A hosszútávú öngondoskodás nincs ott a fejekben
|
| Kovács Antal, vezérigazgató-helyettes |
Az öngondoskodás megítélése pozitívabb, mint a legutóbbi felmérés esetén, a fogalmat a legtöbben a függetlenséggel kapcsolják össze, csökkentek a negatív asszociációk az öngondoskodással kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebben tekintenek erre "kényszerként" - mondta Kovács.
Továbbra is a lakosság kétharmada látja bizonytalannak a pénzügyeit, hosszú távon pedig a megkérdezettek 71%-a tartja kiszámíthatatlannak pénzügyeit. A nyugdíjkilátások egyre borúsabbak, az emberek négyötöde gondolja, hogy nem lesz elegendő a nyugdíja. Abban ugyanakkor trendforduló következett be, hogy kinek lenne a feladata az öregkori gondoskodás, most a többség ismét azt gondolja, hogy ez az állam felelőssége.
Másfél éve a megkérdezettek kétharmada folytatott valamilyen öngondoskodást, most már csak a megkérdezettek fele rendelkezik valamilyen megtakarítással - ezek túlnyomó többsége pénzpiaci, de a legtöbb megtakarítási forma visszaesett. Főleg az életbiztosításokat mondták fel az emberek, de a pénztárak is sok ügyfelet vesztettek az elmúlt időszakban - egyedül a bankbetétek tudtak szinten maradni.
| A korábbi évek eladósodása miatt a háztartások nagy része úgy takarít meg, hogy a hiteleit fizeti vissza. A 2011-es adatokban megjelenik a végtörlesztés hatása, de a háztartások e nélkül is nettó hitelvisszafizetők lettek volna. Sőt, az MNB szerint ez kitart egészen 2015-ig - mondta Szigel Gábor, a jegybank vezető elemzője Portfolió Öngondoskodás Konferenciáján. A tranzakciós illeték sem szorítja vissza a készpénzforgalmat A háztartások megtakarítások szerkezetében nagy változás nem történt - a biztosítástechnikai tartalékok visszaestek a nyugdíjállamosítás miatt. A háztartások készpénztartaléka Magyarországon európai összehasonlításban is magas - ebben szerepet játszhat a szürkegazdaság, az állami rendszerek készpénzközpontúsága, az infrastrukturális hiányosságok és a pénzügyi kultúra is. A tranzakciós illeték nem valószínű, hogy visszaszorítja a készpénztartást, hiszen a nem készpénzes tranzakciók megemelt illetéke (0,02%-ra emelték), és a készpénzfelvétel illetékmértéke (0,03%) között már nincs akkora különbség, ráadásul a készpénzfelvételnél csak egyszer kell megfizetni az illetéket. Állampapírok: nincs kiszorító hatás A háztartások nettó állampapírtartása 350 milliárddal növekedett. Alapvetően a kamatozó kincstárjegyek állományában bekövetkezett növekedés áll e mögött - az ÁKK ugyanis versenyképes kamatszintet határozott meg erre, ami a 12 hónapos DKJ-hozamokat és a banki betéti kamatokat is veri. Március elején a bankok egy része ugyan emelte betéti kamatait, de jóformán "nem vett tudomást" az ÁKK jelentette erős konkurenciáról. Szigel szerint nincs kiszorító hatása a lakosság növekvő állampapírtartásának, ami makroszinten a megtakarítási piacot illeti, csak szerkezeti átrendeződésről van szó. Igaz, a hitelintézetek elvesztik a betéti kamat és az állampapír-hozam közti marzsot, ami ugyan negatív hatás, de a bankok jelenleg rendelkeznek megfelelő likviditással. |
Csökkenés látható a vésztartalék mennyiségében is: aki rendelkezik ilyennel, annak a tavaszi helyzethez képest 3 hónappal rövidebb időre, most már csak 11-13 hónapig tartana ki a feltört malacpersely. A családi vészforgatókönyvek a rendkívüli helyzet megoldását a tartalék felhasználásában, valamint a kiadások, a fogyasztás csökkentésében látják. Kisebb mértékben számolnak különmunkából, hitelből származó pluszbevétellel, amikor azt kérdezik tőlük, hogyan lennének úrrá a válsághelyzeten.
Már nem tervezünk, mert minek?
A kutatás rámutat, hogy kevesebben tudnak spórolni, a félretett tartalékok pedig egyre kevesebb időre elegendőek, a válaszadók mindössze 22%-a van tartaléka.
Mára már a középosztály is elkezdte felélni tartalékait, a felhalmozott tartalékok a megtakarítással bíróknál már csak mindössze másfél évre lennének elegendőek, ami egyben trendfordulót is jelent az előző felméréshez képest. 48%-ra csökkent azok aránya, akik a következő hónapra pénzügyi tervet készítenek, valószínűleg a válság jelentette kihívások ellehetetlenítették a tervezést. Pedig hosszú időn keresztül állandó volt a hónapról hónapra tervező, rendszeres családi költségvetést vezetők száma, arányuk féléve még 58% volt.
| Figyelem, adóváltozások a megtakarítási piacon! Részletek >>> |
Mindez a már említett tartalékok fogyásával együtt véve arra utal, hogy a pénzügyi nehézségek már a középosztályt is elérték. Főként ők alkotják ugyanis azt a csoportot – szemben a jómódúakkal és a szegénységben élőkkel -, akik kiadásaikat és bevételeiket rendszeresen tervezik.
Csökkent az öngondoskodást tervezők száma, hiszen a rendelkezésre álló források is csökkentek. Csak a megkérdezettek 20%-a tervez jövőbeni megtakarítást, a 6%-os visszaesés elég nagynak mondható. A megkérdezettek 57%-a ugyanakkor rendelkezik már valamilyen megtakarítási formával.
A rendszeres megtakarítás a negyveneseket érdekli
A 18-23 évesek 39%-a tervez valamilyen megtakarítást, ez a kor előrehaladtával csökken. Tervezési képességük jóval nagyobb, csak 21%-uk rendelkezett valamilyen megtakarítással. A legtöbb tartalékkal a negyvenes generáció rendelkezik.
A fiatalok elsősorban az életkezdéshez szükséges megtakarításokat választják, így náluk a lakáskassza igen népszerű. 30 éves kortól már a család és a gyerekek jövője van fókuszban. A nyugdíjas korosztály tagjai is a családra költik a forrásaikat, vagyis nem személyes céljaikra, mint például nyugaton. 30 felett az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik slágertermék. A rendszeres megtakarítást lehetővé tevő takarékszámlákat szintén leginkább az idősebbek veszik igénybe, ami meglepő.
Az OTP öngondoskodási index mostani értéke 32 pont, ami a legutóbbi értékhez képest 2 ponttal csökkent. A kilátások romlása és a megtakarítások erodálódása csökkent, de egyre többen tartják fontosnak az öngondoskodást, ami az indexet felfele húzta. Az index értéke a külső tényezők hatására folyamatosan csökken, de az öngondoskodás megítélésnek változása (szükségszerű és nem kényszer) és az, hogy az öngondoskodást megkezdeni tervezők aránya valamivel nőtt, mindenképpen pozitív.
Több száz svéd katona érkezik Lettországba, a skandináv ország legjelentősebb szerepvállalása ez NATO-színekben eddig. 
