4p
A kormány 2019-ig tartó 5 éves kitekintéséből megtudjuk, mik az államháztartás várható számai. A kabinet orvosolni próbálja azt a problémát, hogy jelenleg többe kerül a nyugdíjrendszer és az egészségügy, mint amennyit erre a célokra járulékokból beszed az állam, ráadásul úgy, hogy igen magas a járulékok szintje. Ennek azonban ára van.
A probléma több okból adódik: magas a munkaadói és munkavállalói járulék, de mégis kevés az ebből befolyó összeg, mert viszonylag alacsony a foglalkoztatottság más EU országokkal összevetve. A kiadási oldalt pedig az nyomasztja, hogy viszonylag sokan részesülnek különféle szociális ellátásokban. A nyugdíjasok számát a rokkant nyugdíj és az előrehozott nyugdíj visszaszorítása, valamint a fokozatos nyugdíjkorhatár emelés tartaná az aktívak számához képest elfogadható szinten, de ezt a kormány a nők 40 év utáni korai nyugdíjazásával erősen felborította.

Egyensúly

Így most ismét sok a nyugdíjas, egyensúlyt pedig két módon lehetne tartani: járulékemeléssel vagy a nyugdíjak értékének csökkentésével. A kormány helyzetét könnyíti, hogy a várható gazdasági növekedés miatt a kettő kombinációját úgy valósíthatja meg, hogy egyik oldala se legyen feltűnő.

A várt bruttó bérnövekedés ugyanis 4 százalék körüli lesz évente, így a befolyó járulék is ennyivel nő, feltéve, hogy sem a járulék mértéke, sem az aktív járulékfizetők száma nem változik jelentősen. A nyugdíjak emelése viszont csak az inflációnak megfelelő lesz (ami idén és jövőre várhatóan csak 1-2 százalék körüli, és utána sem várnak sokkal magasabbat), ami azt jelenti, hogy évente 2 és fél százalék körüli mértékben nő az extrán rendelkezésre álló összeg, ha nem nő a nyugdíjasok száma. Az viszont nőni fog a 40 éves munkaviszony utáni kedvezmény miatt, de nem akkora mértékben, ami ezt az összeget felemésztené.

A többlet

Kérdés akkor, hogy hová kerül ez a többlet összeg? A választ akkor kapjuk meg, ha megnézzük az egészségügyre fordított kiadásokat is, valamint az ott befolyó járulékokat. A konkrét számokból az látszik, hogy a nyugdíjkasszába nem folyik be a fent számolt növekmény, hanem az egészségügynél jelenik meg. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány nem különíti el teljesen a nyugdíj-, ill. egészségügyi járulékot, hanem a kettő közt van egy nagy közös halmaz, melyet a munkaadók fizetnek a munkavállalók után: ez a szociális adó. Ebből tetszés szerint csoportosít az állam ahhoz a szegmenshez, ahol szükség van rá.

És pontosan ez az, ami történik: a növekvő járulékbevételekből egyre nagyobb arányban irányítanak az egészségügybe, így ott fokozatosan megszűnik a hiány, és a költségvetésnek nem kell kiegészítést befizetnie. Ez kétségkívül az államháztartás szintjén egészséges dolog, hisz a rendszer hosszútávon csak úgy működhet, hogy a nyugdíjra és egészségügyre beszedett járulék teljes mértékben fedezi ezeket a kiadásokat (miután mindkét ág csak folyó bevételekből finanszírozható, nincsenek felhalmozott alapok).

Reálértékben stagnálás

Ennek viszont az a következménye, hogy a nyugdíjak nem tudnak reálértékben emelkedni akkor sem, amikor az aktívak reáljövedelmei emelkednek. Ugyanakkor az egészségügyre sem jut lényegesen nagyobb összeg, hisz ez a folyamat még mindig csak az egyensúly helyreállításához elegendő.

Érdemi, vagyis reálértékben vett emelkedésre elvileg az ezt követő, 2020 utáni időszakban kerülhetne sor, feltéve hogy a gazdasági növekedés és így a reálbér-növekedés folytatódik. De még ekkor is két probléma adódik: egyrészt kérdés, hogy ekkor megáll-e a nyugdíjasok számának emelkedése, másrészt valamikor muszáj lesz csökkenteni a munkát terhelő járulékokat, hisz azok a gazdaság fejlődését már most is akadályozzák.

A teljes munkaerőköltség jelenleg a nettó bér 196 százaléka. Régiónkban ez 170 százalék körül alakul, ezért egy idő után a százalékos adó, és járulékcsökkenés elkerülhetetlen. Így viszont valószínű, hogy belátható időn belül nem lesz reálértékben növekedés a nyugdíjakban, bár a várható demográfiai folyamatokat figyelembe véve az is valamennyire eredménynek tekinthető, hogy legalább reálértéküket megőrzik az ellátások.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Lakáshitelesek figyelem: jó hírt közölt a kormány
Herman Bernadett | 2025. június 27. 10:34
Az év végéig megmarad a kamatstop, hamarosan a Magyar Közlönyben is közzéteszik a hosszabbításról szóló rendeletet. 
Személyes pénzügyek Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank
Natív tartalom | 2025. június 27. 09:18
Rendkívül kedvező értékajánlatot nyújtó hitelkártyával bővítette kártyakínálatát – első körben – meglévő ügyfelei számára a Gránit Bank. Az első évben díjmentes, mobilalkalmazásból igényelhető kártya számos prémium előnyt kínál nemcsak a hétköznapokban, hanem utazás közben is. A digitális pénzintézet mindezt a hazai piacon elérhető hitelkártyák között jelenleg kedvezőnek mondható THM-mel és a vásárlások után járó pénzvisszatérítéssel biztosítja.
Személyes pénzügyek Nyaralni készülők figyelem: fontos bejelentés érkezett az Erste Banktól
Herman Bernadett | 2025. június 26. 13:22
A napi átutalási limit tavaly szeptemberi bevezetése óta a bűnözők ismét a bankkártyákat vették célkeresztbe – az elmúlt fél évben nőtt a kártyaadatokkal elkövetett visszaélések száma és az elszenvedett károk összértéke. A csalások megelőzése, az ügyfelek edukálása érdekében az Erste meglévő csatornái – honlapja, közösségimédia-felületei, George App és George Web – mellett most podcast-sorozatot is indít.
Személyes pénzügyek Érdekes jelenség figyelhető meg a lakásbiztosításoknál
Privátbankár.hu | 2025. június 20. 11:25
Egyre népszerűbbek a kiegészítő fedezetek.
Személyes pénzügyek Gulyás Gergely százezreket érintő bejelentést tett – döntött a kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 18. 16:04
Meghosszabbították a kamatstopot.
Személyes pénzügyek A magyar demográfiai katasztrófa a nyugdíjasokat is befolyásolja
Hollós János | 2025. június 18. 10:42
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint áprilisban 5323 gyermek született, 14 százalékkal, 852-vel kevesebb, mint 2024 áprilisában. Magyarország történelmében még soha nem született ilyen kevés gyerek egy hónap alatt. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit podcast sorozata, a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével.  
Személyes pénzügyek Ennyiből jön ki átlagosan egy külföldi családi nyaralás
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 17:38
A Groupama Biztosító és az OTP Bank ezer főt kérdezett meg országos reprezentatív felmérésében.
Személyes pénzügyek Tízből öt magyar ennél kevesebbet keres – itt vannak a friss adatok!
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 08:30
A Központi Statisztikai Hivatal szerint ennyivel nőttek a bérek. A mediánadatok árulkodóak. 
Személyes pénzügyek Milliók járhatnak vissza a magyar devizahitelesnek, itt az ítélet
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 06:49
Még nem jogerős.
Személyes pénzügyek Eldurvult a helyzet az online banki csalásoknál
Herman Bernadett | 2025. június 16. 18:51
Egyre sikeresebbek a csalók, miközben a bankok egyre kevesebb csalási kísérletet hiúsítanak meg. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint folyamatosan nő az ügyfelekre áthárított veszteség értéke, de ez változhat, ha jön az „öt csapás”.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG