A GfK negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzése a válaszadók tájékozottságát, bankokkal szembeni bizalmát, hosszú távú pénzügyi céljait, a kockázat elfogadásának mértékét, a termékhasználat megosztottságát vizsgálja.
Inkább a párnaciha, mint a bank
Az elemzés szerint a hazai felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben és ugyanekkora arányban nem ismeri ki magát a pénzügyi termékek körében. Négyből egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem bízik a bankokban és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket mondván, ott nagyobb biztonságban van a megtakarításuk, mint a pénzintézeteknél.
Háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik és így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Minden második felnőttnek fontos, hogy biztosítással rendelkezzen és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy fontos számára a digitális pénzügyi csatornákat elérni.
|
| Pénzügyi tudatosság szegmensek. Forrás: GfK |
Pénzügyi tudatosság szempontjai tekintetében a felnőtt lakosság megosztott: a GfK szakértői által képzett csoportokban az egyes szempontok más és más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka úgynevezett haladó megtakarító, míg 24 százalékuk pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú”.
A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek - derült ki a felmérésből.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
