Közvetetten egy jótékony hatása mindenképpen volt a 2008-as válságnak, nevezetesen az, hogy a kamatok világszerte történelmi mélypontra csökkentek. Nem nagyon volt más választás, mert ezzel lehetett megteremteni azt a támogató környezetet, ami kihúzhatta a gazdaságokat a visszaesésből. Az alacsony kamatoknak igazán a hitelfelvevők örülhettek, mert olyan kamatkondíciókkal tudnak pénzhez jutni a bankoknál, amire szinte soha nem volt példa.
Mindez számok nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy ha valaki átlag fizetés mellett ma egy 20 millió forint-os értékű lakás felét hitelből finanszírozna, azaz 10 millió forint lakáshitelt venne fel, akkor azt 3 százalék THM mellett is megkapja.
Csupán összehasonlításképpen:
- az infláció várható értéke alig marad el a 3 százaléktól, tehát gyakorlatilag ingyen hitelről beszélhetünk
- a válság előtt a svájci frank alapú hiteleket 6 százalék körüli THM-mel értékesítették a bankok, azaz ma a devizakockázat mentes, forint alapú hitel sokkal olcsóbb…
Jön a változás!
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az elemzők szerint hogyan változhat a jövőben Amerikában, Európában és Magyarországon a kamatszint. (Itt fontos megjegyeznünk, hogy az átlagember jellemzően a jegybanki alapkamatra koncentrál, ennél sokkal fontosabb a BUBOR – budapesti bankközi kamatláb – alakulása, mert ez határozza meg a lakossági hitelek kamatszintjét is. Ma a 3 hónapos BUBOR 0,15 százalék, azaz lényegesen kisebb, mint a 0,9 százalék-os MNB alapkamat…)
Hogyan nyerhetünk százezreket hitelfelvevőként?
Ha valakinek hosszú futamidejű, 10 vagy akár 20 éves lakáshitelre van szüksége és tudja, hogy a kamatszint emelkedni fog, akkor pénzügyileg a legjobb döntés minél hosszabb futamidőre rögzíteni a felvett hitel kamatozását. Ma már lehetősége van a lakáshitelt felvevőknek 5, 10, 15, vagy akár 20 évre fixált kamattal is hitelt felvenni. Ezen havi törlesztése értelemszerűen magasabb, mint a rövid távon is változó kamattal bíró hiteleké, de biztonságot kínálnak a hitelfelvevőknek.
Egy 5 évre rögzített kamatozással rendelkező hitel ma 4,5 százalék körüli THM-mel érhető el, míg egy 10 éves kamatrögzítéssel rendelkező 5,5 százalék körüli THM-mel. (És itt talán érdemes megjegyezni, hogy még ez is elmarad a válság előtti svájci frankos lakáshitelek 6 százalék-os átlagos THM-jétől, melyek deviza kockázattal és rövid távon változó kamattal rendelkeztek…)
Rövid távon változó kamatozású lakáshiteleknél: egy százalékpontos kamatemelkedés egy 20 éves hitel esetében a futamidő elején 9 százalék-kal emeli meg a havi törlesztő részletet. (Maradva a 20 évre felvett 10 millió Forint példájánál: az 55 ezer Forint-os havi törlesztő részlet 60 ezer Forint-ig emelkedik.)
Visszatérve az elemzői várakozásokhoz: 2 és fél év múlva a hazai irányadó kamatszint 1,35 százalékponttal lehet feljebb, mint ma. Távolabbi jövőre vonatkozóan még előrejelzésünk sincs. Azt azonban érdemes tudni, hogy az európai kamatszint ma valamivel több, mint 3 százalékponttal marad el az átlagostól...
Fentiekből egyenesen következik, hogy hitelfelvevőként az alacsony kamatokat kihasználni úgy lehet, hogy a kamatszint mélypontján hosszú távon rögzített kamatozású hitelt választunk és megvédjük magunkat a törlesztő részlet jövőbeli emelkedésétől.
Ha szeretnéd áttekinteni a bankok lakáshitel kínálatát, akkor használd a Privátbankár.hu Lakáshitel-kalkulátorát. Amennyiben gyors képet szeretnél kapni az elérhető kamatokról és törlesztőrészletekről, használd az alábbi egyszerűsített kalkulátort:
Februárban, az előzetes becslésnek megfelelően, emelkedett az éves infláció az euróövezetben. 
