|
| Kardos György a Privátbankár.hu konferenciáján |
Mennyi legyen a cafeteria?
A bruttó bérjövedelem minimum 30 százalékát, alacsonyabb jövedelem esetén 50 százalékát érdemes cafeteriában adni a dolgozóknak – mondta a Privátbankár.hu Foglalkoztatás, Öngondoskodás 2016 konferenciáján Kardos György.
Pénz helyett cafeteriát – mikor és mire?
A Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a vállalatvezetők a leggyakrabban azt a kérdést teszik fel ezzel kapcsolatban: szívesen adnék több cafeteriát, de miből? A szakértő szerint ilyenkor egy forráselemzés, a jelenlegi juttatási rendszer, bérstruktúra elemzése után állapítható meg, hogy a számos lehetőség közül melyik az, amelyik az adott cég helyzetére a leginkább megfelelő választ jelentheti.
A cafeteria-rendszer lehetséges forrása például, hogy ezen keresztül adnak béremelést a dolgozóknak – akár differenciáltan is. A juttatások lehetnek az alapjai a 13. havi bérnek is - akár egy kitűzött cél elérésének függvényében is.
Számos cégnél alkalmazzák a jelenléti pénz intézményét: ilyenkor igazából a (rendes szabadságon felüli) hiányzást büntetik. Ha ez nem pénzben, hanem cafeteriában történik, akkor nettóban nagyobb összeget jelent – innentől kezdve egy esetleges elvonásnak nagyobb a súlya, miközben kevesebb a munkáltatót terhelő költsége.
Szintén adható cafeteriában a mozgóbér mozgó része, valamint a munkahelyi pótlékok törvényben meghatározott mérték feletti része - ezek is olyan kiadásai a cégnek, amelyeket cafeteria-rendszeren kívül is kifizet a dolgozónak, de ha pénzben teszik, akkor nagyobb költséggel jár. A béren kívüli juttatások kézenfekvő választást jelenthetnek a jutalom jellegű kifizetéseknél is.
A cafeteriával emellett érdemes akkor is számolni, ha a cég „egyéb jövedelmeket” biztosít a dolgozónak, zsebből zsebbe - ezek legalizálása olcsón megoldható így a szakértő szerint. Összességében nincs olyan magyar vállalat, ahol nem lehetne olcsóbban többet adni a munkavállalók számára – véli Kardos György.
Mennyivel kap többet a dolgozó? Mennyivel kevesebb a költség?
A szakértő egy példát is bemutatott. Eszerint ha bérként adják, 30 ezer forint kifizetése a cégnek a szociális adóval együtt 38 550 forintba kerül, a dolgozó pedig csak 19 950-et kap kézbe.
Ehelyett választhatnak a felek egy 20 százalékkal magasabb, bruttó 36 ezer forintos cafeteria-keretet is. Ezesetben a cég máris megspórol 8,5 százalékot, 2550 forintot.
Ha adómentes elemekből állítják össze a csomagot, a teljes keret, azaz 36 ezer forint kerül ebből a munkáltatóhoz.
Ha kedvezményes adózású (34,51 százalékos terhű) elemekből nyújtják, 26 764 forintot kap a dolgozó.
Még normál adózású cafeteria-elemek esetén is 24 ezer forint lehet a dolgozóhoz kerülő összeg, ami még mindig magasabb bérként kifizetett összeg nettójánál. A szakértő azért azt is hozzátette: a különbséget szűkítheti a gyerekek száma, a családi adókedvezmény ugyanis növelheti a nettó bért. 2-3 gyermek esetén az adózó elemek esetében a cafeteria nettója kevesebb lehet a bérfizetés nettójánál, de a vállalat költségein így is lehet spórolni, adómentes cafeteria-elemek választása esetén pedig biztosan ez a kedvezőbb út mindkét félnek.
Azt sem zárja ki semmi, hogy az eltérő adóterhelésű cafeteria-elemeket kombinálva vegyék igénybe a dolgozók.
Mi lesz így a nyugdíjjal?
A cafeteriával szemben gyakran hozzák ellenérvként, hogy nem növeli a majdani nyugdíjat és táppénz sem jár utána. A szakértő szerint ennek áthidalására is van azonban megoldás: ha például egy béremelést cafeteriában nyújtanak, a dolgozó a kereten belül Erzsébet utalványt kér, majd az utalvány felhasználásából felszabaduló összeggel a magánszemély növeli saját nyugdíjcélú megtakarítását – ezt ráadásul akár 20 százalékos adókedvezménnyel is megteheti.
A Privátbankár.hu konferenciájának panelbeszélgetésén azonban azt is elmondta Kardos György: itt már a magánszemélyek hosszú távú gondolkodására, az öngondoskodási szándék erősítésére van szükség, hogy azt a bizonyos felszabaduló összeget valóban nyugdíjcélra költsék el, ne pedig azonnali fogyasztási cikkekre.
Ettől függetlenül jogértelmezés miatt a bírósághoz fordulnak. 
