|
| MTI Fotó: Mohai Balázs, 2016 |
Nem kevesebb, mint 69,7-szeresére, másképpen megfogalmazva, 6870 százalékkal emelkedett 1993 óta a Sziget Fesztivál napijegyeinek ára (300-ról 20 900 forintra). A hetijegyek fajtától függően 43-55-szeresükre mentek fel (1800-ról 77, illetve 99 ezer forintra). Eközben a KSH inflációs indexe (1960=100) alapján az országban egy tipikus fogyasztói termék- és szolgáltatáskosár ára majdnem pontosan hatszorosára nőtt, 496 százalékkal ment fel 2016-ig (éves adatok).
A dollár árfolyama 95 forintról 274-re, az euróé (illetve elődjéé, az ECU-é) 107-ről 308 forintra emelkedett, tehát még az inflációtól is messze elmaradt. A minimálbér nettó 85 ezer forint körüli összegét már régen túlszárnyalta a hetihegy ára, és persze a rendezvényen nem ússzuk meg a jeggyel.
Ez már nem ugyanaz a Sziget
Még teljesen józan életvitel mellett is igen sokba kerülhet az élelmiszer. Hacsak nem megyünk ki mindig olcsó boltokba vásárolni, amitől viszont a megvett belépő egy része megy pocsékba, mert a drágán megvásárolt szigeti időt fecséreljük mászkálásra.
De ma is helytálló lehet, amit három éve írtunk: „szinte halljuk is a szervezőket, akik elmondják, hogy a legelső Szigethez képest mekkora óriásit fejlődött a szolgáltatások színvonala és főleg a programkínálat, ma már milyen nívós és drága előadók vannak, hányféle színpad, sátor és különböző más program, össze se lehet hasonlítani. Vagy hogy korábban kapott némi állami támogatást is a Sziget, de most már évek óta nem, ráadásul régen nem fizetett a területhasználatért”.
Mire futja a bérből?
Csakhogy az utóbbi öt évben már nem változott olyan óriásit a sziget, és Magyarországon összesen is alig volt 4-5 százaléknyi inflációcska. Ennek ellenére 61 százalékkal ment fel a napijegy és 40-57 százalékkal a heti.
Még ha az első évben 300 forint helyett annak hétszeresét, 2100 forintot kérték volna el, akkor is tízszeres lenne azóta a napijegyek árváltozása. Az 1993-as bruttó minimálbér egyébként 9000 forint volt, akkor még két-három tucatnyi napi belépőt is lehetett volna venni belőle, vagy négy hetijegyet. Ma egy havi minimálbérből hozzávetőleg négy napijegyre, vagy egy hetijegyre futja.
Jegyüzérek lennének
Mire tehát ez a nagy drágulás? Nyilván a Sziget Fesztivál befogadó képessége szűkös, és így is mindig nagyjából tele van, sőt sokszor, sokak számára zavaróan sokan vannak. Akkor miért ne emeljék az árakat? Ha olcsón adnák a belépőt, akkor kétszer, háromszor annyian akarnának jönni, mint amennyien beférnek, sorban állás, tülekedés lenne, és még ezek után is sok-sok csalódott ember maradna. (Akárcsak most az árak miatt.)
Sőt feketepiaca alakulna ki a jegyeknek, mint annak idején a hiánygazdaságban, ami senkinek sem lenne jó, talán néhány jegyüzéren és korrupt alkalmazotton kívül.
|
Mit ér a belépő, ha szűkös? „A szűkös javak nem állnak olyan mennyiségben rendelkezésre, hogy ingyenes hozzáférhetőség esetén minden szükségletet kielégítsenek. Ezért ezeknek a javaknak – legalább egyoldalú – piaca alakul ki: lesznek vásárlók, akik versenyeznek egymással a jószág elfogyasztásáért. Ha a szűkös jószág magántulajdonban van, akkor eladója vagy eladói is lesznek, akik a piacon kínálják. A jószágnak végső soron ára alakul ki, amely biztosítja, hogy csak azok jussanak hozzá, akik ezt az árat megfizették – vagyis azok, akiknek az adott jószág pénzben kifejezve a legtöbbet éri.” (Wikipedia) |
Marco Rubio szerint sosem szedhet áthaladási díjat Irán.
