<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
A kormány 2019-ig tartó 5 éves kitekintéséből megtudjuk, mik az államháztartás várható számai. A kabinet orvosolni próbálja azt a problémát, hogy jelenleg többe kerül a nyugdíjrendszer és az egészségügy, mint amennyit erre a célokra járulékokból beszed az állam, ráadásul úgy, hogy igen magas a járulékok szintje. Ennek azonban ára van.
A probléma több okból adódik: magas a munkaadói és munkavállalói járulék, de mégis kevés az ebből befolyó összeg, mert viszonylag alacsony a foglalkoztatottság más EU országokkal összevetve. A kiadási oldalt pedig az nyomasztja, hogy viszonylag sokan részesülnek különféle szociális ellátásokban. A nyugdíjasok számát a rokkant nyugdíj és az előrehozott nyugdíj visszaszorítása, valamint a fokozatos nyugdíjkorhatár emelés tartaná az aktívak számához képest elfogadható szinten, de ezt a kormány a nők 40 év utáni korai nyugdíjazásával erősen felborította.

Egyensúly

Így most ismét sok a nyugdíjas, egyensúlyt pedig két módon lehetne tartani: járulékemeléssel vagy a nyugdíjak értékének csökkentésével. A kormány helyzetét könnyíti, hogy a várható gazdasági növekedés miatt a kettő kombinációját úgy valósíthatja meg, hogy egyik oldala se legyen feltűnő.

A várt bruttó bérnövekedés ugyanis 4 százalék körüli lesz évente, így a befolyó járulék is ennyivel nő, feltéve, hogy sem a járulék mértéke, sem az aktív járulékfizetők száma nem változik jelentősen. A nyugdíjak emelése viszont csak az inflációnak megfelelő lesz (ami idén és jövőre várhatóan csak 1-2 százalék körüli, és utána sem várnak sokkal magasabbat), ami azt jelenti, hogy évente 2 és fél százalék körüli mértékben nő az extrán rendelkezésre álló összeg, ha nem nő a nyugdíjasok száma. Az viszont nőni fog a 40 éves munkaviszony utáni kedvezmény miatt, de nem akkora mértékben, ami ezt az összeget felemésztené.

A többlet

Kérdés akkor, hogy hová kerül ez a többlet összeg? A választ akkor kapjuk meg, ha megnézzük az egészségügyre fordított kiadásokat is, valamint az ott befolyó járulékokat. A konkrét számokból az látszik, hogy a nyugdíjkasszába nem folyik be a fent számolt növekmény, hanem az egészségügynél jelenik meg. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány nem különíti el teljesen a nyugdíj-, ill. egészségügyi járulékot, hanem a kettő közt van egy nagy közös halmaz, melyet a munkaadók fizetnek a munkavállalók után: ez a szociális adó. Ebből tetszés szerint csoportosít az állam ahhoz a szegmenshez, ahol szükség van rá.

És pontosan ez az, ami történik: a növekvő járulékbevételekből egyre nagyobb arányban irányítanak az egészségügybe, így ott fokozatosan megszűnik a hiány, és a költségvetésnek nem kell kiegészítést befizetnie. Ez kétségkívül az államháztartás szintjén egészséges dolog, hisz a rendszer hosszútávon csak úgy működhet, hogy a nyugdíjra és egészségügyre beszedett járulék teljes mértékben fedezi ezeket a kiadásokat (miután mindkét ág csak folyó bevételekből finanszírozható, nincsenek felhalmozott alapok).

Reálértékben stagnálás

Ennek viszont az a következménye, hogy a nyugdíjak nem tudnak reálértékben emelkedni akkor sem, amikor az aktívak reáljövedelmei emelkednek. Ugyanakkor az egészségügyre sem jut lényegesen nagyobb összeg, hisz ez a folyamat még mindig csak az egyensúly helyreállításához elegendő.

Érdemi, vagyis reálértékben vett emelkedésre elvileg az ezt követő, 2020 utáni időszakban kerülhetne sor, feltéve hogy a gazdasági növekedés és így a reálbér-növekedés folytatódik. De még ekkor is két probléma adódik: egyrészt kérdés, hogy ekkor megáll-e a nyugdíjasok számának emelkedése, másrészt valamikor muszáj lesz csökkenteni a munkát terhelő járulékokat, hisz azok a gazdaság fejlődését már most is akadályozzák.

A teljes munkaerőköltség jelenleg a nettó bér 196 százaléka. Régiónkban ez 170 százalék körül alakul, ezért egy idő után a százalékos adó, és járulékcsökkenés elkerülhetetlen. Így viszont valószínű, hogy belátható időn belül nem lesz reálértékben növekedés a nyugdíjakban, bár a várható demográfiai folyamatokat figyelembe véve az is valamennyire eredménynek tekinthető, hogy legalább reálértéküket megőrzik az ellátások.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek A magyarok kétharmadának szegényesebb lesz az idei karácsonya a tavalyinál
Privátbankár.hu | 2022. december 5. 10:59
Egy felmérésben megkérdezettek több mint fele kevesebbet költ idén ajándékra, mint szeretne.
Személyes pénzügyek Ilyen lakáshitelek jöhetnek jövőre
Privátbankár.hu | 2022. december 4. 10:30
Több tízezer forinttal is megnőhet a törlesztő részlet.
Személyes pénzügyek Korán jött a Mikulás: jó hír jött a hitelekről!
Privátbankár.hu | 2022. december 2. 07:43
Korán jött a Mikulás a banki ügyfeleknek, akik olyat láthatnak a hitelfeltételek hó eleji változtatásakor, amire utoljára tavaly volt példa. Elmaradt a megszokottá vált kamatemelési hullám, két nagybank pedig már csökkentette is a kölcsönei kamatát - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Személyes pénzügyek Indul a nagy karácsonyi bevásárlás – mennyit költünk csokoládéra, italra, parfümre?
Elek Lenke | 2022. december 1. 19:36
Bár egyelőre nem lehet tudni, hogyan bírjuk majd a rezsi-emelkedést és mennyire kell hozzányúlni a félretett tartalékokhoz, az biztos, hogy most is nagy sürgés-forgás lesz az üzletekben, minden vásárló igyekszik még időben beszerezni a szükséges hozzávalókat.
Személyes pénzügyek Az OTP nagy dobását minden bank követheti majd?
Privátbankár.hu | 2022. december 1. 17:17
Az OTP döntése, miszerint a kölcsön kamatát egyszer a futamidő alatt a piaci kamatszintre csökkenhetik majd, felkavarta az állóvizet.
Személyes pénzügyek Mennyire lesz durva a jövő évi villany- és gázszámla? Hamarosan kiderül!
Privátbankár.hu | 2022. december 1. 11:34
Legkésőbb december 16-ig kiderül, milyen tarifákkal számolhatunk 2023 első negyedévében.
Személyes pénzügyek Százmilliókat csalnak ki a magyaroktól a bankkártyás csalók
Privátbankár.hu | 2022. november 27. 17:21
A bankkártyás forgalom bővülésével párhuzamosan a csalók is nagyobb elánnal vetik be magukat és próbálják átverni a kártyás fizetőket. A bankok gyakran hangsúlyozzák, hogy senki ne adjon ki idegeneknek érzékeny adatokat vagy a fizetéshez szükséges kódokat. Ha gondatlanul jár el a bankkártyás, akkor könnyen lehet, hogy a bank nem téríti meg az összeget.
Személyes pénzügyek Sokat spórolhat, aki jól választ hitelt
Privátbankár.hu | 2022. november 25. 12:07
A korábbi évek kamatakcióival ellentétben idén az is karácsonyi ajándékként fogható fel, hogy a bankok lassítottak a személyi hitelek kamatainak emelésénél.
Személyes pénzügyek Egymillió magyar autósnak kell döntést hoznia
Privátbankár.hu | 2022. november 25. 11:18
Közel egymillió autósnak, köztük majd félmillió magánszemélynek kell arról döntenie néhány napon belül, hogy szeretnének-e biztosítót váltani. Az inflációs hatás a biztosítások díját és a fedezetlenségi díjakat is jelentősen emeli, így érdemes alaposan megfontolni, hogy váltsunk-e, és ha igen, melyik társasághoz vigyük a kötelező biztosítást – írja a Bank360.hu.
Személyes pénzügyek Elkelt az összes hely a pénzügyi diákverseny országos döntőjében
Privátbankár.hu | 2022. november 23. 15:07
A végéhez ért a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! pénzügyi tudatossági verseny megyei fordulója, a Privátbankár.hu kihirdette a szakképző iskolák és technikumok diákjainak szervezett verseny országos döntőjének mezőnyét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG