|
| Horváth Zsófia, ÖPOSZ (Fotó: Izsó Márton / Privátbankár.hu) |
Még a Trónok Harca című televíziós sorozatot is a gazdasági realitások jellemzik, sokat árul el számunkra megtakarításokról, pénzügyekről – mondta el dr. Horváth Zsófia, az ÖPOSZ pénztári szövetség főtitkára a Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Diákfórum 2019 rendezvényén Debrecenben. A Vasbank például mindig megkapja, behajtja, ami jár neki, a különböző városokban különböző pénznemek vannak.
A Lannisterek pedig azért a bankárok kedvencei, mert mindig megfizetik az adósságukat. De a családi aranybányák kimerülése még őket is bajba sodorja.
A jövőd a te döntésed. Közeleg a tél. (“Winter is coming.”) De a tél bármikor jöhet, mindig lehetnek rendkívüli állapotok, a távolinak tűnő dolgok is eljönnek gyorsan, lépést kell tartanunk a változásokkal. Jogosítvány, egyetem, lakás, gyerekek, nyugdíj, mindig kell takarékoskodnunk valamire.
Sok kicsi nyugdíjra megy
A magánéletben az álmatlanság, a párkapcsolati problémák, veszekedések leggyakoribb oka is a pénz. A legtöbben nem értenek semmit a pénzügyekhez, még kamatot sem tudnak számolni. Minél előbb, lehetőleg már pályakezdőként érdemes megkezdeni a takarékoskodást, a tervezést.
A magyar polgárok átlagosan havonta 5000 forintot költenek sorsjátékokra, szerencsejátékokra. Ha napi egy 300 forintos kávé árát félretennénk, az pedig havonta közel tízezer forint lenne. Ha csak ezt a sok kis összeget havonta megtakarítanák, évtizedek alatt szép nagy tőke jönne össze.
Nem csak nyugdíjpénztár van
Egyre tovább élünk, egészségügyi kiadásaink is nőni fognak. Egyre kevesebb fiatalnak kell eltartania egyre több idős embert. A nyugdíjak és a bérek közötti szakadék nagyra nyílhat. Jó lenne a jövedelmünk 10-20 százalékát folyamatosan félretenni nyugdíjra és egyéb fontos céljainkra. (Váratlan kiadások, egészségügyi kiadások, lakás stb.) – mondja a szakértő.
Az önkéntes pénztárak jó lehetőséget nyújtanak a spórolásra, húsz százalék személyi jövedelemadó-kedvezmény is jár rájuk – mondta a pénztári szakember. Az egészségpénztárak például a gyógyítás mellett az idősgondozás vagy a gyerekvállalás, a munkanélküliség problémáira is segítséget nyújthatnak.
Észnél kell lenni a buliban
A befektetésekről nem árt már tizenéves korban tanulni, így később könnyebb lesz az eligazodás – mondták el a Raiffeisen Alapkezelő menedzserei, Gyetvai Károly és Lencsés Gyula. A havi keresetünk egy részét félretéve befektetéseket képezhetünk, amik tovább gyarapodnak, “dolgoznak helyettünk is”. Pénzt fialnak, ami extra jövedelmet jelent.
|
| (Fotó: Izsó Márton / Privátbankár.hu) |
“Jó buli a befektetés, de mint minden buliban, itt is észnél kell lenni” – hangzott el. Akár havi pár ezer forinttal, ösztöndíjból is el lehet kezdeni. Nem árt azonban meghatározni befektetési céljainkat. Ha ez megvan, az nagyjából meghatározza, milyen időtávra kell befektetni. Az utóbbi alapján pedig meg lehet mondani, milyen eszközökbe érdemes befektetnünk.
Mi szerepel az étlapon?
A bankbetétek jelentősége egyre kisebb, azok igazából inkább a spórolás, mint a befektetés eszközei. Inkább jelentenek befektetést a kötvények, amelyek szintén kamatoznak, de piaci árfolyamuk is van. A részvényeken keresztül egy társaság tulajdonosaivá válunk, az eredményéből részesedünk, osztalék vagy árfolyam-nyereség formájában. A befektetési alapok többsége ezen eszközök valamiféle kombinációját állítja össze.
A befektetési alapok szakemberek irányítása alatt állnak, akik folyamatosan képben vannak a piaci folyamatokról, nem úgy, mint az átlagember. A másik előnyük a kockázatmegosztás, egyszerre sokféle értékpapírba fektetnek, így ha az egyiken veszteség keletkezik, azt a többi értékpapír kompenzálhatja.
Csodák csak a mesékben
A befektetések terén a realitások talaján kell maradni, nem szabad irreális hozamelvárásokat táplálni – hangzott el. Nem szabad hinni a tuti tippeknek és a túlzott ígéreteknek. (A konferencia első felét, többek között az MNB szakértőjét a törvénytelen befektetési ajánlatokról itt idéztük.)
A rendezvény a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jövőre 2026-hoz képest csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. 
