A moratórium az összes hiteltípus mellett a lízingre is érvényes, egyiket sem kell fizetni - sőt kifejezetten kérni kell, ha mégsem akarjuk elodázni a törlesztést. Ezzel szemben a biztosítást fizetni kell. Ez különösen fontos például a hitelfedezeti biztosítások esetében, hiszen itt a hiteltörleszőt nem, a biztosítási díjat viszont át kell utalni havi rendszerességgel.
Kockázati biztosítások
A biztosítások között érdemes megkülönböztetni a kockázati és a befektetési termékeket. A kockázati biztosítások esetében a biztosító csak akkor fizet, ha bekövetkezik a biztosítási esemény, pl.: lakástűz, baleset, rokkantság, stb. amire a biztosítás érvényes. Ha nem történik ilyen, akkor az általunk befizetett díj a kockázatközösséget fogja gyarapítani, abból nem jár vissza semmi.
A lakásbiztosítások és az életbiztosítások esetében viszonylag egyszerű a helyzet, ha nem fizetjük a díjat, a biztosítást felmondja a biztosító. Általában 90 nap után történik ez meg, ezt követően azonban további 30 napig még él a biztosítás. Ezt követően azonban nem. Ha a biztosító felmondja a szerződést, bármikor köthetünk újat, másikat, akár ugyanannál a biztosítónál is. Ez esetben az új kontraktus teljesen független lesz az előzőtől, nem lesz semmi gondunk vagy feladatunk vele. Kicsit más a helyzet a kötelező biztosítás esetében, itt ugyanis mindenképp meg kell fizetni az elmaradt díjat, ha az autóval még ki akarunk menni a forgalomba.
Befektetési célú biztosítások
A befektetési célú biztosítások esetében nem ilyen egyszerű a helyzet. Itt az ügyfél a folyamatos díjú szerződés megkötésével vállalja, hogy lejáratig - 15 vagy 20, esetleg 30 évig - fizeti a díjat. Ha valamiért megszakad ez a befizetés, akkor az ügyfél megszegi ezt a szerződést. A biztosító először értesíti az ügyfelet a díjhátralékról, ám ha három hónapon át nem történik semmi, lépni fog. Ez vagy a szerződés megszüntetését vagy annak díjmentesítését jelenti - hogy melyiket, az társaságonként eltérő lehet.
Ha megszűnik a szerződés, az ügyfél visszakapja a korábbi befizetéseinek egy részét - hogy mennyit, az nagyban függ attól, hogy hányadik éve fizeti a díjakat -, ám ezzel jellemzően nagyon nem jár jól az ügyfél. A cél tehát az, hogy lehetőség szerint ne szűnjön meg a szerződés.
Az ügyfél lehetőségei
Ehhez az ügyfélnek is proaktívnak kell lennie. Ha például tudja, hogy nem fogja befizetni a díjat, akkor lépnie kell. Kérheti a biztosítás díjának csökkentését, a díjfizetés szüneteltetését vagy a díjmentesítését is. Mindhárom verzió jobb, mint a kényszerű megszüntetés.
A díjcsökkentés értelemszerűen azt jelenti, hogy az eredetileg meghatározott összeghez képest kevesebbet fog fizeti az ügyfél. Ez akkor jöhet jól, ha általában és hosszú távra változik meg az ügyfél anyagi helyzete - például egykeresőssé válik a család. A díj szüneteltetése ezzel szemben akkor lehet jó megoldás, ha a fizetési nehézség átmeneti. Ilyen lehet egy váratlan munkanélküliség, vagy a vállalkozás nem várt beszakadása, amely események átmenetiek.
A szüneteltetés időtartama jellemzően legfeljebb 12 hónap, ám el kell telnie bizonyos időnek, hogy ezt kérni lehessen. A díjmentesítés esetében megszűnik a díjfizetési kötelezettség, ám a szerződés nem szűnik meg, a biztosító továbbra is vonja a költségeket. Ezt az állapotot nem éri meg sokáig megtartani - kivéve, ha már közel van a lejárat. Érdemes lehet azt is átgondolni, hogy milyen körülmények között lehet a biztosítást visszavásároltatni a biztosítóval és a megtakarítást más módon befektetni.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
