Változó világra kell felkészíteni a gyerekeket
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára az oktatással szembeni, folyamatosan változó elvárásokról beszélt a Privátbankár.hu Pénzügyi Tudatosság Fórum konferenciáján.
Az iskola egy zárt világ, mégis egy dinamikusan változó világra kell felkészítenie a diákokat – ez némi ellentmondást jelent, ismerte el a helyettes államtitkár. Olyan készségeket, alapkészségeket kell átadni, amelyek ehhez a változó világhoz alkalmasak. A gazdaság és a társadalom is azt várja el az iskolától, hogy használható tudást adjon át a gyerekeknek, ami nem csak a munkára, hanem a mindennapi életre, családi életre is lefordítható. Emellett a leszakadó, hátrányban lévő gyerekek felzárkóztatására és a tehetséggondozásra is figyelni kell – ha a két végletet jól tudják kezelni, az erősíti az átlagot is.
Képezni és segíteni kell az oktatókat is
2012-ben egy széles többséggel elfogadott kormányhatározatban már megfogalmazódott a pénzügyi alapismeretek oktatásba építésének szándéka. 2014-ben ezt tovább erősítette egy kormányhatározat. Ennek az oktatásnak a legfontosabb színtere a köznevelés a helyettes államtitkár szerint: itt lehet hátrányt kompenzálni, esélyt teremteni, versenyképes tudást adni. Ezt csak minőségi oktatás segítségével lehet elérni.
Ennek érdekében az intézményrendszer fejlesztése keretében létrehozták a Pedagógiai Oktatási Központokat, melyekben a szakmai támogató munka folyik. Létre kell hozni a megfelelő infrastruktúrát, környezet is, amibe a szélessávú internettől a wifin át a notebookok is hozzátartoznak. A tartalomfejlesztés keretében létrehozták a Nemzeti Köznevelési Portált – ez folyamatosan fejlődik, lehetőséget ad a folyamatos tananyagfeltöltésre, információátadásra. A tananyag folyamatos fejlesztése mellett a pedagógus-továbbképzések kiemelt szerepét emelte ki Pölöskei Gáborné. Erre nyitottak és befogadóak a pedagógusok.
A módszertan fejlesztése is kiemelten fontos: az új módszerekhez azonban idő kell, ezért fel kell mérni a jelenleg meglévő tartalmat, a rendelkezésre álló idő elosztását.
Nagyon fontos a tematikus hét
Az iskoláknak egyelőre csak 10 százaléka él azzal a lehetősével, hogy direkt módon oktassák a pénzügyi ismereteket (pedig erre már most is van lehetőség), ezért az indirekt módszer, a tematikus hetek jelentősége nagy.
A tematikus hetek egyfajta pilot-projektje volt az idei Pénz7 rendezvénysorozat: erre 660 iskola önként jelentkezett, kérdőívekkel felmérték a jelenlegi helyzetet a pénzügyi-gazdasági ismeretek kapcsán, a következő Pénz7-en, márciusban már ennek tapasztalatait is beépítik. (A Pénz7-ről itt írtunk bővebben >>)
Fontos, hogy hasznosítható ismereteket adjanak át: a világgazdaság és a magyar gazdaság folyamatairól, a vállalkozások és a háztartások működését meghatározó kérdésekről. A Pénz7 fókuszában a családi költségvetés, hasznos és gyakorlatorientált pénzügyi ismeretek állnak, a tudatos pénzügyi célok, a takarékosság fontosságáról lesz majd szó.
Ahhoz, hogy az iskola falai között újfajta tudást adhassanak át, szemléletváltásra van szükség. A passzív helyett az aktív tanulásra van szükség: készen kapott ismeretek helyett a kutatásra, információkeresésre kell helyezni a hangsúlyt. Figyelembe kell venni, hogy az osztályok heterogének, sokféle gyerek sokféle háttérrel ül be ugyanarra a 45 percre – ehhez módszertani segítséget kell nyújtani a pedagógusoknak. A tanároknak nem csak tanítani, hanem nevelni is kell, mentorrá kell válniuk.
Tényleg kötelező lesz?
Az NGM és az EMMI képviselőinek előadásában volt némi eltérés azt illetően hogy a pénzügyi ismeretek kötelező jelleggel kerülnek-e középtávon a a tananyagba. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak valóban célja kötelezővé tenni a pénzügyi oktatást, az EMMI viszont egyelőre inkább a tematikus hetek keretében képzeli el az ismeretek átadását. Emellett továbbra is választható tantervként elérhető a pénzügyi ismeretek oktatása.
A tananyag átalakításához a NAT teljes felülvizsgálata szükséges, ez el is indult – azt azonban hozzá kell tenni, hogy nem csak az NGM jelentkezett ilyen igénnyel, példaként az informatikát említette – ennek a területnek is nagyobb szerepet követelnek a tananyagban.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
