Trendforduló volt 2014-ben az életbiztosítási piacon: 20 százalékkal nőttek a rendszeres díjas életbiztosítások új szerzésben, de ez még mindig közel 10 százalékos elmaradást jelent a 2007-es szinthez képest - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási vezetője.
A nyugdíjbiztosítás húzza
A rendszeres díjas életbiztosítási díjbevétel 1,3 százalékkal maradt el a válság előtti szinttől, de a bővülés meghaladja a befektetéshez kötött, unit-linked konstrukciókét. Ennek magyarázata Kuruc Péter szerint az, hogy több társaság klasszikus termékhez kapcsolta új nyugdíjbiztosítását. A K&H ezzel szemben folyamatosan növekedett az elmúlt években, az új szerzések tekintetében közel duplájára, a díjbevételi oldalon másfélszeresére nőtt a társaság életbiztosítási üzletága 2007-hez képest.
Ami az egyszeri díjas életbiztosítások piacát illeti, Kuruc Péter szerint az összevetést nagyban nehezíti a rövid távú - néhány hónapos - termékek még mindig meg- megjelennek a piacon, bár a szakember hozzátette, hogy ezek az inkább megtakarítási, mintsem biztosítási terméknek tetsző konstrukciók kezdenek kikopni a piacról és futamidejük is növekedett. A K&H 2010-ben stratégiai váltást határozott el és a hosszú távú, tőkevédett struktúrák irányába köteleződött el. Itt - a lejárt alapok tapasztalata alapján - sok esetben lehet kétszámjegyű éves hozamot realizálni.
A K&H Biztosító szakembere szerint idén 3-5 százalékos növekedés várható a rendszeres díjas díjbevétel tekintetében, ám attól óvakodott, hogy az egyszeri díjas piacra vonatkozó becslést tegyen. Összességében az életbiztosítások képesek lehetnek megőrizni részarányukat a lakossági megtakarításokon belül - mondta el Kuruc Péter. Tavaly 8,1 százalékkal bővült a lakossági megtakarítások állománya, ezen belül a közép- és hosszú távú megtakarítások között 8,5 százalékkal bővül. Ebben segítségére lehet a piacnak, hogy a lakosság egyre nagyobb részénél találkozik az öngondoskodás igénye és a pénzügyi háttér.
Hogyan lehet kielégítő nyugdíjunk?
|
Mitől lett népszerű a nyugdíjbiztosítás? 2014 január elsejétől befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot írathatnak jóvá nyugdíj-biztosítási számlájukon. Részletek >> |
Természetesen a piac bővülését nagyban segítheti a nyugdíjbiztosítások térnyerése. Optimális esetben, ha munkába lépésünktől nettó munkabérünk 5 százalékát tesszük félre nyugdíjcélra, 40 munkában eltöltött évet alapul véve kétévnyi átlagos bért tehetünk félre.
Ez 1,5 százalékos költségterheléssel, 4 százalékos éves hozammal számolva olyan mértékű tőkét tudunk felhalmozni, ami arra elég, hogy - bizonytalan - nyugdíjunkat átlagos jövedelmünk 25-30 százalékkal egészítsük ki 15 éven keresztül. Azért fontos a korai indulás, mert, ha csak 20 évig tudunk hasonló összeget megtakarítani, akkor a kiegészítés mértéke 10 százalékra csökken - figyelmeztetett Kuruc Péter. A problémát az jelenti, hogy átlagosan 40 éves korban jelenik meg leginkább az igény az öngondoskodásra. Pedig van ésszerű döntés is - mondta a szakember, aki szerint olyan havi díjat érdemes választani, amit folyamatosan lehet fizetni, s ez a befizetés kiegészíthető eseti díjakkal.
A társaságnál a havi 6 ezer forintos minimális díjat az ügyfelek 22,6 százaléka választotta, míg a legnépszerűbb vállalt megtakarítás, a 10 ezer forintos havi összeg - a biztosító ügyfeleinek 27,4 százaléka választotta ezt az összeget. Az idősebb korosztály sokszor vállal egyszeri díjas megoldást - közülük 40 százalék fizet be a maximális adójóváírás igénybevételéhez szükséges 650 ezer forintot.
Nem ilyen GDP-adatra számítottak. 
