1p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az a pénztártag, aki átlép az állami rendszerbe, valamennyi megtakarítását magával hozza - mondta bő két éve a gazdasági miniszter. Az erőforrás-minisztérium ma már viszont azt mondja, az átlépő tagok lemondtak a számlájukon kezelt vagyonnal szembeni követelésekről. Egyéni számlák abban a formában nem lesznek, ahogy a kormány ígérte. A nyugdíjrendszerből 900 milliárd helyett 3000 milliárd forint hiányzik. Elakadt a nyugdíjreform.

Nyugdíjreform: hátraarc

2010 november végén Matolcsy György azt mondta a nyugdíjreform első felvonásának nyitányaként, hogy aki visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, "az csak nyerhet". "Az a pénztártag, aki átlép az állami rendszerbe, valamennyi megtakarítását magával hozza, ezt az egyéni számláján írja jóvá az állam" - ezt is ugyanaznap mondta a gazdasági miniszter.

Nehezebb dolgunk volt azonban mostanság, amikor nemcsak arról érdeklődtünk, hogy mi újság az egyéni számlákkal, hanem hogy mi lesz az egykor a magánnyugdíjpénztáraknál kezelt vagyonelemek jóváírásával. Az sem volt egyértelmű, melyik szaktárcához forduljunk, ez amúgy nemcsak nekünk okozott fejfájást. Végül az Emberi Erőforrások Minisztériumától (egészen pontosan a Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságtól) egészen egyszerűen azt a választ kaptuk, hogy az állami nyugdíjrendszerbe történő "visszalépéssel, a tagsági jogviszony megszűnésével, a tag követelése is megszűnt a számlán nyilvántartott összeggel szemben".

Ez aztán a fordulat.

Elhalt nyugdíjreform
Mikor? Mi történt? Nyugdíjvagyon*
(forint)
2010. október 25.
Utat nyitnak a magánnyugdíjpénztárak felszámolásának: felfüggesztik a tagdíjakat, elfogadják a "pénztárválasztás szabadságáról" szóló törvényjavaslatot (egy nap alatt), a benyújtó: Selmeczi Gabriella. 3000 milliárd
2010. november 2.
A pályakezdőknek nem kötelező magánnyugdíjpénztárat választaniuk. 3000 milliárd
2010. november 24.

A kormány elfogadja az állami rendszerbe való átlépés szabályait: Matolcsy György bejelenti, egyéni nyugdíjszámlán írják jóvá a befizetéseket. "Minden átlépő nyer" - mondja a miniszter. 3000 milliárd
2011. január 31.
A tagok eddig dönthetnek, hogy az állami vagy a magánnyugdíjpénztári rendszert választják-e. Döntésüket abban a tudatban hozzák meg, hogy amennyiben nem az állami nyugdíjrendszert választják, onnan "kiszerződnek", s az oda fizetett járulékért cserébe járadékot nem kapnak. 3000 milliárd
2011. augusztus vége
Az Alkotmánybíróság kétszer is nekifut a pénztártörvénynek, de nem hoz döntést. A tét, hogy az államnak kell-e nyugdíjat fizetnie a magánnyugdíjpénztár-tagoknak. 2945,5 milliárd
2011. október 16.
Rogán Antal javaslatot tesz a szociális hozzájárulási adó bevezetésére, aminek része a munkáltatói tb-járulék. A cél, hogy a járadékfizetési kötelezettség alól kibújhasson a kormányzat. 1150 milliárd
2011. december 16.

 

 

Orbán Viktor bejelenti, a magánpénztárnál maradt tagok is kaphatnak állami nyugdíjat. Úgy tudjuk, információk szivárogtak ki az Alkotmánybíróságról, a testület alkotmányellenesnek mondta volna ki azt, hogy a valójában járulékot fizető tagok nem kapnak járadékot az államtól befizetéseik után. A 10%-os nyugdíjjárulékot innentől örökre az államhoz irányítják. "Örömmel fogadjuk őket" - mondja a megmaradt pénztártagokról a kormányfő. 785 milliárd
2011. december 28.

Az Ab újfent megkerüli rendkívüli ülésén a nyugdíjkérdést, de az a kormány bejelentése miatt már tárgytalan. A pénztártagoknak 11 hónappal ezelőtt kellett dönteniük annak tudatában, hogy nem kapnak állami nyugdíjat, ha pénztáruknál maradnak. 712 milliárd
2012. július 30.
„A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” (EMMI) 673,5 milliárd **
2013. január 16.
"A visszalépéssel, a tagsági jogviszony megszűnésével, a tag követelése is megszűnt a számlán nyilvántartott összeggel szemben" (EMMI) ?

* Pénztári összesítés, 2011 júniustól a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) adatai.
** A NYACSA adatait legutóbb tavaly október 31-én frissítették.



Nem erről volt szó


Holott a 2010 őszi törvénykezési hajrá még arról szólt, hogy Magyarországon is egyéni nyugdíjszámlák lesznek, és a nyugdíjrendszer az ún. svéd nyugdíjmodell irányába fog tolódni. Vagyis mindenki rendelkezni fog egy virtuális nyugdíjszámlával, ahol nyomon követheti a befizetéseit, és ahol jóváírják a magánpénztárban tartott pénzét is. Vagyis ez a vagyon nem vész el, a tagi befizetés megmarad. Erről 2010. november 24-én maga Matolcsy György beszélt (lásd táblázatunkat fent). Rossz hírünk van, ez nem teljesen így lesz ugyanis. Mint azt az erőforrás-minisztériumtól megtudtuk, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer nem változik. "A visszalépett pénztártagok nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha a biztosítási jogviszonyuk teljes tartama alatt nyugdíjjárulékot fizettek volna, vagyis nem lettek volna magánnyugdíjpénztár tagok" - válaszolták a szaktárca sajtóosztályán az erre vonatkozó kérdésünkre.

Nyugdíjreform: előre vagy hátra? Orbán Viktor és Matolcsy György. Fotó: archív/kormany.hu



A cinikus módon a "pénztárválasztás szabadsága" címet viselő törvény megteremtette a lehetőséget 2010 végén arra, hogy a több mint 3 millió tag "visszaléphessen" az állami nyugdíjrendszerbe. A törvényalkotó "szelíd" kényszert alkalmazott, egyrészt, aki nem tett semmit, az visszakerült a tb-be, aki maradni akart a pénztáránál, annak ezt külön jeleznie kellett a nyugdíjfolyósítónál. Másrészt a tagság ekkor úgy tudta, aki marad a magánpénztárnál, az bukja az állami nyugdíjat (ezt jóval később módosította a kormányzat). A kormány ekkor hangoztatta, a magánpénztáraknál felhalmozott vagyonokat az állami rendszerben jóváírja (ezzel indokolták az egyéni számlák bevezetését), vagyis ezzel szemben az egykori tagok "követeléssel élhetnek" majd (tehát pl.: nyugdíj formájában megkapják). A szaktárca most meglehetősen egyértelműen válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre: "a visszalépéssel, a tagsági jogviszony megszűnésével, a tag követelése is megszűnt a számlán nyilvántartott összeggel szemben". Vagyis volt, nincs.

Kibelezett nyugdíjszámlák

Pinpongozott egyet a két szaktárca
Szerettük volna megtudni, hogy svédül vagy németül beszél-e majd az egyéni számlás nyugdíjrendszer. Korábban a kormányhoz közel állónak mondott Századvég készített tanulmányt a skandináv modellről, amit a szakmai berkekben úgy tartottak számon, mint az új nyugdíjrendszer alapját. Később az NGM készített egy "baby boom" tanulmányt, amiből azt lehetett kiolvasni, a kormány inkább a német pontrendszer bevezetését preferálhatja. Az Erőforrás Minisztérium első körben az ezt firtató kérdésünkre nem reagált, majd a nemzetgazdasági tárcához irányítottak minket. Ők kisebb gondolkodás után azt mondták, e tárgyban az EMMI tud segítségünkre lenni. A szaktárca cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre, hogy várható-e a nyugdíjrendszer átalakítása az egyéni számlák megteremtése után. A témát természetesen nem hagyjuk annyiban, ezzel egy külön cikkben fogunk később  foglalkozni. Reméljük addig az is kiderül, hogy milyen irányba alakítják át a - kormányzati szinten meglehetősen gazdátlannak tűnő - nyugdíjrendszert a kormány.

Egyéni nyugdíjszámlák ugyanakkor lesznek. Erről Soltész Miklós beszélt 2012 végén a két ünnep között. A nyugdíjreform lendülete azonban már korántsem mérhető a kormányváltás utáni első évhez. A magánnyugdíjpénztárak adatai már átkerültek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF). Érthetetlen, miért kellett ezzel a döntéssel ennyit várni, az adatok eddig a pénzügyi felügyeletnél parkoltak. Úgy tudjuk, a késlekedés hátterében az áll, hogy az egyéni számlák kialakítását magának akarta a PSZÁF és az adóhatóság is. Végül egy harmadik lett a befutó. De nézzük meg közelebbről, mit is takar az "egyéni nyugdíjszámla"?

Az egyéni számla a társadalombiztosítási nyugellátási rendszer nyilvántartásainak csak egyik eleme - tudtuk meg a szaktárcától. Ezek tulajdonképpen "várományszámlák" lesznek, vagyis az ONYF Informatikai Igazgatósága azontúl, hogy átveszi a PSZÁF-tól az egykori pénztártagok lezárt pénzügyi egyenlegét, itt tartja majd számon a várományi adatokat (szolgálati idő, kereset), amelyek alapján aztán majd megállapítják később a nyugdíjakat. Mint a tárca válaszaiból kitűnik, egyelőre nincs szó a nyugdíj-indexálási szabályok megváltoztatásáról (holott eredetileg úgy tudtuk, az egyéni számlák kialakítása ehhez kapcsolódik). A korábbi ígéretekhez képest úgy tűnik, "kibelezett" nyugdíjszámlákat kapnak az egykori pénztártagok, mert bár az ONYF átveszi a PSZÁF-tól a pénztári záróegyenlegeket, ez mit sem jelent majd a nyugdíjak megállapításánál.


Adategyeztetést kezd a minisztérium az 1955-59 között születettekkel
A várományszámlákhoz az adatok teljes körű feldolgozása, digitalizálása érdekében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jelentős fejlesztést hajt végre - tudtuk meg a minisztériumtól. Ennek részeként a korábbi évtizedekben különböző adathordozókon meglévő adatállományt digitalizálják, s ez évben az 1955-1959 között született személyekkel adategyeztetést is kezdeményeznek, hogy a korszerű adatbázisba egyeztetett, lezárt adatok kerüljenek. Kétévente újabb öt születési évjáratot átfogó korcsoportnál végzik az egyeztetést, amelynek eredményeként a tisztázott adatokból jelentősen rövidebb idő alatt lesz lehetséges a nyugdíj megállapítása.


---- Hova lett a 3000 milliárd forint? ----

Hova lett a 3000 milliárd forint?

Most még futotta nyugdíjemelésre - de később mit tud majd garantálni az állam?



A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyonelemek az államhoz, pontosabban  az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) alá tartozó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz (NYACSA) kerültek. A legfrissebb elérhető adatok szerint a 3000 milliárd forintnyi nyugdíjvagyonból 2012 novemberében már csak közel 670 milliárd volt meg. 1400 milliárd forint azonnal eltűnt a pénztárak portfóliójában lévő állampapírok bevonása miatt, de az összegből jutott nyugdíjkifizetésre is, nagy része azonban valóban az államadósság csökkentésére ment el. Végül a MÁV adósságának átvállalására és a PPP-projektek kiváltása sem futotta ebből az összegből. Nincsenek elérhető friss adatok arról, hogy a vagyonból mennyi maradt, szeptember végén úgy tudtuk, nagyjából 650 milliárdról lehet szó. Akkor Lázár János kezdeményezte, hogy az NGM-hez tartozó ÁKK helyett inkább a fejlesztési tárca alatt működő MNV Zrt. kezelje tovább a megmaradt nyugdíjvagyont. Papíron a cél változatlan: a pénzt az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Nem volt tökéletes a pénztári rendszer

A magánnyugdíjpénztárakba befizetett tagdíjakat a költségvetésben minden évben ellentételezni kellett, a rendszer fenntartása ezért is volt meglehetősen "drága" az államnak. A törvényalkotó megszabhatta, hogy vagyonuk egy részét mibe fektessék a kasszák (például magyar részvények, állampapír) - persze, ha csak arról lett volna szó, hogy legyen, aki veszi az állampapírokat, a pénztári rendszer fenntartása tényleg drága mulatság lett volna. Csakhogy nem csupán erről volt szó. A törvényalkotó eredeti szándéka az volt, hogy elébe menve a demográfiai folyamatoknak újabb pillérrel támogassa meg a nyugdíjrendszert. Mert bár a pénztári rendszer fenntartása rövidtávon teher volt a költségvetésnek, hosszú távon levegőhöz juttatta volna azt, mert idővel a nyugdíjkifizetések 25%-át a kasszáknak kellett volna állnia.

A pénztári rendszer szabályozása egyértelműen nem volt megfelelő, a kasszák között például közel sem volt olyan éles verseny, mint amilyen a biztosítók vagy a bankok között, a szövetkezethez hasonló felépítés sem volt a legszerencsésebb. A hozamok szintjén nem is muzsikáltak jól a kasszák, még akkor is igaz ez, ha a hosszú távú befektetéseket nehéz rövid- vagy középtávú teljesítményük alapján megítélni.

---- Honnan lesz egyáltalán nyugdíjunk? ----

Ellenőrizze munkaadóját, készüljön tudatosan a nyugdíjra

Azt ugyanakkor nem mondhatnák, hogy ne lenne semmi értelme így az egyéni számláknak. A aktív évek utáni időszakra való felkészülés tudatosságot mindenképp növelheti, hogy az állampolgárok ellenőrizhetik, hogyan állnak nyugdíjbefizetéseik.

Az egyéni számla tartalmazza a személyi azonosító adatokat és a biztosított javára bevallott nyugdíjjárulék összegét. Az adatok ügyfélkapun keresztül megtekinthetők lesznek a biztosítottak számára - tudtuk meg az EMMI sajtóosztályától. A biztosítottak ilyen módon követhetik, hogy a foglalkoztatójuk a tőlük levont nyugdíjjárulékot bevallotta-e az adóhatóság felé, s a biztosított ellenőrizni tudja, hogy a valós keresetének megfelel-e a bevallott járulék összege. Eltérés esetén időben kérhet egyeztetést a foglalkoztatójától.

És ha már tudatosság: mennyi is az annyi? A 2011 végén elfogadott stabilitási törvény úgy fogalmaz, hogy csak az állami rendszerbe átlépettek kaphatnak 100%-os állami nyugdíjat. Korábban azonban az NGM kérdésünkre válaszolva jelezte, jogértelmezése szerint az 1997-es nyugdíjtörvényből kell kiindulni, és ezek szerint a nyugdíjpénztári tagok is megkapják a teljes ellátást. A helyzet azonban jogilag nem teljesen tiszta.

Állami nyugdíj

2010. okt. 1. előtt1

2010. okt. 1.

- 2011. dec. 31.

2011. dec. 31. után2
Állami rendszerbe átlépett 100% 100% 100%
Manyup.-tag maradt 75% 76% 100%

1 A "pénztárválasztás szabadságáról" szóló törvény elfogadása.
2 A stabilitási törvény elfogadása.



A visszalépett pénztártagoknak pedig - bár időskori ellátmányuk 25%-át a kasszáktól kellett volna kapniuk - az állam természetesen 100%-os ellátmányt fizet majd, tudtuk meg az EMMI-től.

Ez nem valódi reform

A gond az, hogy a kormány nem ezt ígérte az átlépőknek, arról nem is beszélve, hogy a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások a ma felhalmozott államadósság csökkentésére mentek el, vagyis nem arra a célra, amire eredetileg az adófizetők befizették. Ez pedig arra is rámutat, hogy ez a 3000 milliárdos tétel a nyugdíjrendszerből nagyon is hiányozni fog. A kormány a nyugdíjrendszer államosításával betömte a nyugdíjkasszán tátongó 900 milliárdos lyukat, de csak rövid időre és tünetileg kezelte a nyugdíjproblémát. A nyugdíjkassza profiltisztításán túl a kormány semmilyen nagyobb horderejű reformot vagy változtatást nem hajtott végre a nyugdíjrendszeren, mellyel felkészülne a demográfiai folyamatokból adódó kihívásokra. Az aktívak és inaktívak aránya tovább változik, a Ratkó-korszak gyermekei hamarosan bekerülnek a nyugellátás rendszerébe, vagyis még több eltartott jut majd az adófizetőkre. A 2012-es költségvetéshez készült NGM-tanulmány ráadásul azzal számol, hogy 2020-ig "csak" 400 ezer új munkahely jön létre, és ha a vártnál nem lesz rosszabb a gazdasági teljesítmény, akkor a nyugdíjkassza hiánya a GDP 2%-a körüli szinten marad. Ez 2030-tól azonban már ismét nőni fog, a - többek között - erre az időszakra félretett 3000 milliárdos vagyonnak azonban az államosítás után jelenleg csak alig az ötöde van meg, vélhetően az idén azonban ez a zsák teljesen kiürül.

Ez pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy szakítani kell azzal a nézettel, hogy az állam majd megoldja helyettünk a nyugdíjas évek biztonságát, aki nem akar szembesülni az időskori elszegényedéssel, annak el kell kezdenie az öngondoskodást mihamarabb, önszántából, egyedül.


. A visszalépéssel, a tagsági jogviszony megszűnésével, a tag követelése is megszűnt a számlán nyilvántartott összeggel szemben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Mi történik itt? Lakáshitelekben dúskál Magyarország
Privátbankár.hu | 2024. július 17. 14:55
Hatalmas növekedést mutat a magyar lakáshitelpiac 2024 első felében. A Bankmonitor szakértőinek becslése szerint júniusban a szerződések volumene átlépte a 130 milliárd forintot és ezzel az első félévi lakáshitel volumen már közel 10 százalékkal meg is haladja a 2023. év egészében felvett lakáshitelek összegét.
Személyes pénzügyek Nem is gondolná, mennyivel olcsóbb lehetne a devizaváltás és -utalás!
Csabai Károly | 2024. július 14. 13:13
Mindössze el kéne fogadni a már hosszú évek óta Magyarországon is jelenlévő fintech cég, a Wise javaslatát, ami azt célozza, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek csak tavaly 30 milliárd euró értékben felszámított rejtett költségek eltűnjenek. Magali Van Bulckkal, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatójával a cég londoni központjában beszélgettünk.
Személyes pénzügyek Még hogy pénzromlás! Van egy réteg, amely elégedetten dörzsölheti a tenyerét
Csabai Károly | 2024. július 11. 05:44
A legalább 20 millió forintjukat, de az esetek többségében ennek a többszörösét profikra bízó honfitársaink összvagyona közel 18 százalékos éves növekedés eredményeként átlépett egy lélektani határt, június végén már 10 ezer milliárd forint fölé került. Ez az összeg közel 60 ezer számlán fial, 5 százalékkal többön, mint egy évvel korábban, ami jelzi, hogy folyamatosan nő azok tábora, akik még a vad infláció közepette is képesek gyarapodni. Egyéb érdekességek is kiderülnek lapunk félévente elkészített friss felméréséből, a Privátbanki Körképből.
Személyes pénzügyek Belemászik a pénztárcákba az MI: hallgatna-e rá pénzkérdésekben?
Buksza blog | 2024. július 10. 15:02
A vagyonkezelés alapvetően egy tanácsadói üzletág, amelyben a szakértők javaslatokat tesznek a befektetési döntésekre azoknak, akik hallgatnak rájuk. Ezt a munkát elvileg az MI is elvégezhetné.
Személyes pénzügyek Egyre jobb buli önkéntes nyugdíjpénztári tagnak lenni
Privátbankár.hu | 2024. július 4. 10:53
Csökkentek a díjterhelési mutatók, a magas hozamok miatti sikerdíjak mellett is csak alig nőttek a költségek.
Személyes pénzügyek Nyugalmasabb időszak jön a babavárónál
Privátbankár.hu | 2024. június 29. 14:01
Véget érhet az elmúlt éveket jellemző nagy kilengések időszaka a babaváró hitelnél: 2024. első négy hónapjában havi kétezer szerződés környékén stabilizálódott a kereslet, és ha nem jön a képbe újabb jogszabályváltozás, nagyjából erre a szintre állhat be a piac. A támogatott konstrukció súlya viszont az előttünk álló években már csökkenhet a lakossági piacon.
Személyes pénzügyek Üzentek Matolcsy Györgyék a pórul járt Apple Pay-ügyfeleknek
Privátbankár.hu | 2024. június 27. 16:19
Minden károsultnak visszajár a jóvá nem hagyott tranzakciók összege.
Személyes pénzügyek Ön Apple Pay-ügyfél? Akkor még mindig retteghet!
Privátbankár.hu | 2024. június 27. 14:06
Szerda estétől a rendszer szabálytalan működése miatt számos ügyfél bankszámláiról százezrek tűntek el.
Személyes pénzügyek Strandlabdát az OTP-től? - a bank online piactere, a fizz.hu élesre vált
Privátbankár.hu | 2024. június 27. 12:57
Az eddig tesztüzemben működő oldal a nagybank segítségével vezető szerepre törne. Magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, és áruhitelt is kínálnak. Bíznak a banki háttér meggyőző erejében.
Személyes pénzügyek Kedvezményekkel és ajándékokkal csábítják a bankok a diákokat, nézze csak!
Privátbankár.hu | 2024. június 21. 06:52
Pénteken kicsengetnek az iskolákból, a bankok azonban már a következő tanévre hangolnak. Jól tudják, hogy sok diáknak lesz szüksége szeptembertől vagy még addig is a nyári munkához saját bankszámlára, és ezért nem fukarkodnak a számlanyitási kedvezményekkel. Vannak olyan bankok, ahol több tízezer forintot is be lehet zsebelni a számlanyitás fejében.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG