nagy tömegű tartalmat megosztó weboldal felelőssé tehető lenne.
Hacsak nem bizonyítja, hogy a jogellenesen feltöltött tartalom szerzői jogainak tulajdonosával megkísérelt megállapodást kötni. Ami persze ekkora tömegű ismeretlen információhordozó mellett teljesen lehetetlen. Így már a feltöltésnél meg kell akadályozni a védett tartalom feltöltését, csakhogy az ehhez használt filterek rendkívül sok hibával dolgoznak.
Buta mesterséges intelligencia
Például nem tudják megkülönböztetni az eredetit annak paródiájától vagy az idézetektől. Így legális tartalmak tömeges törlésére is sor kerülhet. Úgy tűnik, a törvényalkotók túllőttek a célon, a törvénytervezet szerint például az olyan kisebb oldalaknak is körül kell magukat bástyázni szerzői jogilag, amelyeken például ételrecepteket cserélnek egymással a felhasználók. Nemcsak az óriások, mint a Google, a Facebook vagy a Youtube.
Ezen kívül ugyanezen törvény 11. paragrafusa lehetővé tenné, hogy az internetes keresőknek, illetve hírkeresőknek jogdíjat kelljen fizetni azokért a – pár mondatos – tartalmakért, amelyeket a keresési találatok rövid leírásaként megjelenítenek.
Kinek az érdeke?
Látszólag paradox módon az új szabályozás a Google és a Facebook érdeke lehet, ezek ugyanis a fő fejlesztői a feltöltőfiltereknek is. Ha a március végére kitűzött szavazáson az Európai Parlamentben elfogadják a törvényt, sok más internetes cégnek tőlük kell megvenni ezt a technológiát. Hogy elfogadják-e a törvénytervezetet március végén, az azonban korántsem biztos, régen dolgoznak rajta, de már volt rá példa, hogy leszavazták.
A Google és a többi internetes óriás ugyanakkor mégis a tervezet legerősebb ellenzői közé tartozik. A keresőjéről híres holding meg is fenyegette az EU-t, hogy teljesen megszünteti Európában a Google News szolgáltatást – emlékeztet rá a Bloomberg.
Mindenképp az óriásoknak kedvez?
A törvénytervezeten már 2016 óta dolgozik az EU. Az internetes szerzői jog egy részét még a kétezres évek elején fektették le kontinensünkön, így mindenképpen szükség lenne a megújítására. Akkor még sem a közösségi média, sem a streaming szolgáltatások nem voltak elterjedtek.
Sokan attól tartanak, hogy ha az új szabályozás teret nyer, az internet is úgy fog kinézni, mint egy avítt kábeltelevíziós szolgáltatás. Sok laikust ismét elvágnának attól a lehetőségtől, hogy maguk is tartalmakat helyezzenek el az interneten. A jogi előírásokkal csak a nagy cégek tudnának majd megbirkózni, és az internetes óriások dominanciája tovább nőhet – mondja a kalózpárti képviselőnő.
Magyarok is aláírták
A kiadók, filmgyártók és különböző más, kreatív tartalmakat előállító vállalkozások viszont általában támogatják a szigorítást, nem csoda, hiszen elemi érdekük bevételeik növelése. A szerzői jogi művek másolása bizonyosan kárt okoz nekik, bár hogy mennyit, az állandó viták tárgya. (Ha valaki letölt százezer forint értékű filmet, az korántsem nem biztos, hogy ugyanezt meg is tudná venni vagy megvenné valaha is.)
 |
| Az egyik szolgáltató VPN-szervereinek térképe |
A német újságkiadók érdekvédelmi szervezete (BDZV) ma nyilvánosságra hozott egy nyílt levelet, amelyben a törvény elfogadását szorgalmazták, és amelyet tartalomkészítő vállalkozások 228 különböző szervezete, szövetsége írt alá. “Fair és mindenki számára fenntartható internetet” követeltek a levélben.
A levelet az EU-s parlamenti képviselőknek szánják, az aláírók száma bővül, még lehet csatlakozni. Négy magyar szervezet is van a listán, közülük az első a 21. helyen az Artisjus hazai szerzői jogi hivatal. (További szervezetek a Hail, a Hungart és az MKKE.)
“Putyin saját internetet akar”
Oroszországnak közben egészen más gondjai vannak: Lehet, hogy saját orosz internetet fognak ott kiépíteni, és elvágják a lakosságot a világ többi részétől. Vasárnap 15 ezer ember tiltakozott Moszkvában az új orosz internet-törvény tervezete miatt, pár tucatot mindjárt őrizetbe is vettek. A “szuverén internetről” (független, nemzeti internetről) szóló tervek szerint egyetlen központból lehetne megszabni, mi az, amit Oroszország lakosai az interneten elérhetnek, és mit nem. (Hasonlóan Kínához.)
“Putyin saját internetet akar” – írta nemrég a Bloomberg. A rendszert arra is képessé akarják tenni, hogy “lakossági zavargások” esetén megakadályozzák az emberek közötti kommunikációt. A Freedom House listáján az internetes szabadság terén Oroszország majdnem annyira pocsékul áll, mint Venezuela vagy Törökország, a sereghajtók egyike. Még Kína, Irán vagy Szíria is jóval magasabb pontszámot kapott.
|
Youtube helyett D.Tube – a blokklánc malmára hajtják a vizet? Lehet, hogy mire megszületik a megfelelő szabályozás az Európai Parlamentben, addigra okafogyottá válik? Lehet, hogy az EU bever ezzel néhány jó nagy szöget az internetes óriások koporsójába, és a blokklánc-alapú megoldásoknak kedvez? Több tucatnyi kriptodeviza körül csoportosuló vállalkozások, programozó csoportok, önkéntesek dolgoznak azon, hogy az internetes tartalmakat, mint weboldalak, fájltárolás, közösségi oldalak, gyakorlatilag az egész internet, “decentralizálják”. (Steem, EOS, Tron, IPFS, Sia, Lisk stb.) A decentralizáció azt jelenti, hogy bármilyen központi szerver, cégirányítás, vállalat közreműködése nélkül, a felhasználók gépei segítségével, az elosztott blokkláncon is működhet a rendszer. A szerénytelenül “Bolygóközi fájlrendszernek” elnevezett IPFS (Interplanetary File System) például a fájlokat nemcsak magas szinten titkosítja, de szét is szórja világba különböző számítógépek között. Fizikai hollétük kinyomozása vagy törlésük szinte lehetetlennek látszik. A fájlokhoz ugyanakkor olyan linkeket használnak, amelyek, az ígéretek szerint legalábbis, örökké élni fognak. Mit fog vajon kezdeni egy szabályozó azzal a tartalommal, amelyet feltesznek erre az IPFS-re egy malajziai VPN-szerveren keresztül, majd az elérési linket egy karib-tengeri szigeten bejegyzett vállalkozás által működtetett új-zélandi szerveren helyezik el? Vagy a szóban forgó linkek valamely nagyobb blokkláncot nyilvántartó több száz vagy több ezer szerverre szóródnak szét, elvileg végleg letörölhetetlenül? A felhasználók szintjén pedig ott vannak az úgynevezett VPN-szerverek, amelyek segítségével ma is szinte a Föld bármely országán keresztül, rejtett kapcsolattal meg lehet látogatni bármely weboldalt. (Lásd a fenti térképet.) Így az is csak nagyon nehezen és költségesen nyomozható ki, ki is tette fel az adott fájlt az internetre. A decentralizál alkalmazások (dapp-ok) száma ma is meredeken nő, már 2600 körül jár, ahogy a grafikon is mutatja, bár csak kevés köztük az igazán aktív. A Youtube trónjaira törekvők egyike, a D.tube (ahogy sok más blokklánc-megoldás) mindenesetre ma még gyerekcipőben jár. Elsősorban kriptodevizás hírek, videók vannak rajta, sokszor rossz minőségben, és a letöltés is akadozik. (Eidenpenz József jegyzete)
|
Címlapon
Nő a feszültség: erős szövetség születhet a megtámadott olajtankerek miatt
Az Arab Liga, valamint az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagállamainak vezetőit csúcstalálkozóra hívta május 30-ára Mekkába a szaúdi király, hogy az elmúlt napok eseményeinek tükrében megvitassák a térség biztonságának és stabilitásának a megszilárdításával kapcsolatos teendőket.
További cikkek
-
Katás vállalkozó vagyok - mit kezdjek most az szja-bevallással?
A magánszemélyeknek automatikusan bevallássá válik az szja-bevallási tervezete a május 20-i határidő után - a vállalkozókra ez nem igaz. Tovább
-
Remekeltek a nyugdíjpénztárak az év elején
Jól teljesítettek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak az első negyedévben, kiugró volt a vagyongyarapodás a pénztáraknál. Tovább
-
10 százalékkal drágult meg a nyári táboroztatás
A táborozók száma is ilyen arányban növekszik idén. Tovább
-
Azonnali kölcsönre van szüksége? Ezeket ne tévessze szem elől!
A devizahitelek és a gazdasági világválság által okozott hiteliszony lényegében megszűnt, a lakosság egyre nagyobb érdeklődést mutat a különböző hitelkonstrukciók iránt. Ezek közül kimagasló népszerűség övezi a személyi kölcsönöket, amelyek állománya hozzávetőlegesen 50 százalékos növekedést ért el a tavalyi évben. Tovább
-
Tényleg annyi az infláció, mint ahogy mondják? Szavazzon!
Több mint hat éve nem látott szinten az év/év infláció. Vagy esetleg még magasabb? Most szavazhat rá. Tovább
-
Mindenkinek csak egy lakást? – megkérdőjelezték a kapitalizmust
A német ifjú szocialisták vezére szerint államosításokra lenne szükség, és senkinek a tulajdonában nem kéne egynél több lakóingatlan legyen. Tovább
-
Öntik a hitelt a magyarokra – itt vennék fel a legtöbbet
Több mint 1300 milliárd forint - ennyi hitelt vettek fel a magyar háztartások csak tavaly. Nagyon erős év volt 2018 a hitelezésben, közel 40 százalékkal növekedett a lakossági hitelpiac. Hol volt a legnagyobb szükség ezekre a hitelekre és milyen konstrukciókat vizsgálnak leginkább a kalkulálók? Tovább
-
Vészesen közeleg a határidő: nem tudják a magyarok, hogy mekkora kedvezményeket kaphatnának
Már csak néhány nap maradt a 2018. évi szja bevallások benyújtására, amelynek határideje 2019. május 20, azonban a bevalláskészítés során érdemes az igénybe vehető adókedvezményekről, vagy épp a szálláshely-szolgáltatások kapcsán felmerülő tudnivalókról tájékozódni. Tovább
-
Ennyivel gazdagodunk fejenként az EU-nak köszönhetően
Egy új tanulmány szerint átlagosan évi 840 euróval nő az Európai Unióban a polgárok reáljövedelme attól, hogy országaik az egységes belső piachoz tartoznak. Tovább
-
Váratlan kiadás: neked van 476 ezer forint félretett pénzed?
A magyar társadalom mintegy kétharmada úgy érzi, hogy nincs anyagilag felkészülve arra, ha kisebb váratlan kiadást kell finanszíroznia. Tovább
-
Friss magyar gazdaglista: 33 éves és 35 milliárdja van - kitalálod, ki ő?
A 100 leggazdagabb című kiadvány szerint Mészáros Lőrincnek még nincs akkora vagyona, mint Csányi Sándornak. Tovább
-
New York Times: Trump tíz év alatt egymilliárd dollárt bukott
A lap az amerikai elnök 1985 és 1994 közötti adóbevallásairól szerzett információk alapján számolta ki a veszteségeket. Tovább
-
Mi lesz a hitelemmel, ha meghalok?
A kérdés, ami sokak fejében ott van, amikor kölcsön - főleg jelzáloghitel - felvételéről van szó. Mi történik a hitelünkkel, ha még a visszafizetése előtt meghalunk? Kinek kell tovább fizetnie? Kell egyáltalán fizetni tovább? Ennek jártunk utána. Tovább
-
Az ország két régiójában még ezer forint alatt van a betanított munkások órabére
Viszont összességében átlag 16 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók órabére az első negyedévben, mely így 1115 forintra emelkedett. Tovább
-
Valóban okosak a mobil alkalmazásaink?
Érkezik a harmadik UNIQA Money Lounge (x) Tovább
-
Már nem játszunk a tűzzel: senki sem akar úgy járni, mint a válság során
Az UniCredit felmérése alapján úgy tűnik, hogy tanultunk a pénzügyi válságból: mivel fix kamattal és törlesztőrészlettel akarunk hitelt felvenni. Tovább
-
Élet a cafeteria szétverése után: megvan az abszolút egyeduralkodó
Jelentős változásokkal indult az idei év, hiszen a cafeteria-rendszer átalakítása miatt az ilyen jellegű, kedvező adózással adható elemek köre leszűkült. Tovább
-
Jön a gyed a nevelőszülőknek is
Jövő év január elsejétől a nevelőszülőknek is elérhetővé válik a gyermekgondozási díj. Tovább
-
Húzós hónapok jönnek: miből fizessük az extra kiadásokat?
Végérvényesen beköszöntött a tavasz, ami sokak számára egyet jelent a nagytakarítással, a ház körüli munkák megkezdésével. Tovább
-
Több mint százezren fixálhatják jelzáloghitelük változó kamatozását
Erre irányul a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség április 15-én elindult kampánya, amely keretében 129 ezer adósnak kell ajánlást kapnia bankjától a váltásra. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Oszkó Péter: nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
