A lakásárak emelkednek, a fizetések is, de nem feltétlenül annyival. Az Eurostat adatai szerint a magyarországi lakásárak 2017 első negyedéve és 2016 első negyedéve között is 8,0 százalékkal emelkedtek, ami az EU 4,5 százalékos átlagának közel duplája.
Az ingatlanárak természete hasonló más befektetésekhez, ciklikus, vannak emelkedő és süllyedő időszakok, akár több éves ciklusok. Magyarországon 2008-tól 2013-ig estek az árak, a 2014-es emelkedés pedig szerény volt. A jelenlegi fellendülés még évekig eltarthat, ha például a lakosság hitelfelvételi kedve is tovább tart, a fizetések is növekednek.
Egy egész fizetést félrerakni?
Emiatt nincsen könnyű helyzetben a vásárló. Ha abból indulunk ki, hogy egy átlagos lakás mintegy 20 millió forintba kerül – bár családalapításhoz lehet, hogy ma már az is nagyon kicsi –, akkor ha tíz évünk lenne a spórolásra, évi kétmilliót kéne félretennünk.
Ez havonta 167 ezer forint, egy komplett fizetés, még két embernek, egy párnak is nagyon nehéz félretenni. Főleg, ha emellett albérletet, rezsit is kell fizetni, szinte lehetetlennek tűnik kigazdálkodni az átlagfizetésből. Budapesten legalább nettó 220 ezer, országosan 200 ezer körüli a nettó átlagfizetés.
Nem mindegy a kamat
|
Mihez kezdjünk a megtakarításunkkal a minikamatok világában? Meddig emelkednek még a részvénypiacok? Hogyan spórolhatunk a befektetési költségeken? Ingyenes befektetői szeminárium szeptember 25-én - a helyek száma korlátozott, regisztráljon most! >>> |
Mennyit segít rajtunk, ha pénzünk kamatozik? Tegyük fel, hogy három százalékos reálkamatot tudunk elérni tíz éven keresztül, újra és újra befektetve a pénzünket. Ez az Államkincstárnál kapható lakossági kötvények segítségével az utóbbi években legalábbis valóban elérhető volt. Ebben az esetben 1,03 a tizedik hatványon, azaz 34,4 százalékkal több lesz a tőkénk, mint most. Vagy a megtakarítás ideje, vagy az összege lerövidülhet tehát.
Egy százalékos reálkamat esetén mindössze 10,5 százalékkal lesz több pénzünk tíz év múlva, öt százalék esetén viszont 63, tíz százalék esetében viszont már 160 százalékkal, azaz a pénzünk több mint két és félszeresét érné.
Kockázatot vállalni?
A gond természetesen az, hogy ezt kamatozó, alacsony kockázatú állampapírokkal, betétekkel, kötvényekkel nem lehet elérni, ezzel komoly kockázatot kell vállalni. Például részvénybefektetésekkel, abszolút hozamú vagy vegyes alapokkal van erre esély, de arra is, hogy végül veszíteni fogunk.
A lakástakarék-pénztárakat, bár az elhelyezhető összeg után járó állami támogatás korlátos, semmiképpen sem érdemes kihagyni. Ott viszonylag alacsony kockázattal is elérhetünk magas hozamot, legalább a pénz egy részére.
Jöhet egy recesszió
Nagy kérdés természetesen, hogy mit csinálnak közben a lakásárak. Mivel Nyugaton sok országban már 2009 óta nem volt recesszió, sokan tartanak attól, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. Ez a magyar lakásárak emelkedését is visszavetheti, de erre nincsen garancia. Lehet, hogy még évekig mennek tovább az árak, túlfűtöttség nemigen tapasztalható a lakáspiacon.
A tanulság az, hogy minél korábban el kéne kezdeni a spórolást, és hiába ódzkodnak sokan a hitel felvételétől, valószínűleg sok esetben elkerülhetetlen. Az időveszteség kétesélyes: lehet, hogy pár év múlva olcsóbbak, lehet, hogy drágábbak lesznek a lakások.
A két elnök a találkozó előtt sajtótájékoztatót tart.
