Hemberger András, a kutatást kezdeményező MasterCard kártyatársaság regionális vezetője szerint figyelemre méltó, hogy amíg egy, a magyar felsőoktatásban tanuló diák havi költségvetése csupán 66 ezer forint - amely összeg nagy részben a bankszámlára érkezik, - a hallgatók túlnyomó része még sincs tisztában azzal, hogy mennyibe kerül a bankszámla vezetési díj és nem hasonlítja össze a banki szolgáltatások kondícióit különböző pénzintézeteknél.
A hallgatók többsége a saját számlavezetési díját sem ismeri
A MasterCard kutatásában megkérdezett 1500 hallgató 52 százaléka nem tudta megmondani, mennyi a bankjánál a számlavezetési díj és csupán 25 százalékuk nyilatkozta, hogy ismeri a többi bank kínálatát is. Nagyarányú volt a tájékozatlanság a lekötött betétek kamatairól is: az erre vonatkozó kérdést a válaszadók 72 százaléka nem tudta megválaszolni.
Hemberger András az adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a fiatalok keveset tudnak a bankkártyákról is, sok egyetemista és főiskolás továbbra is azt gondolja, hogy a bankkártyás fizetés számára pénzbe kerül, jóllehet az esetek túlnyomó részében a kártyás fizetés belföldön és külföldön egyaránt díjmentes, ezáltal jóval kedvezőbb fizetési mód, mint a készpénzes fizetés.
A szakértő szerint azt is kevesen tudják, hogy a nemzetközi logós bankkártyák nagy része már alkalmas az internetes fizetésre is. A válaszadók körében viszont 15 százalék körüli azoknak az aránya, akik ismerik az érintés nélküli, PayPass bankkártyákat.
Az első bankot a szülők választják
A kutatás szerint a jelenleg egyetemi, főiskolai éveiket taposó fiatalok hűséges ügyfelek: mindössze tízből egy hallgató szakított már meg banki kapcsolatot, jóllehet a bankváltás lehetőségét sem zárják ki teljesen, főként abban az esetben, ha jelenlegi pénzintézetüknél túl magas díjakat, rossz ügyfélkiszolgálást és maradiságot tapasztalnak.
Az eredmények alapján a fiatalok elsősorban a banki reklámok alapján alakítanak ki véleményt az adott pénzintézetről. Elsődleges információforrás a televízió, az óriásplakát és a rádióreklámok. Ezeket követik az informális csatornák, vagyis a család, barátok véleménye és ajánlása; csak ez után következik az internetes kereséssel és/vagy a bank weboldalán felkutatott információ – csupán a válaszadók 20 százaléka jelölte meg az internetet, mint elsődleges információforrást.
A tanulók a legtöbbször készpénzfelvételre használják a bankkártyát
Forintszámlája és bankkártyája minden egyetemi és főiskolai hallgatónak van. A banki plasztikot 83 százalékban használják készpénzfelvételre, 66 százalékban vásárlásra, míg közel 40 százalékban ATM-es mobilfeltöltésre. A válaszadók közül sokan használják az internetbank nyújtotta lehetőséget is (31%).
Az elkövetkező éven belül a legtöbben az internetbankkal terveznek megismerkedni (15%), de többen említették, hogy megtakarítási számla nyitását tervezik, illetve diákhitelt szeretnének felvenni. A tervekben előkelő helyen áll az internetes kártyás vásárlás kipróbálása és az érintés nélküli bankkártya a PayPass igénylése is.
A hallgatók egy hónapra rendelkezésre álló jövedelme széles skálán mozog, a legtehetősebb egytized 200 ezer forinttal, a legkevésbé tehetősek csupán 20 ezer forinttal gazdálkodhatnak havonta. A többség azonban 60-70 ezer forint elköltését tervezheti egy hónap alatt. A kutatás kimutatta, hogy ebből közel 30 ezer forintot készpénzzel, 18 ezer forintot bankkártyás fizetés formájában költenek el az egyetemi és főiskolai hallgatók, 3 700 forintot pedig megtakarítanak.
Bod Péter Ákos elemzésében mutat rá, hogy a magyar foglalkoztatási szerkezetben egyáltalán nem kiugró a multinacionális cégeknél dolgozók aránya. 
