Ausztriában júniusban 92 429 magyar állampolgár dolgozott, 8500-al több, mint májusban, de 7100-al kevesebb, mint egy évvel korábban. A márciusi nagy zuhanás és az áprilisi stagnálás után az utóbbi két hónapban gyorsan újra nőtt az alkalmazott magyarok száma. Bár ez a szám jócskán elmarad az egy évvel korábbitól, már megközelíti a tavaly őszi szintet, és csak pár százzal marad el a novemberi, szezonális mélyponttól. (Lásd az első ábrát.)
Ez a 8500 fős növekedés egyébként messze több, mint bármely más ország polgárai esetében. A németek közül 3800 fővel többet alkalmaztak, valamint 3700 fővel több román állampolgár és 2900 fővel több lengyel talált munkára. Sokan érkeztek Szlovákiából, itt 3600 fő közelében van a növekedés. További jelentősebb küldő országok Bosznia-Hercegovina, Törökország, Horvátország voltak egyenként másfél-két ezer fő körüli bővüléssel.
111 ezer munkahely hiányzik
Ami az egész osztrák munkaerő-piacot illeti, 74 900 fővel többen dolgoztak júniusban, mint az előző hónapban, de év/év alapon még mindig 111 ezer munkahely veszett el. Az új állások több mint felét külföldiekkel töltötték fel, de mintegy 35 ezer osztrák állampolgár is munkához jutott. Több mint háromezer Ázsiából és Afrikából jött személy is elhelyezkedett, ők vélhetően nagyrészt menekültek.
A legfrissebb, múlt heti adatok szerint Ausztriában 433 779 munkanélküli volt, ami szerény csökkenés az előző héthez képest. Ugyanakkor nőtt a rövidített munkaidőben (“Kurzarbeit”) dolgozók száma – írta a Heute.at. Ha azokat is beleszámoljuk, akik rövidített munkaidővel járó állásba kényszerültek, akkor 890 ezer főt érint a koronavírus válság nyomán kibontakozott munkaerő-piaci krízis az országban.
Nem csak a turizmus beteg Ausztriában
Már 456 ezer ember dolgozik ilyen munkakörökben. Az osztrák kormány eddig 3,7 milliárd eurót fizetett ki a vállalatoknak ennek a formának a támogatására, hogy azok legalább részmunkaidőben tudják foglalkoztatni az embereket. Már 60 ezer vállalkozás vette igénybe ezt a támogatási formát. A kereskedelemben, a vendéglátásban, a szálláskiadásban és egyes áruk termelésénél egyaránt dívik ez a foglalkoztatási forma.
Ausztriában egyébként június végétől a koronavírus-fertőzöttek számának ütemesebb emelkedése figyelhető meg. Miután hétfőn 84 új megbetegedést regisztráltak, Sebastian Kurz kancellár kedden a maszkviselés szabályainak szigorítását jelentette be üzletekben, hivatalokban.
A külföldi állampolgárok aránya az osztrák munkaerő-piacon márciusban nagyot esett, 21,6 százalékról19,6 százalékra. Júniusban azonban már ismét a dolgozók 21 százaléka volt külföldi. Ez a mutató egyébként 2012-ben még csak 15 százalék körül volt.
Nem dolgozott kevesebb külföldi a németeknél
A Németországban alkalmazott magyar állampolgárok száma a februári 110 995 után márciusban 110 671-re, majd áprilisban 109 396-ra, tehát csak kis mértékben süllyedt. Az eddigi csúcs egyébként szeptemberben volt 114 177 fővel. Amint a grafikonon megfigyelhető, telente itt is rendszeresen visszaesik a létszám. Vélhetően olyan szezonális iparágak miatt, mint a turizmus, az építőipar és a mezőgazdaság.
Németországban a legfrissebb, áprilisi adatok szerint az előző év áprilisához képest 62 ezerrel, két százalékkal nőtt a külföldi foglalkoztatottak száma az úgynevezett migrációs országokból. Még a koronavírus-járvány okozta visszaesés ellenére is többen dolgoztak tehát, mint egy évvel korábban. (A “migrációs országok” köre tartalmazza az európai unióhoz később csatlakozott országokat, köztük Magyarországot, a dél-európai úgynevezett GIPS-országokat /Görögország, Itália, Portugália, Spanyolország/, a kelet-európai, főleg orosz és ukrán munkavállalókat és a menekülteket egyaránt.)
Sok százezer új munkanélküli Németországban
Ám a koronavírus-járvány következtében a külföldi munkaerő létszámának növekedése erősen lefékeződött. A munkanélküliség pedig megugrott, frissebb, már júniusi adatok szerint 169 ezerrel, 39 százalékkal nőtt év/év alapon az említett bevándorlói körben. Az összes foglalkoztatott között, tehát a német állampolgárokat is beleszámolva eközben 637 ezerrel, 29 százalékkal több volt a munkanélküli júniusban, mint 2019 hasonló időszakában. A legnagyobb arányban egyébként a menekültek száma nőtt, 7,9 százalékkal, de ez is csak 30 ezer főt jelent, ez csak egy kisebb szelete a munkaerő-piacnak.
Az orosz „hibrid tevékenységek” miatt.
