Röviddel azután, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elindította a kelet-közép-európai piacokat lekövető CETOP NTR indexét, az OTP Alapkezelő és az OTP Global Markets közösen egy olyan tőzsdén kereskedett alapot - úgynevezett ETF-et - tett elérhetővé a magán- és intézményi befektetőknek, amely a térség hét országának legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú részvényeit tartalmazza. Ez az OTP CETOP ETF, amelyben a három vezető hazai részvény mellett (Mol, OTP, Richter) a cseh, a horvát, a lengyel, a román, a szlovák és a szlovén tőzsdén jegyzett blue chip-ek kaphatnak helyet. Az ETF-be kerülő részvényeket nem az alapkezelő választja ki: az alap összetétele a Budapesti Értéktőzsde által a CETOP NTR indexre félévente megállapított súlyozást követi. Az indexben szereplő részvények kapnak helyet az alapban, amelynek a befektetési jegyei a tőzsdén érhetők el.
Amennyiben az új ETF-re erős kereslet mutatkozik, az önmagában árfelhajtó hatással járhat a BÉT CETOP NTR index aktuális tagjaira is. Az elemzések arra utalnak, hogy térségünk kimagasló növekedési potenciállal rendelkezik nem csak a gazdaság, de a tőkepiacok tekintetében is. Hogy ez mekkora húzóerőt jelent majd az egyes papírok esetében, az később fog kiderülni. Mindenesetre a BÉT CETOP NTR indexe hatékonyan képezi le a kelet-közép-európai blue chipek mezőnyét.
Az OTP CETOP ETF-et 10 euró névértékkel vezették be a BÉT-re. A befektetési jegyek ugyanúgy viselkednek, mint a tőzsdei részvények: folyamatosan lehet adni és venni őket kereskedési időben az aktuális piaci áron. Az OTP Bank, mint árjegyző biztosítja a likviditást, azaz mind eladási, mind vételi oldalon kiszolgálja a befektetőket, akik vásárolnának, majd a későbbiekben eladnának. Osztalékot – a mögöttes CETOP NTR indexhez hasonlóan – az ETF sem fizet a befektetőknek, mivel a befolyó osztalékokat újra befekteti. E módon a piacok valós teljesítményét tükrözi.
Az OTP Alapkezelő új termékével kapcsolatban Kovács-Kvotidián Mátét, az alap portfoliómenedzserét kérdeztük.
Kovács-Kvotidián Máté a Budapesti Corvinus Egyetemen 2014-ben diplomázott pénzügy mesterszak, befektetéselemző szakirányon. 2012-ben Tőzsdei Szakvizsgát tett, 2017-ben CFA minősítést szerzett. 2014-től piaci kockázat és termékkontroll elemző az ING Banknál, 2017-től portfolió menedzser az NN Biztosítónál, 2018-tól az OTP Alapkezelő részvényelemzője, majd 2023-tól portfolió menedzsere. Szakterülete az aktív részvénykiválasztás a feltörekvő részvénypiacokon. Az OTP Fundman, az OTP Paletta, az OTP Új-Európa, az OTP Klímaváltozás, az OTP Planéta, az OTP Török Részvény, az OTP Ázsiai Részvény Alapok Alapja és az OTP Céldátum Alapok kezelésében vesz részt.
Fotó: OTP Alapkezelő
Mit is jelent az ETF?
Az ETF-ek a 90-es években jelentek meg, először Kanadában és Amerikában. Az új termék, amivel előrukkoltunk, egyesíti az ETF, illetve az index befektetések (index investing) előnyét, ami még messzebbre, a 70-es évekre nyúlik vissza. A cél, hogy egy kedvező költséghányadú befektetési lehetőséget ajánljuk fel a befektetőknek, amivel részesedhetnek a régió legjelentősebb tőzsdei cégeinek teljesítményéből. Az ETF annyiban tér el egy klasszikus befektetési alaptól, hogy ezt a tőzsdén keresztül lehet megvásárolni.
Milyen befektetői kört céloznak ezzel a befektetési lehetőséggel?
Kis- és nagybefektetők egyaránt hozzáférhetnek, hiszen tíz euró névértékkel került kibocsátásra. Úgy gondolom, hogy nagy potenciál van az intézményi befektetőkben is, legyen az régiós vagy nemzetközi. A külföldi befektetők szemével ez a régió érdekes lehet, mert az értékeltsége kedvező más feltörekvő piacokhoz képest. Azonban a fejlett piacokkal összehasonlítva nagyon sok kis országból áll a régió. Eltérnek a nyelvek, eltér a kultúra, eltér a tőzsdei ügyletek elszámolása, eltér a gazdasági környezet az egyes országokban. Számukra tehát ez a termék egy olyan alternatíva, amely eloszlatja a régió szétaprózottságából származó aggályokat, miközben részesedhetnek a cégek teljesítményéből.
Mennyire likvid a piac?
A másik szempont itt a régióban, hogy sokszor illikvidek a piacok, ami azt jelenti, hogy ha meg akarunk venni mondjuk egy részvényt, akkor lehet, hogy ez több napig vagy hétig tart. Az, hogy nagyon sok idő felvenni a pozíciót, és nagyon sok idő kilépni, nyilván megjelenik az árazásban. Sok befektető nem is foglalkozik ezekkel a kisebb forgalmú részvénypiacokkal, mert azt mondja, hogy nem éri meg a fáradságot. Viszont, ha ezeket a részvényeket be tudjuk csomagolni egy könnyen kereskedhető értékpapír formájába, és levesszük a befektető válláról azt a terhet, hogy neki kelljen akár napokon keresztül pozíciót építenie, akkor új befektetői csoportoknak is kinyílnak a régiós részvénypiacok.
Van-e versenytársa ennek az ETF-nek, egyáltalán mivel lehet összehasonlítani?
Ha visszanyúlunk időben, akkor a 2006-ban indult BUX ETF-et tudnám megemlíteni, ami szintén az OTP Alapkezelő terméke, viszont az egy forintos befektetési jegy. Annak is ugyanúgy az OTP Bank az árjegyzője, a különbség az, hogy a BUX indexet követi, vagyis csak magyar részvényekbe fektet. Az OTP CETOP ETF régiós indexet követ, így régiós részvényekbe fektet. Léteznek a régióba fektető más ETF-ek is, de azokban csak két-három ország szerepel. Nyugat-Európában elég sok olyan ETF van, amely jóval nagyobb névértékű, például több ezer euró egy darab. Nem szerettük volna, hogy ez korlátozást jelentsen, azért is tettük tíz euróra az OTP CETOP ETF befektetési jegyeinek értékét.
Mennyire EU-konform ez a befektetési forma?
Az alapot UCITS-os formában a hoztuk létre, ami azt jelenti, hogy követi azt az európai irányelvet, ami megkönnyíti, hogy a befektetési alapok országhatáron túl értékesíthetőek legyenek. Ez a szabályozás védi az ügyfeleket, mert szigorú limiteket határoz meg arra, hogy például mekkora egyedi pozíciót vehet fel az alap.
Mi a helyzet a devizakockázatok kezelésével?
Az OTP CETOP ETF-nek az a lényege, hogy a régiós vállalatok kitettségét adjuk vissza, ehhez hozzá tartozik, hogy a devizakockázatot nem fedezzük. Bár euró a denomináció, tehát a befektetési jegyet euróban lehet megvásárolni, de a mögöttes devizakockázat minden papír esetében megvan. Tehát, ha benne van a három vezető magyar papír, akkor benne van a három magyar papír forint kockázata.
Hogyan alakulhat a régiós piac a következő időszakban?
Ha hosszú távon nézzük, én úgy gondolom, hogy ez egy szép fejlődést mutató régió. Megvan a gazdasági növekedés az országokban, javul az életminőség, javulnak a cégek mutatói. Az utóbbi években két nagyobb megingás volt a régiós tőzsdéken. Az egyik eset a Covid volt, amikor nagy esés volt a nemzetközi tőzsdéken is, a másik pedig az orosz-ukrán konfliktus kitörése. Ekkor igazából nem nézték a befektetők, hogy éppen mit adnak el. Mivel Lengyelország szomszédos Ukrajnával, a lengyel piacot is nagyon megviselte a helyzet, de ugyanígy Magyarországnak is van orosz-ukrán érintettsége. Ez a régió árazottságában is megjelent. Nem segített Lengyelország és Magyarország különutas politikája sem. A közelmúltban viszont fordulat állt be, mert tavaly év végén a lengyel választáson az EU-barát politikát folytató ellenzék győzött, amivel megnyílt a tér az uniós pénzek lehívására.
A régió értékelése az elhúzódó ukrajnai konfliktus miatt nyomott, vagy egyébként is?
Úgy gondolom, hogy amiatt is, illetve nemzetközi viszonylatban itt volt egy komoly inflációs nyomás is, ami nagy jegybanki szigorítást tett szükségessé. Nemcsak Magyarországon történt így - bár itt tetőzött a legmagasabban az infláció - hanem Romániában, Lengyelországban is. A korábbi évekhez képest, ahogy a fejlett piacokon, itt is magasan vannak az alapkamatok. Viszont már láttuk a monetáris szigorítás csúcsát. Magyarországon és Lengyelországban kamatcsökkentési ciklust kezdtek a jegybankok, ami elsősorban a „ciklikus” szektorokat szokta segíteni; a régió szempontjából itt a bankokat tudnám leginkább kiemelni, ami a CETOP NTR Indexben, és így az ETF-ben is több mint 50%-ot képvisel.
Az orosz-ukrán konfliktus tényét, pedig sajnos már „megszoktuk”, a hatása beárazódott a piacokon. Ha békés megállapodás születne, és Ukrajnát újraépítenénk, akkor a régiós országok tudnának ebből profitálni. Ha az értékeltséget nézzük, a régió a fentiek miatt most 20-30 százalékos diszkonttal van értékelve a historikus értékéhez képest.
Lehet úgy tekinteni erre az eurós befektetésre, mintha eurót vásárolnánk?
Bár az ETF euró alapú, a devizakockázatot nem fedezi. A befektetett eurót a különböző részvénypiacokon költi el, tehát nem euróban. Összességében érvényesül közel 40 százalék zloty kockázat, 24 százalék körüli cseh korona kockázat, kicsit kevesebb mint 20 százalék forint kockázat stb., annak arányában, ahogy maga a részvénykosár is felépül.
Fotó: OTP Alapkezelő
