4p
Miközben a kormányok a nyugdíjkorhatárok emelésével vannak elfoglalva, hosszú távon inkább csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási idő. Egyes országokban messze nem dolgoznak addig, mint a korhatárból következne, másutt sokkal tovább maradnak. Mennyi időt töltenek tulajdonképpen munkával az emberek?

Sokszor elhangzik, hogy a nyugdíjkorhatárt márpedig emelni kell, egyrészt mert tovább élnek az emberek és egyre több a nyugdíjas, másrészt mert kevés a fiatal és vészesen csökken a dolgozók száma. Sok országban emelik is, leggyakrabban fokozatosan, mint Magyarországon vagy Németországban, vagy a nők esetében Ausztriában. (Erről tegnap írtunk itt.)

A tényleges nyugdíjba vonulás ideje azonban a statisztikák szerint gyakran durván eltér attól, mint amit a törvényekbe fő szabályként írnak. A legtöbb országban vannak ugyanis kiskapuk, kedvezmények. Például betegség, rokkantság, hosszú szolgálati idő, anyaság vagy bizonyos nehéz foglalkozások esetére. Másutt meg önként vagy kényszerűségből, de inkább sokkal tovább dolgoznak az emberek.

Van olyan is, mint Németország, ahol egyszerűen szabadon eldöntheti valaki, hogy pár hónappal vagy pár évvel korábban, vagy később megy nyugdíjba. Az első esetben meghatározott összeggel csökken, a másodikban viszont nő a neki járó nyugdíj.

Az OECD egyik jelentésének ábrája (fent) azt mutatja, hogy a “munkaerő-piacról való tényleges távozás” ideje 1970-ben még kevéssel 68 év felett volt a férfiaknál, és kevéssel 66 alatt a nőknél. Ez körülbelül 2000-ig folyamatosan csökkent, 61, illetve 59 év közelébe, azaz egyre korábban mentek nyugdíjba az emberek.

Utána azonban ismét lassan növekedni kezdett, és 2017-ben ismét 62, illetve 61 évnél tartottak, bár még mindig jóval a hetvenes évek szintje alatt. Ez sok esetben több évvel alacsonyabb a jellemző törvényi határoknál, hiszen például Németországban ezt 65-ről 67 évre emelik, nálunk is lassan a 65 felé tartunk, Ausztriában is ez a következő cél.

A férfiak tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Éppen Magyarországon eléggé közel volt egymáshoz a tényleges és az elvi nyugdíjkorhatár – legalábbis a 2011-2016-os években, amelyekről az OECD következő két ábrája készült. A férfiak ténylegesen 63,6 évesen mentek nyugdíjba a 63,0 százalékos előírás helyett, a nők 60,7 évesen 60,0 helyett. (A sötétkék pöttyök jelzik a "normál", a világoskék oszlopok a tényleges visszavonulás idejét. Az első ábra a férfiak, a második a nők adatait tartalmazza.)

A nők tényleges és "normál" nyugdíjba vonulási ideje (OECD)

Ezzel azonban nemzetközi összehasonlításban nem állunk olyan jól: a 35, a listán szereplő ország közül a magyar férfiak a 20., a nők a 29. helyen álltak. Vagyis a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő OECD-n belül a magyarok a korán nyugdíjba menők közé tartoztak. Azóta nálunk némileg nőtt a nyugdíjkorhatár, vélhetően kissé javult a helyzet.

A csúcstartók egyébként a koreaiak, a japánok, a mexikóiak, a chileiek és az izlandiak, vannak, akik átlagosan 11 évvel (!) dolgoznak tovább a nyugdíjkorhatárnál. Hogy ez mennyiben köszönhető a hosszú életkornak és a jó egészségnek (Japánnál és Izlandnál erre tippelnénk), a mániákus munkaszeretetnek (Japán, Korea híres erről), és mennyiben a hiányos nyugellátásnak (Mexikóban lehet, hogy ez a probléma), az kérdés.

(Mexikóban a nyugdíjat a munkavállalók és a munkáltatók közötti, például kollektív szerződések szabályozzák, nem törvény – írja a Wikipedia.)

A lista végén főleg dél-európai (Olaszország, Franciaország, Görögország), és volt szocialista országok állnak (Szlovákia, Lengyelország).

A 65-74 éves lakosság foglakoztatottságának aránya (Eurostat-OECD)

Egy másik oldalról világítja meg a jelenséget a következő ábra, ami azt mutatja, hogy a 65-74 évesek mekkora hányada dolgozik még az adott országban. Magyarországon ez az arány nagyon alacsony, egyike a legalacsonyabbaknak, a férfiaknál mintegy hat, a nőknél csak 2-3 százalék.

Az Eurostat, az EU statisztikai szervezete a napokban tett közzé egy olyan térképet, amely azt mutatja, hány évet töltenek az egyes országokban ténylegesen munkával az emberek életük során. Itt Magyarország 33,7 évvel szerepel, ami az európai országok többségénél, legalább kétharmadánál alacsonyabb. Itt is dél–európai és kelet-európai országok vannak inkább, amelyek alulmúlnak bennünket.

Mennyi időt töltenek munkával életükben a polgárok? (Eurostat)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek A nyugdíjcélú megtakarítás elkezdésében az idő szó szerint pénz jelent!
Natív tartalom | 2026. október 21. 11:25
Lakáshitel, család, autó, nyaralás, váratlan kiadások. Mindig akad valami, ami fontosabbnak és sürgetőbbnek tűnik annál, hogy a több évtized múlva esedékes nyugdíjra tegyünk félre. Könnyű azt mondani: majd, ha magasabb lesz a fizetés, ha elfogy a hitel, ha kevesebb lesz a kiadás, akkor elkezdjük.
Személyes pénzügyek Megtakarítási formák: melyik illik a céljaidhoz?
Márkázott tartalom | 2026. október 21. 10:15
Takarékoskodni szeretnél? Szuper! Ha ezt eldöntötted, az első lépést már megtetted. Ha viszont mindezt okosan is szeretnéd csinálni, akkor meg kell találnod, hogy melyik megtakarítási forma illik a legjobban a céljaidhoz. Segítünk!
Személyes pénzügyek Ütött az óra a babavárósoknak – sötét nap érkezik
Privátbankár.hu | 2026. október 19. 08:56
Már csak néhány nap maradt hátra a fiatalokat érintő fájó dátumig.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! 2026 ősz – 1. forduló
Privátbankár.hu | 2026. október 19. 06:55
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! 2026 őszi diákverseny 1. fordulója a technikumok és szakképző iskolák diákjainak!
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! – 2026 ősz, pótjelentkezés
Privátbankár.hu | 2026. október 18. 08:00
Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! – 2026 ősz, pótjelentkezés
Személyes pénzügyek Húsbavágó: tovább drágulnak a kedvenc kis csomagjaink
Privátbankár.hu | 2026. október 17. 13:46
Egy-két hét és élesedik az újabb sarc. A csomag értéke nem is számít.
Személyes pénzügyek Hiába hibázott az ügyfél, a banknak előbb vissza kell fizetnie az ellopott pénzt
Privátbankár.hu | 2026. október 15. 17:19
A bankoknak akkor is haladéktalanul vissza kell téríteniük a jogosulatlan pénzforgalmi műveletek összegét, ha úgy vélik, hogy az ügyfél súlyos gondatlansága tette lehetővé a csalást – mondta ki csütörtökön közzétett ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Személyes pénzügyek Hihetetlen, mennyire drága a mobilozás Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. október 15. 16:59
Európai összevetésben is kiugróan sokba kerül nálunk.
Személyes pénzügyek Wise: óvatosan a készpénzfelvétellel!
Privátbankár.hu | 2026. október 13. 18:01
A magyar lakosság egyre többet utazik. 2026 második negyedévében körülbelül 6,21 millió alkalommal tettek látogatást külföldre, ami 3,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ahogy egyre többen utaznak, a külföldi kiadások és készpénzfelvételek kisebb költségei is növekednek. A Wise legújabb elemzése szerint az ATM-es készpénzfelvétel díja még a magyarok körében népszerű, közeli úti célokon is jelentősen eltérhet. A világ egyes országaiban pedig az átlagos díj a felvett összeg 15 százalékát is meghaladhatja.
Személyes pénzügyek Kiszámolták, kik spórolhatnak egymillió forintot az új kata-val – és kik járhatnak rosszabbul
Privátbankár.hu | 2026. október 9. 13:55
Akár évi egymillió forinttal is csökkenhet egyes vállalkozók adóterhe az új KATA bevezetésével, míg másoknak továbbra is az átalányadózás lehet kedvezőbb. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége konkrét vállalkozói példákon keresztül vizsgálta meg a tervezet várható hatásait, és arra jutott, hogy a nyugdíjasok esetében különösen indokolt lenne a szabályok módosítása.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG