Az OTP Bank több mint két éve méri rendszeresen a magyar öngondoskodási állapotokat, a friss adatokat Kovács Antal, az OTP Bank Retail Divíziójának vezérigazgató helyettese mutatta be szerdán az Öngondoskodás Konferencián.
A felmérés szerint a legtöbben (48%) pozitívan ítélik meg a saját és családtagjaik rövid- és hosszú távú öngondoskodási lehetőségeit.
Ne öltözködj: menj tanulni!
Egyértelműen felfelé húzták az Index értékét az öngondoskodási szemlélet terjedésére utaló adatok. A korábbinál többen, az emberek ötöde rendelkezik időskorra félretett tartalékkal, 22% jelenleg is rendszeresen megtakarít ezzel a céllal.
Míg tavasszal a ruhatár-frissítés volt az egyik legfontosabb megtakarítási cél, most rövidebb és hosszabb távon egyaránt nagyon előkelő helyre tették az emberek a tanulást és az azzal összefüggő megtakarítási célokat. A megkérdezettek 87%-a szerint érdemes máshonnan is átcsoportosítani erre, ötből négyen nyilatkoztak úgy, hogy érdemes előre takarékoskodni az oktatásra, 30% még bankhitelt is felvenne a továbbtanulás finanszírozására.
Továbbra is élmezőnyben végeztek az ingatlanvásárlással, nyaralással kapcsolatos, hagyományosan népszerű megtakarítási tervek, és jó hír, hogy egyre többen készítenek havi költségvetési tervet (54%).
Az alacsony kamat rontja az öngondoskodási kedvet
| Kovács Antal szerint az öngondoskodáshoz való hozzáállást tükröző adatok bizakodásra adnak okot, küszöbén állhatunk a régóta várt öngondoskodási szemléletbeli fordulatnak. A rendszeres kisösszegű megtakarítások szélesebb körű elterjedése tovább növelhetné az öngondoskodók táborát akár a jelenleg kevésbé aktív megtakarítók körében is. |
A lefelé mozdító tényezők között első helyen áll, hogy a korábbinál kevesebben rendelkeznek különböző pénzügyi öngondoskodási termékkel – például életbiztosítással, takarékszámlával vagy éppen lekötött betéttel -, és szintén valamivel kevesebben vannak azok (most 37% a korábbi 41% után), akiknek ilyen irányú tervei vannak.
A vezérigazgató-helyettes véleménye szerint ennek oka az lehet, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a készpénzzel szemben kevésbé vonzóak a pénzügyi öngondoskodási formák. Ráadásul a felmérésből kiderült, hogy a magyaroknak rendkívül alacsony a kockázatvállalási kedvük is, ha befektetéseikről van szó: 82%-uk csak minimális, vagy alacsony rizikót hajlandó vállalni, és csupán 8% az, aki kockáztatná tőkéjét a magasabb hozam reményében.
Még mindig rengetegen tartják otthon a pénzt
Nagyon eltérőek az Öngondoskodási Index adatai, ha országos bontásban nézzük: míg a Nyugat-Dunántúlon élők körében 37, addig az Észak-Magyarországiaknál 31 pont az érték. Szintén beszédes, hogy a legfeljebb 8 osztályt végzettek esetében alig 24, míg a felsőfokúak esetében 45 pont az átlag.
Korcsoport szerint a 18-23 éves fiatalok (23) és a 62 év felettiek (25) kivételével minden korosztálynál nagyjából 36 pont körül alakul az érték.
|
Az OTP felmérésénél pesszimistább képet fest egy másik, szintén szerdán nyilvánosságra került közlemény: a Nielsen által vizsgált hatvan ország közül Magyarországon lett a legalacsonyabb a fogyasztói bizalmi index; a megkérdezettek 40 százalékának nem marad szabadon elkölthető pénze a megélhetési költségek fedezése után, akinek marad, az elsősorban hiteltörlesztésre költ. A két felmérés közötti különbség adódhat abból, hogy az OTP a bankszámlával rendelkezők csoportjában végeztetett reprezentatív felmérést, míg a Nielsen felmérésébe azok is bekerültek, akiknek nincs semmilyen bankkapcsolatuk. A Nielsen szintén reprezentatív felmérése viszont csak az internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. |
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
