Honfitársaink közül sokan élnek és dolgoznak már Dublinban, nekik nem mondnunk újat, viszont az először odalátogatóknak lehet. Biztos most nyáron is sokan felkeresik az ír fővárost. Nem akarjuk megijeszteni őket, ezért gyorsan leírjuk: az emeletes buszok és a villamosok tiszták, kiválóan közlekednek, legtöbbször pontosak is, így ezekre nyugodtan építhetünk. Persze, gyalogolni is lehet és érdemes is, hiszen csak így lehet igazán felfedezni a valóban smaragdzöld parkokat, a szép templomokat, az izgalmas múzeumokat és a jó csapolt söröket. De most nem erről lesz szó.
A Greenpeace végzett egy összehasonlító kutatást az európai fővárosok közlekedési rendszeréről. Összesen 30 fővárost néztek át és kiderült, hogy Dublin az utolsó helyen áll még úgy is, hogy nem régiben extra kedvezményeket adtak a fiataloknak – minderről az Irish Independent számolt be, de magunk is meggyőződtünk róla most május végén.
A listát egyébként Luxembourg város, Tallinn és La Valetta vezeti azon az alapon, hogy mindháromban ingyenes és nagyon egyszerűen kezelhető a közlekedési rendszer és maga a hálózat is. (Tudjuk ugyanakkor, hogy ezek jóval kisebb városok, mint az ír főváros, területre és népességre is – a szerk.) Luxembourg 2020-ban, elsőként lépte meg az ingyenességet, Valetta tavaly, az észt fővárosban a helyi lakosok 2013 óta nem fizetnek semmi, viszont a turistáknak nem jár ez a kedvezmény.
A 30 város túlnyomó többségében tehát nem ingyenes a közlekedés, a legkevesebbet Prágában, Pozsonyban, Rómában, Bécsben kell fizetni, a felsorolt helyeken a havi vagy éves bérlettel számolva 60-85 eurócent között vannak az egy útra szóló tarifák. Csak összevetésül: Londonban a legolcsóbb napijegy is átszámítva 4,11 euró, de ha több zónán keresztül megyünk, ennél magasabb az összeg. Budapesten az éves bérlet havi ára 10500 forint (375-ös árfolyammal számolva 28 euró), a haviért 9500 forintot (25,3 euró) kell fizetni.
Dublinban nincs egy fix áras, hosszú időre, minden eszközre és mindenki számára elérhető bérlet, mint a legtöbb nagyvárosban. A napijegy 3,16 euró, de az éves és a havi bérletet csak az állással rendelkezők vehetik meg és nem minden szolgáltatásra érvényes. Léteznek speciális havi és éves bérletek, de sok a kapcsolt korlátozás ezekhez.
A nyugdíjasok és a mozgáskorlátozottak, valamint kísérőik viszont ingyen utazhatnak. Az ír nemzeti közlekedési hatóság érezheti a nyomást, ezért a napokban elkezdte felülvizsgálni az ország belső közlekedési tarifarendszerét és azt ígérte, hogy hamarosan rugalmasabb és olcsóbb jegyeket fognak bevezetni a városok között járó, valamint az ingázók által használt buszokon és vonatokon.
A Greenpeace megnézte az országbérleteket is, a jegyrendszer megfizethetősége és komplexitása terén itt is vezet Luxembourg és Málta, mindkét államban átlátható, egyszerű a rendszer és ingyenes a közlekedés. Mögöttük már Ausztria áll, ahol sok a kedvezmény, Írország a 15. helyet foglalja el. Németország május 1-től vezette be a havi országbérletét. A 49 eurós árért mindenféle közlekedési eszközön utazhatunk, kivéve a hosszú távú intercityket.
Magyarországon szintén a közelmúltban lépett érvénybe a rendelet, miszerint átszámítva mintegy 50 euróért lehet utazni. Azt már mi tesszük hozzá, hogy több átgondolatlan része is van az intézkedésnek és ezért sok tízezer embernek nem éri meg kiváltani a havi országbérletet.
A friss adatok szerint a vármegye- és országbérlet konstrukció bevezetésének első hónapjában, májusban 427 261 új bérletet váltottak az ingázók, ennek egyharmada országbérlet, kétharmada vármegyebérlet. Az országbérletek egynegyede és a vármegyebérletek kétharmada teljes áron, a többi kedvezményes áron kelt el. Megvan az első magyar város is, ahol teljes a tarifaközösség: Zalaegerszegen július 1-jétől a helyi közösségi közlekedésben is lehet az új bérletekkel utazni.
A Greenpeace kiadott egy állásfoglalást is, ebben sürgetik a kormányokat és a nagyvárosok önkormányzatait, hogy vezessenek be olcsó, úgynevezett klíma-jegyeket, így még többen választhatják majd a tömegközlekedést. Ausztriában egyébként már vannak olyan utazási irodák, amelyek a hivatalosan felajánlott kedvezményeken túl akár 10-20 százalékkal is olcsóbban adják a szálláshelyeket, ha vonattal és nem autóval érkezünk a helyszínre és ezt a vonatjeggyel igazoljuk.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
