|
| Kardos György a Privátbankár.hu konferenciáján |
Mennyi legyen a cafeteria?
A bruttó bérjövedelem minimum 30 százalékát, alacsonyabb jövedelem esetén 50 százalékát érdemes cafeteriában adni a dolgozóknak – mondta a Privátbankár.hu Foglalkoztatás, Öngondoskodás 2016 konferenciáján Kardos György.
Pénz helyett cafeteriát – mikor és mire?
A Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a vállalatvezetők a leggyakrabban azt a kérdést teszik fel ezzel kapcsolatban: szívesen adnék több cafeteriát, de miből? A szakértő szerint ilyenkor egy forráselemzés, a jelenlegi juttatási rendszer, bérstruktúra elemzése után állapítható meg, hogy a számos lehetőség közül melyik az, amelyik az adott cég helyzetére a leginkább megfelelő választ jelentheti.
A cafeteria-rendszer lehetséges forrása például, hogy ezen keresztül adnak béremelést a dolgozóknak – akár differenciáltan is. A juttatások lehetnek az alapjai a 13. havi bérnek is - akár egy kitűzött cél elérésének függvényében is.
Számos cégnél alkalmazzák a jelenléti pénz intézményét: ilyenkor igazából a (rendes szabadságon felüli) hiányzást büntetik. Ha ez nem pénzben, hanem cafeteriában történik, akkor nettóban nagyobb összeget jelent – innentől kezdve egy esetleges elvonásnak nagyobb a súlya, miközben kevesebb a munkáltatót terhelő költsége.
Szintén adható cafeteriában a mozgóbér mozgó része, valamint a munkahelyi pótlékok törvényben meghatározott mérték feletti része - ezek is olyan kiadásai a cégnek, amelyeket cafeteria-rendszeren kívül is kifizet a dolgozónak, de ha pénzben teszik, akkor nagyobb költséggel jár. A béren kívüli juttatások kézenfekvő választást jelenthetnek a jutalom jellegű kifizetéseknél is.
A cafeteriával emellett érdemes akkor is számolni, ha a cég „egyéb jövedelmeket” biztosít a dolgozónak, zsebből zsebbe - ezek legalizálása olcsón megoldható így a szakértő szerint. Összességében nincs olyan magyar vállalat, ahol nem lehetne olcsóbban többet adni a munkavállalók számára – véli Kardos György.
Mennyivel kap többet a dolgozó? Mennyivel kevesebb a költség?
A szakértő egy példát is bemutatott. Eszerint ha bérként adják, 30 ezer forint kifizetése a cégnek a szociális adóval együtt 38 550 forintba kerül, a dolgozó pedig csak 19 950-et kap kézbe.
Ehelyett választhatnak a felek egy 20 százalékkal magasabb, bruttó 36 ezer forintos cafeteria-keretet is. Ezesetben a cég máris megspórol 8,5 százalékot, 2550 forintot.
Ha adómentes elemekből állítják össze a csomagot, a teljes keret, azaz 36 ezer forint kerül ebből a munkáltatóhoz.
Ha kedvezményes adózású (34,51 százalékos terhű) elemekből nyújtják, 26 764 forintot kap a dolgozó.
Még normál adózású cafeteria-elemek esetén is 24 ezer forint lehet a dolgozóhoz kerülő összeg, ami még mindig magasabb bérként kifizetett összeg nettójánál. A szakértő azért azt is hozzátette: a különbséget szűkítheti a gyerekek száma, a családi adókedvezmény ugyanis növelheti a nettó bért. 2-3 gyermek esetén az adózó elemek esetében a cafeteria nettója kevesebb lehet a bérfizetés nettójánál, de a vállalat költségein így is lehet spórolni, adómentes cafeteria-elemek választása esetén pedig biztosan ez a kedvezőbb út mindkét félnek.
Azt sem zárja ki semmi, hogy az eltérő adóterhelésű cafeteria-elemeket kombinálva vegyék igénybe a dolgozók.
Mi lesz így a nyugdíjjal?
A cafeteriával szemben gyakran hozzák ellenérvként, hogy nem növeli a majdani nyugdíjat és táppénz sem jár utána. A szakértő szerint ennek áthidalására is van azonban megoldás: ha például egy béremelést cafeteriában nyújtanak, a dolgozó a kereten belül Erzsébet utalványt kér, majd az utalvány felhasználásából felszabaduló összeggel a magánszemély növeli saját nyugdíjcélú megtakarítását – ezt ráadásul akár 20 százalékos adókedvezménnyel is megteheti.
A Privátbankár.hu konferenciájának panelbeszélgetésén azonban azt is elmondta Kardos György: itt már a magánszemélyek hosszú távú gondolkodására, az öngondoskodási szándék erősítésére van szükség, hogy azt a bizonyos felszabaduló összeget valóban nyugdíjcélra költsék el, ne pedig azonnali fogyasztási cikkekre.
Az új kormány folyamatosan költségvetési többleteket ér el, és megcélozta az euró bevezetését. Közben az MNB folyamatosan csökkenti az alapkamatot. 
