4p
Miközben a kormányok a nyugdíjkorhatárok emelésével vannak elfoglalva, hosszú távon inkább csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási idő. Egyes országokban messze nem dolgoznak addig, mint a korhatárból következne, másutt sokkal tovább maradnak. Mennyi időt töltenek tulajdonképpen munkával az emberek?

Sokszor elhangzik, hogy a nyugdíjkorhatárt márpedig emelni kell, egyrészt mert tovább élnek az emberek és egyre több a nyugdíjas, másrészt mert kevés a fiatal és vészesen csökken a dolgozók száma. Sok országban emelik is, leggyakrabban fokozatosan, mint Magyarországon vagy Németországban, vagy a nők esetében Ausztriában. (Erről tegnap írtunk itt.)

A tényleges nyugdíjba vonulás ideje azonban a statisztikák szerint gyakran durván eltér attól, mint amit a törvényekbe fő szabályként írnak. A legtöbb országban vannak ugyanis kiskapuk, kedvezmények. Például betegség, rokkantság, hosszú szolgálati idő, anyaság vagy bizonyos nehéz foglalkozások esetére. Másutt meg önként vagy kényszerűségből, de inkább sokkal tovább dolgoznak az emberek.

Van olyan is, mint Németország, ahol egyszerűen szabadon eldöntheti valaki, hogy pár hónappal vagy pár évvel korábban, vagy később megy nyugdíjba. Az első esetben meghatározott összeggel csökken, a másodikban viszont nő a neki járó nyugdíj.

Az OECD egyik jelentésének ábrája (fent) azt mutatja, hogy a “munkaerő-piacról való tényleges távozás” ideje 1970-ben még kevéssel 68 év felett volt a férfiaknál, és kevéssel 66 alatt a nőknél. Ez körülbelül 2000-ig folyamatosan csökkent, 61, illetve 59 év közelébe, azaz egyre korábban mentek nyugdíjba az emberek.

Utána azonban ismét lassan növekedni kezdett, és 2017-ben ismét 62, illetve 61 évnél tartottak, bár még mindig jóval a hetvenes évek szintje alatt. Ez sok esetben több évvel alacsonyabb a jellemző törvényi határoknál, hiszen például Németországban ezt 65-ről 67 évre emelik, nálunk is lassan a 65 felé tartunk, Ausztriában is ez a következő cél.

A férfiak tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Éppen Magyarországon eléggé közel volt egymáshoz a tényleges és az elvi nyugdíjkorhatár – legalábbis a 2011-2016-os években, amelyekről az OECD következő két ábrája készült. A férfiak ténylegesen 63,6 évesen mentek nyugdíjba a 63,0 százalékos előírás helyett, a nők 60,7 évesen 60,0 helyett. (A sötétkék pöttyök jelzik a "normál", a világoskék oszlopok a tényleges visszavonulás idejét. Az első ábra a férfiak, a második a nők adatait tartalmazza.)

A nők tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Ezzel azonban nemzetközi összehasonlításban nem állunk olyan jól: a 35, a listán szereplő ország közül a magyar férfiak a 20., a nők a 29. helyen álltak. Vagyis a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő OECD-n belül a magyarok a korán nyugdíjba menők közé tartoztak. Azóta nálunk némileg nőtt a nyugdíjkorhatár, vélhetően kissé javult a helyzet.

A csúcstartók egyébként a koreaiak, a japánok, a mexikóiak, a chileiek és az izlandiak, vannak, akik átlagosan 11 évvel (!) dolgoznak tovább a nyugdíjkorhatárnál. Hogy ez mennyiben köszönhető a hosszú életkornak és a jó egészségnek (Japánnál és Izlandnál erre tippelnénk), a mániákus munkaszeretetnek (Japán, Korea híres erről), és mennyiben a hiányos nyugellátásnak (Mexikóban lehet, hogy ez a probléma), az kérdés.

(Mexikóban a nyugdíjat a munkavállalók és a munkáltatók közötti, például kollektív szerződések szabályozzák, nem törvény – írja a Wikipedia.)

A lista végén főleg dél-európai (Olaszország, Franciaország, Görögország), és volt szocialista országok állnak (Szlovákia, Lengyelország).

A 65-74 éves lakosság foglakoztatottságának aránya (Eurostat-OECD)

Egy másik oldalról világítja meg a jelenséget a következő ábra, ami azt mutatja, hogy a 65-74 évesek mekkora hányada dolgozik még az adott országban. Magyarországon ez az arány nagyon alacsony, egyike a legalacsonyabbaknak, a férfiaknál mintegy hat, a nőknél csak 2-3 százalék.

Az Eurostat, az EU statisztikai szervezete a napokban tett közzé egy olyan térképet, amely azt mutatja, hány évet töltenek az egyes országokban ténylegesen munkával az emberek életük során. Itt Magyarország 33,7 évvel szerepel, ami az európai országok többségénél, legalább kétharmadánál alacsonyabb. Itt is dél–európai és kelet-európai országok vannak inkább, amelyek alulmúlnak bennünket.

Mennyi időt töltenek munkával életükben a polgárok? (Eurostat)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Ezerből négy csapat már bejutott a pénzügyi verseny döntőjébe
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 15:06
Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom megye szakképzős diákjai közül kerültek ki a Privátbankár.hu diákversenyének első döntős csapatai.
Személyes pénzügyek Egy fontos szolgáltatását szünteti meg a magyar Revolut már szerdán
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 16:27
Annyi a tőzsdei árukkal történő kereskedésnek, már szerdán megszüntetik ezt a lehetőséget.
Személyes pénzügyek Az átutalások négyötöde illetékmentes lesz jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 09:51
A forintban indított egyedi átutalások közel négyötöde illetékmentessé válik januártól. Az értékhatár 50 ezerről 150 ezer forintra emelése a lakossági tranzakciókat érinti, ezeknél pedig ennél is magasabb lesz ez az arány – számolta ki a BiztosDöntés.hu az elfogadásra váró törvényjavaslat hatását.
Személyes pénzügyek Az Otthon Start lejtmenetbe került, de a személyi kölcsönt nyakló nélkül viszik
Privátbankár.hu | 2026. november 3. 16:59
Az Otthon Startból a megszűnésének bejelentését megelőző hónapokban már érezhetően kevesebb fogyott, de az utolsó két hét még hozhat kiemelkedő keresletet – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A friss adatok szerint szeptemberben lakáshitelekből még így is bőven 200 milliárd forint feletti összeget adtak el a bankok. A személyi kölcsönök iránt változatlanul óriási a kereslet: kilenc hónap alatt már többet vettek fel belőlük, mint 2025-ben összesen.   
Személyes pénzügyek Luxus vagy a túlélés eszköze? Hogyan változtak meg a magyarok öngondoskodási szokásai?
Izsó Márton - Herman Bernadett | 2026. november 3. 16:13
Miközben egy friss kutatás szerint a magyar nyugdíjasok 65 százalékának komoly dolgokról kell lemondania az aktív éveihez képest, a húszas-harmincas korosztály komoly lépésre szánta el magát: rekordszámban nyitnak pénztári megtakarításokat.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! 2026 ősz – 2. forduló 1. nap
Privátbankár.hu | 2026. november 3. 07:00
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyei csapatoknak!
Személyes pénzügyek Csalók megszerezték a banki adatait? Ezt teheti
Privátbankár.hu | 2026. november 2. 14:39
Egy lengyel ügyben hozott európai bírósági döntés lehet irányadó Magyarországon is.
Személyes pénzügyek Négy alig ismert lehetőség, amivel pótolható a kieső jövedelem az egészségpénztárból
Simondán Eszter | 2026. november 1. 06:04
Az egészségpénztárakban gyűjtött megtakarítás sokkal több mindenre használható, mint azt a legtöbben gondolják. Vannak már ugyan népszerűvé vált önsegélyező szolgáltatások, sokat viszont egyáltalán nem ismernek a tagok. A BiztosDöntés.hu szakértője négy olyan lehetőséget mutat be, amellyel az ideiglenesen kieső jövedelem pótolható.
Személyes pénzügyek Utolsó roham jöhet az Otthon Startért, az egyik bank nagy dobással készül
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 15:36
Rálicitált a korábbi ajánlatra az MBH Bank.
Személyes pénzügyek Komoly veszélyt is jelenthet a Wekerle Plusz
Privátbankár.hu | 2026. október 28. 07:36
A jogosultság elvesztése nagyon sokba kerülhet. Megjelent a rendelet, itt vannak az új lakáshitel-program pontos feltételei.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG