4p
Miközben a kormányok a nyugdíjkorhatárok emelésével vannak elfoglalva, hosszú távon inkább csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási idő. Egyes országokban messze nem dolgoznak addig, mint a korhatárból következne, másutt sokkal tovább maradnak. Mennyi időt töltenek tulajdonképpen munkával az emberek?

Sokszor elhangzik, hogy a nyugdíjkorhatárt márpedig emelni kell, egyrészt mert tovább élnek az emberek és egyre több a nyugdíjas, másrészt mert kevés a fiatal és vészesen csökken a dolgozók száma. Sok országban emelik is, leggyakrabban fokozatosan, mint Magyarországon vagy Németországban, vagy a nők esetében Ausztriában. (Erről tegnap írtunk itt.)

A tényleges nyugdíjba vonulás ideje azonban a statisztikák szerint gyakran durván eltér attól, mint amit a törvényekbe fő szabályként írnak. A legtöbb országban vannak ugyanis kiskapuk, kedvezmények. Például betegség, rokkantság, hosszú szolgálati idő, anyaság vagy bizonyos nehéz foglalkozások esetére. Másutt meg önként vagy kényszerűségből, de inkább sokkal tovább dolgoznak az emberek.

Van olyan is, mint Németország, ahol egyszerűen szabadon eldöntheti valaki, hogy pár hónappal vagy pár évvel korábban, vagy később megy nyugdíjba. Az első esetben meghatározott összeggel csökken, a másodikban viszont nő a neki járó nyugdíj.

Az OECD egyik jelentésének ábrája (fent) azt mutatja, hogy a “munkaerő-piacról való tényleges távozás” ideje 1970-ben még kevéssel 68 év felett volt a férfiaknál, és kevéssel 66 alatt a nőknél. Ez körülbelül 2000-ig folyamatosan csökkent, 61, illetve 59 év közelébe, azaz egyre korábban mentek nyugdíjba az emberek.

Utána azonban ismét lassan növekedni kezdett, és 2017-ben ismét 62, illetve 61 évnél tartottak, bár még mindig jóval a hetvenes évek szintje alatt. Ez sok esetben több évvel alacsonyabb a jellemző törvényi határoknál, hiszen például Németországban ezt 65-ről 67 évre emelik, nálunk is lassan a 65 felé tartunk, Ausztriában is ez a következő cél.

A férfiak tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Éppen Magyarországon eléggé közel volt egymáshoz a tényleges és az elvi nyugdíjkorhatár – legalábbis a 2011-2016-os években, amelyekről az OECD következő két ábrája készült. A férfiak ténylegesen 63,6 évesen mentek nyugdíjba a 63,0 százalékos előírás helyett, a nők 60,7 évesen 60,0 helyett. (A sötétkék pöttyök jelzik a "normál", a világoskék oszlopok a tényleges visszavonulás idejét. Az első ábra a férfiak, a második a nők adatait tartalmazza.)

A nők tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Ezzel azonban nemzetközi összehasonlításban nem állunk olyan jól: a 35, a listán szereplő ország közül a magyar férfiak a 20., a nők a 29. helyen álltak. Vagyis a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő OECD-n belül a magyarok a korán nyugdíjba menők közé tartoztak. Azóta nálunk némileg nőtt a nyugdíjkorhatár, vélhetően kissé javult a helyzet.

A csúcstartók egyébként a koreaiak, a japánok, a mexikóiak, a chileiek és az izlandiak, vannak, akik átlagosan 11 évvel (!) dolgoznak tovább a nyugdíjkorhatárnál. Hogy ez mennyiben köszönhető a hosszú életkornak és a jó egészségnek (Japánnál és Izlandnál erre tippelnénk), a mániákus munkaszeretetnek (Japán, Korea híres erről), és mennyiben a hiányos nyugellátásnak (Mexikóban lehet, hogy ez a probléma), az kérdés.

(Mexikóban a nyugdíjat a munkavállalók és a munkáltatók közötti, például kollektív szerződések szabályozzák, nem törvény – írja a Wikipedia.)

A lista végén főleg dél-európai (Olaszország, Franciaország, Görögország), és volt szocialista országok állnak (Szlovákia, Lengyelország).

A 65-74 éves lakosság foglakoztatottságának aránya (Eurostat-OECD)

Egy másik oldalról világítja meg a jelenséget a következő ábra, ami azt mutatja, hogy a 65-74 évesek mekkora hányada dolgozik még az adott országban. Magyarországon ez az arány nagyon alacsony, egyike a legalacsonyabbaknak, a férfiaknál mintegy hat, a nőknél csak 2-3 százalék.

Az Eurostat, az EU statisztikai szervezete a napokban tett közzé egy olyan térképet, amely azt mutatja, hány évet töltenek az egyes országokban ténylegesen munkával az emberek életük során. Itt Magyarország 33,7 évvel szerepel, ami az európai országok többségénél, legalább kétharmadánál alacsonyabb. Itt is dél–európai és kelet-európai országok vannak inkább, amelyek alulmúlnak bennünket.

Mennyi időt töltenek munkával életükben a polgárok? (Eurostat)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Mégsem fog mindenki örülni az új katának
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 10:45
Ugyanakkora adóhoz a korábban tervezettnél kisebb ellátás társulhat az új katában. 
Személyes pénzügyek Már tizenkét csapat a pénzügyi verseny döntőjében – itt vannak az újabb továbbjutók
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 10:33
Újabb négy csapat biztosította helyét a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! országos döntőjében. A második forduló harmadik versenynapján Tolna, Pest, Nógrád és Heves megye technikumi és szakképző iskolai diákjai mérték össze pénzügyi tudásukat. A decemberi finálé húsz helyéből így már tizenkettő elkelt.
Személyes pénzügyek Már nyolc csapat a döntőben az ősz legizgalmasabb pénzügyi versenyén
Privátbankár.hu | 2026. november 11. 11:16
Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Zala megye szakképzős diákjai közül kerültek ki a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! verseny újabb döntősei. A második forduló második versenynapja után már nyolc csapatnak biztos a helye a decemberi országos döntőben.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! 2026 ősz – 2. forduló 3. nap
Privátbankár.hu | 2026. november 11. 07:00
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Tolna, Pest, Nógrád és Heves megyei csapatoknak!
Személyes pénzügyek OTP-kutatás: nőtt a megtakarítási kedvünk
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 15:28
Az OTP Bank Öngondoskodási Index legfrissebb, 2026-os felmérése alapján az index értéke 51 pont lett, ami 2 pontos csökkenést jelent a 2025-ös 53 ponthoz képest. A kutatást bemutató sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy mi ennek az oka, s hogy kell ezt értelmezni.
Személyes pénzügyek Mit tegyünk, ha vitás ügyünk van a bankkal, biztosítóval?
Kardos-Nagy Tünde | 2026. november 10. 15:03
Vitatott banki terhelés, hibásnak vélt elszámolás vagy elutasított kárigény – számos okból kerülhetünk vitába a pénzügyi szolgáltatónkkal. Ilyenkor az első lépés a panasz, de nem mindegy, hogyan tesszük meg. Mire figyeljünk és milyen lehetőségeink vannak, ha továbbra is vitatjuk a szolgáltató álláspontját?
Személyes pénzügyek Így reagált az OTP a Helsinki Bizottság vádjaira
Privátbankár.hu | 2026. november 9. 12:42
A pénzintézet a menekültek miatti eljárásindítást tudomásul vette.
Személyes pénzügyek A Helsinki Bizottság eljárást kezdeményezett az OTP-vel szemben
Privátbankár.hu | 2026. november 9. 09:58
Az ombudsman eljárást indított az OTP Bankkal szemben a Magyar Helsinki Bizottság kérelme nyomán. A legnagyobb hazai pénzintézet ugyanis hátrányosan különbözteti meg a hivatalosan elismert menekülteket, mert önkényesen szüntette meg a már meglévő bankszámláikat.
Személyes pénzügyek Ezerből négy csapat már bejutott a pénzügyi verseny döntőjébe
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 15:06
Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom megye szakképzős diákjai közül kerültek ki a Privátbankár.hu diákversenyének első döntős csapatai.
Személyes pénzügyek Egy fontos szolgáltatását szünteti meg a magyar Revolut már szerdán
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 16:27
Annyi a tőzsdei árukkal történő kereskedésnek, már szerdán megszüntetik ezt a lehetőséget.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG