<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
A kormány 2019-ig tartó 5 éves kitekintéséből megtudjuk, mik az államháztartás várható számai. A kabinet orvosolni próbálja azt a problémát, hogy jelenleg többe kerül a nyugdíjrendszer és az egészségügy, mint amennyit erre a célokra járulékokból beszed az állam, ráadásul úgy, hogy igen magas a járulékok szintje. Ennek azonban ára van.
A probléma több okból adódik: magas a munkaadói és munkavállalói járulék, de mégis kevés az ebből befolyó összeg, mert viszonylag alacsony a foglalkoztatottság más EU országokkal összevetve. A kiadási oldalt pedig az nyomasztja, hogy viszonylag sokan részesülnek különféle szociális ellátásokban. A nyugdíjasok számát a rokkant nyugdíj és az előrehozott nyugdíj visszaszorítása, valamint a fokozatos nyugdíjkorhatár emelés tartaná az aktívak számához képest elfogadható szinten, de ezt a kormány a nők 40 év utáni korai nyugdíjazásával erősen felborította.

Egyensúly

Így most ismét sok a nyugdíjas, egyensúlyt pedig két módon lehetne tartani: járulékemeléssel vagy a nyugdíjak értékének csökkentésével. A kormány helyzetét könnyíti, hogy a várható gazdasági növekedés miatt a kettő kombinációját úgy valósíthatja meg, hogy egyik oldala se legyen feltűnő.

A várt bruttó bérnövekedés ugyanis 4 százalék körüli lesz évente, így a befolyó járulék is ennyivel nő, feltéve, hogy sem a járulék mértéke, sem az aktív járulékfizetők száma nem változik jelentősen. A nyugdíjak emelése viszont csak az inflációnak megfelelő lesz (ami idén és jövőre várhatóan csak 1-2 százalék körüli, és utána sem várnak sokkal magasabbat), ami azt jelenti, hogy évente 2 és fél százalék körüli mértékben nő az extrán rendelkezésre álló összeg, ha nem nő a nyugdíjasok száma. Az viszont nőni fog a 40 éves munkaviszony utáni kedvezmény miatt, de nem akkora mértékben, ami ezt az összeget felemésztené.

A többlet

Kérdés akkor, hogy hová kerül ez a többlet összeg? A választ akkor kapjuk meg, ha megnézzük az egészségügyre fordított kiadásokat is, valamint az ott befolyó járulékokat. A konkrét számokból az látszik, hogy a nyugdíjkasszába nem folyik be a fent számolt növekmény, hanem az egészségügynél jelenik meg. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány nem különíti el teljesen a nyugdíj-, ill. egészségügyi járulékot, hanem a kettő közt van egy nagy közös halmaz, melyet a munkaadók fizetnek a munkavállalók után: ez a szociális adó. Ebből tetszés szerint csoportosít az állam ahhoz a szegmenshez, ahol szükség van rá.

És pontosan ez az, ami történik: a növekvő járulékbevételekből egyre nagyobb arányban irányítanak az egészségügybe, így ott fokozatosan megszűnik a hiány, és a költségvetésnek nem kell kiegészítést befizetnie. Ez kétségkívül az államháztartás szintjén egészséges dolog, hisz a rendszer hosszútávon csak úgy működhet, hogy a nyugdíjra és egészségügyre beszedett járulék teljes mértékben fedezi ezeket a kiadásokat (miután mindkét ág csak folyó bevételekből finanszírozható, nincsenek felhalmozott alapok).

Reálértékben stagnálás

Ennek viszont az a következménye, hogy a nyugdíjak nem tudnak reálértékben emelkedni akkor sem, amikor az aktívak reáljövedelmei emelkednek. Ugyanakkor az egészségügyre sem jut lényegesen nagyobb összeg, hisz ez a folyamat még mindig csak az egyensúly helyreállításához elegendő.

Érdemi, vagyis reálértékben vett emelkedésre elvileg az ezt követő, 2020 utáni időszakban kerülhetne sor, feltéve hogy a gazdasági növekedés és így a reálbér-növekedés folytatódik. De még ekkor is két probléma adódik: egyrészt kérdés, hogy ekkor megáll-e a nyugdíjasok számának emelkedése, másrészt valamikor muszáj lesz csökkenteni a munkát terhelő járulékokat, hisz azok a gazdaság fejlődését már most is akadályozzák.

A teljes munkaerőköltség jelenleg a nettó bér 196 százaléka. Régiónkban ez 170 százalék körül alakul, ezért egy idő után a százalékos adó, és járulékcsökkenés elkerülhetetlen. Így viszont valószínű, hogy belátható időn belül nem lesz reálértékben növekedés a nyugdíjakban, bár a várható demográfiai folyamatokat figyelembe véve az is valamennyire eredménynek tekinthető, hogy legalább reálértéküket megőrzik az ellátások.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Hány telefonfülke van még az országban és mennyit használják őket?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 23. 10:01
Folyamatosan csökken a nyilvános telefonfülkék száma, de még mindig rendszeresen használják azokat, havonta átlagosan ötven hívást indítanak egy-egy nyilvános készülékről.
Személyes pénzügyek Melyik éri meg jobban? A fogyasztóbarát személyi hitel vagy a hagyományos?
Privátbankár.hu | 2021. július 20. 16:37
A Minősített Fogyasztóbarát személyi kölcsön számos olyan jellemzővel bír, ami miatt kedvezőbb egy hagyományos személyi kölcsönnél, a Nemzeti Bank korábbi közlése alapján az idei év első négy hónapjában felvett személyi kölcsönök közül minden ötödik minősített volt. A Bank360 elemzői annak jártak utána, hogy milyen feltételekkel lehet hagyományos, illetve fogyasztóbarát hitelhez jutni júliusban, és jobban megéri-e az új konstrukció.
Személyes pénzügyek A válság ellenére is új történelmi csúcson az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Eidenpenz József | 2021. július 20. 12:00
Annak ellenére, hogy a koronavírus-válságnak még koránt sincs vége, és nem a legjobb évként fog bevonulni a turizmus történetébe sem a 2021-es, az Ausztriában dolgozó magyarok száma új történelmi csúcsra emelkedett. Messze a magyarok kapták a legtöbb állást júniusban, amihez hozzájárulhat, hogy osztrák dolgozókból egyre kevesebb van. Az országban azonban megint szigorítanak, így a nyár második fele erősen kérdéses.
Személyes pénzügyek Magyarország sem marad ki az időjárás okozta károkból
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 16:27
A Generali Biztosító adatai szerint július második és harmadik hétvégéjének viharai után eddig közel 5500 bejelentés érkezett, összesen 1,5 milliárd forint értékben. 
Személyes pénzügyek Ráerősített az öngondoskodás iránti igényre a járvány
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 15:12
Egyre többen veszik saját kezükbe az egészségügyi öngondoskodás kérdését – derült ki a Pénztárszövetség első negyedéves eredményeiből. A hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások mellett tavaly és a 2021-es év első negyedévében a több mint 930 ezer egészségpénztári tag 8 milliárd forintnyi egyéni befizetéssel gyarapította egészségügyi célú befizetéseit, ami rekordösszegnek számít az elmúlt 20 év első negyedéveit tekintve.   
Személyes pénzügyek Jól meglökte a koronavírus az asztali számítógépek iránti keresletet
MTI | 2021. július 19. 12:20
Az elmúlt három negyedévben világszerte szépen nőttek a PC-eladások, igaz, a lendület így a végére épp hanyatlásnak indult.
Személyes pénzügyek Két bank is a babaváró hitel növekvő folyósítását jelezte
MTI | 2021. július 14. 06:24
Jelentős növekedésről számolt be a babaváró hitelek folyósításában két pénzintézet.
Személyes pénzügyek Még hogy válság? Egy év alatt közel 900 milliárddal tollasodtak meg a hazai gazdagok - itt a legfrissebb privátbanki körkép!
Csabai Károly | 2021. július 12. 05:21
Nemcsak a meglévő ügyfelek számláját gyarapították a koronavírus-járvány utáni első sokkot követően jelentősen felpattant árfolyamok. Hanem a friss pénzek is, vagyis, hogy több mint másfélezren döntöttek úgy, ezentúl a pénzeik fialtatását profikra bízzák. Mindezek következtében június végén közel 47 ezer számlán már 7 ezer milliárd forintos magánvagyont kezeltek a hazai privátbankárok, akik 30 millió forint alatt szóba sem állnak módosabb honfitársainkkal, a többségnél azonban 100 millió a beugró. Egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb körképünkből.
Személyes pénzügyek Az itthon nyaraló magyarok közel fele 50 ezer forintnál kisebb büdzsével tervez
Privátbankár.hu | 2021. július 8. 12:29
32 százalékuk pedig 50 és 100 ezer forint közötti vakációs költségvetéssel számol idén.
Személyes pénzügyek Csak május végéig 460 milliárd forint lakáshitelt vettek fel a magyarok
MTI | 2021. július 8. 07:54
Az év első öt hónapjában már majdnem olyan értékben kötöttek hitelszerződéseket, mint a teljes 2016-os évben.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos