Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke nemrég arról beszélt: a jegybank hamarosan megkezdheti a monetáris szigorítást, ami az alapkamat emelését is jelentheti akár már idén. Megkondultak a vészharangok, hiszen az általános vélekedés az, hogy az alapkamat emelése egyet jelent a banki kamatok emelkedésével, ami változó kamatozású hitelnél a törlesztőrészlet változását jelenti akár három havonta.
De tényleg érdemes ennyire ráfeszülnie az egyszeri hitelfizető családnak az alapkamatra? A Bank360 szerint nem igazán, de előbb nézzük meg, hogyan is áll össze a hitel egyik legfontosabb tényezője, az ügyleti kamat.
A lakossági jelzáloghitelek esetében az éves ügyleti kamat hazánkban jellemzően két kamatrészből áll:
- Referenciakamat
- Kamatfelár
Számunkra az első komponens, a referenciakamat a fontos. Ez az a rész ugyanis, amely valamely irányadó mutatóhoz van kötve, azaz a referenciakamat emelkedhet vagy csökkenhet a jelzáloghitelünknél attól függően, hogy a rendszeresen felülvizsgált mutató merre mozdul. Erről az irányadó mutatóról gondolják nagyon sokan azt, hogy az alapkamatról van szó, holott ma már egyáltalán nem ez a helyzet.
Jelenleg három olyan iránymutató van, amelyhez képest a bankok meghatározzák a hiteleik ügyleti kamatát, ezek pedig:
- a BUBOR,
- a BIRS,
- és az állampapírhozam.
|
Mit tehet, akinek változó kamatozású hitele van? A többségnek még mindig változó kamatozású a jelzáloghitele, ilyenek például a forintosított kölcsönök is. A változó kamatozású hitelek a teljes lakáshitel-állomány több mint felét teszik ki, azaz a lakáshitelesek több mint fele van még veszélyben egy esetleges kamatemelés miatt. Ez azt jelenti, hogy már a legkisebb változtatás is ezer forintokkal dobhatja meg a törlesztőrészletet, ha nem lépünk időben. Szerencsére azért nem maradnak védelem nélkül azok sem, akiknek még változó kamatozású a hitelük - a megoldásokról itt írtunk korábban >> |
A BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) olyan referenciamutató kamatszint, amelyen a bankok hajlandóak lennének egymásnak hitelt adni rövid futamidőre. A BUBOR aktuális szintjét minden magyar banki munkanapon 11 órakor publikálja az MNB, azaz igen gyakran változik. Ez azt jelenti, hogy a BUBOR a változó kamatozású, rövid kamatperiódussal felvett hitelek referenciamutatója, azaz minden olyan hitelnek, amelynél 3, 6, vagy 12 havonta állapítanak meg új kamatot. Ilyenkor az aktuális BUBOR szintjéhez igazítják a referenciakamatot, amely miatt változik aztán az ügyleti kamat.
Míg a BUBOR rövid kamatperiódusra vonatkozik, az állampapírhozam és a BIRS a hosszú kamatperiódusú hiteleknél határozza meg a referenciakamatot.
A különböző futamidejű állampapírok referenciahozamait az ÁKK teszi közzé és ezek a mérvadók az 1 évesnél hosszabb kamatperiódusra felvett hiteleknél (3 éves kamatperiódusnál a 3 éves ÁKK referenciahozam például), illetve a különböző kamattámogatott hiteleknél is. Fontos, hogy a referenciahozamot nem a lakosságnak nyújtott, kamatprémiummal kiegészített állampapírok hozamai alapján számolják, hanem az elsődleges forgalmazók árjegyzéséből. Nem az állampapírhozam az egyetlen mutató, amelyhez kötheti a bank a referenciakamatot. A BIRS (Budapesti Kamatswap Ügyletek) szintén egy referenciamutató lehet a hosszú kamatperiódusú hiteleknél, amelyet szintén elég sok hazai pénzintézet használ a referenciakamat megállapítása.
Alapvetően tehát nem az alapkamat, hanem ez a három mutató határozza meg, hogy milyen módon fog változni a hitelünk kamata, ezért inkább ezeket figyeljük a jegybank weboldalán, ha arról szeretnénk tájékozódni, milyen irányba indulhat meg a törlesztőrészletünk. Arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan számítják ki a bankok a megfelelő kamatot, az MNB által megszabott képletet és a fair banki törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
Hogyan változnak majd ezek a mutatók?
A Bank360 kimutatása szerint ideje felkészülni a lassú, de folyamatos hozamemelkedésekre, akár a BUBOR, az ÁKK-hozam, vagy a BIRS az irányadó kamatszintünk. A jelenlegi lakossági hitelállomány több mint 60 százaléka változó kamatozású, azaz a mutatók emelkedésével a törlesztőrészletek többsége emelkedni kezd. Éppen ezért érdemes a már meglévő lakáshiteleket fixálni egy hitelkiváltással, hogy a futamidő végéig biztosítsuk a havi adósságaink szintjét. Új hitel felvétele esetén pedig érdemes a futamidő végéig fix kamatozású, de legalább 5 évre rögzített hitelt keresni, szerencsére 2018-ban az újonnan felvett jelzáloghitelek több mint 80 százaléka már ilyen, hosszú kamatperiódusú hitel volt.
Milyen gyorsan jelennek meg a változások a törlesztőrészletben?
A hitelünk referenciakamata persze nem fog naponta változni csak azért, mert például a BUBOR-hoz kötött, amelyet naponta számolnak. Az új törlesztőrészlet megállapítása a kamatperiódus letelte után, a kamatfordulónk napjától érvényesül, azaz egy három hónapos kamatperiódusú hitelnél a bank három havonta, 10 éves kamatperiódusú hitelnél pedig 10 évente vizsgálja meg, hogyan is mutat az a referenciamutató, amelyhez kötve van a referenciakamat.
Ráadásul akkor sem kell pánikba esnünk, ha a kamatforduló napján valamilyen nagyon durva emelkedést látunk az irányadó kamatnál. A fair banki törvény alapján ugyanis az új kamatperiódusban alkalmazandó kamat mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napon érvényes mutató alapján kell megállapítani a hosszú kamatperiódusú hiteleknél.
De mi a helyzet a kamatfelárral?
Nem beszéltünk még az ügyleti kamat másik részéről, a kamatfelárról. Ezt az összetevőt már a pénzintézetek határozhatják meg. A kamatfelárban jelenik meg például, hogy mennyire kockázatos egy ügyfél. Minél biztosabb, hogy az ügyfélnek nem lesz problémája a hitel visszafizetésével, annál kedvezőbb lehet a kamatfelár, és fordítva, de innen jön le a kapott kamatkedvezmény is.
Mindebből úgy tűnhet, hogy a bankok gyakorlatilag akkora kamatfelárat állapíthatnak meg, amelyet nem szégyellnek, azonban korántsem ez a helyzet. Kamatfelárat legfeljebb ötször módosíthatnak és azt is csak a jegybank által közzétett kamatfelár-változási mutató és mérték szerint tehetik meg, tehát ez is limitált.
Akkor felejtsük is el az alapkamatot?
Összességében azért nem feltétlenül erről van szó. A jegybanki alapkamat hatással volt az összes referenciamutatóra, ma viszont már nem feltétlenül mozognak együtt. Ezt láthatjuk például a BUBOR esetében, amely jelenleg igencsak eltávolodott az alapkamattól, de ugyanígy nagy az eltérés az állampapír-hozamok és az alapkamat mértéke között.
Azért egy esetben érdemes az alapkamattal számolni: főszabály szerint ugyanis egyetlen hitel teljes hiteldíj mutatója (THM) sem haladja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét, kivéve a hitelkártya-szerződésekhez, a fizetési számlákhoz kapcsolódó hitelek és az áruhitelek THM-jét, ebben az esetben 39 százalékponttal növelt érték a felső határ.
A magyar fizetőeszköz összességében erősödött a héten. 
