Erről lesz szó a cikkben:
- Trump Dániát is bemozgatta
- Rénszarvas rántva, gleccserjéggel
- 21. századi technika vs bennszülött hagyományok
- Ahol helikopterrel és fegyverrel síelnek
Nem mintha azelőtt ne szálltak volna le Nuukban, Grönland fővárosában helyi járatok és katonai gépek: az USA már évtizedekkel ezelőtt létesített a közelben egy amerikai katonai bázist. Az új, illetve korszerűsített reptértől Grönland a turizmus fejlesztését reméli, amelyet furcsa módon Trump szemtelen ajánlata is elősegít, azzal, hogy felhívta a figyelmet erre a különös, de ásványkincsekben gazdag jeges világra.
A másik történés ugyanis, amivel a világlapokba bekerült a valaha zöld föld – a világ legnagyobb szigete –, hogy Donald Trump szemet vetett rá. Ráadásul nem először: már 2019-ben is belengette, hogy megvásárolná a 2 160 000 négyzetkilométeres birodalmat. Most újból nekirugaszkodott ennek a tervnek, mely egyébként nem újdonság az USA történetében: 1946-ban már Harry Truman is bejelentette ebbéli szándékát, érthető okból, hiszen ez stratégiai pontja lehet Oroszország, illetve akkor még a Szovjetunió ellenőrzéséhez.
Trump szándékát a katonai megfontolások mellett az is befolyásolja, hogy bár Grönland háromnegyedét állandó jégtakaró borítja, a felmelegedés növekedésével egyre hajózhatóbb sarkvidéki vizek jelentősége még a mostaninál is erősebbé válhat – az ásványkincsekről nem is beszélve.
Dánia fokozza a térség védelmét
Az őrült tervet mind a két esetben természetesen visszautasította Dánia – amelyhez autonóm területként Grönland tartozik – és maga a szigetvilág lakossága is. Ők mind az 56 ezren európai állampolgároknak minősülnek, jóllehet, az európai választásokon nincs szavazati joguk. A sziget autonómiájának része, hogy megkapták az ellenőrzést az ásványkincsek fölött, és nyelvüket hivatalosnak ismerik el.
A nemzetközi reptér a 2200 méteres kifutópályájával fogadni képes a világ minden tájáról érkező nagyobb sugárhajtású gépeket is. Az új létesítmény várhatóan fellendíti az ország turizmusát, kiegészítve a tengerjáró hajók és a helikopterrel érkező síelők turistaözönét.
Grönland már most is évente 130 000 látogatót vonz.
Trump szándékának következményeként Dánia erősebb jelenlétet tervez a térségben – jelentette ki Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter, aki minimum 1,5 milliárd dolláros támogatásról beszélt. A pénzből két új hajót, két nagy hatótávolságú drónt és két további kutyaszáncsapatot szerezhetnek be a grönlandiak, de a repülőterek korszerűsítését és a hadászati személyzet növelését is ebből oldanák meg.
Amiből az itteni lakosok élnek, az a turizmus. Síelés, hajós kirándulók fogadása, fjordok, északi fény, vadászat, túrázás, az állatok megfigyelése a főbb programok. Nem csekély összegért – tegyük hozzá –ma már nem Aruba, Malibu vagy Dubaj a luxus desztináció, hanem Grönland. Amint arról az amerikai Travel and Leisure turisztikai szaklap beszámol, az egyik kiemelkedő élmény utazás a 199 főt befogadó Ultramarine nevet viselő expedíciós hajón, ahol a grönlandi születésű, inuit szakács, Miki Siegstad főz. Hogy mit? Például pézsmatulkot tejszínes szószban, az állatot természetesen itt ejtették el.
A turisták legtöbbjét a jéghegyek, a végtelen tundra látványa vonzza, valamint az a lehetőség, hogy jegesmedvéket, bálnákat és ritka tengeri madarakat figyelhetnek meg. A hatalmas hajók főleg augusztusban és szeptemberben futnak be az itteni kikötőkbe, amikor nincs mínusz 20-30 fok, sőt, néha a plusz 15 fok is előfordul. A sportfoglalkozások és a kirándulós élmények mellett, meglepő módon, a gasztronómia a másik fő vonzerő e kietlen tájon.
Rénszarvas rántva, gleccserjéggel
Arat a Tundra to Table menü, a négyfogásos vacsorák fejenként 125 dollárba kerülnek, a nyereségből pedig a helyi élelmiszergyártó cégeket finanszírozzák. A jövőbeli turista útvonalak részei lesznek a szakács által vezetett táplálékkereső túrák, valamint az őslakos vadászokkal és halászokkal való találkozás.
Az itteni szakácsok alkotásai egyedülállók: ehető virágokkal és friss fűszernövényekkel díszítve először helyi rák érkezett a gasztroújságíró tányérjára, méghozzá rönkformában, egy jégdarabon tálalva, a kiadós pácolt és rántott rénszarvas pedig mintha egy nagy szikla tetején helyezkedett volna el. A grönlandi sütemények és vajban sült édes kenyerek, olyanok, mint amilyeneket valaha az őslakos inuit nagymamák készítettek. A hozzá tartozó ital, az édes-sós kakukkfüves granita gleccserjégből készült.
Az itteni éttermek tulajdonosai eddig főleg a kontinensen élő dánok voltak – vagy olyan külföldiek, akiknek sok a pénzük. Ez késztetett két helyi séfet arra, hogy alapítsanak egy Igapall („gyorsan főzz”) nevű vállalkozást, amely az ország különböző pontjaira jellemző helyi konyhát visz. A hatalmas szigeten Michelin-csillagos étterem is található, a Kooks, ahol a kóstoló menü 400 dollárt kóstál.
A 21. századi technikát és gondolkodásmódot olykor nehéz összeegyeztetni a bennszülött hagyományokkal. A külföldiekben felmerülhet az őslakos közösségek tengeri emlősök fogyasztásához való joga. Csakhogy a fókák és a bálnák az elmúlt tizenkétezer évben a túlélés forrásai voltak az itt élők számára. Ugyanakkor a hagyományos vadászati módszerek lassan kihalóban vannak a klímaváltozás miatt, bár egyelőre jéghegyek úsznak a kikötőben. A helyi gasztronómiai szokások egy része persze megmarad kuriózumnak: ilyen a mattak. Az inuitok a bálna bőrét és zsírját gyakran nyersen fogyasztják, amire kevés külföldi turista vágyik
Ha valaki meg akar szállni a havas szárazföldön, nem pedig az óceánjáró kabinjában lakik, akkor az üvegiglukat ajánlják, amelyekből az utazók tökéletesen élvezhetik az északi fényt. Az első üvegiglu 2022 májusában fogadta látogatóit.
Itt helikopterrel és fegyverrel síelnek
Ez nem glamping – számol be róla az amerikai szakújságíró –, hanem egy kényelmes sarkvidéki apartman, ahol szinte minden megtalálható, amire szükség van, beleértve a konyhát, a tűzhelyet, a WC-t, a fűtési és hűtési funkciókat, valamint a kényelmes ágyban reggelizés lehetőségét. Miközben párnák között kortyoljuk a kávét, a hatalmas üvegablakokon át nézhetjük a szállingózó hópelyheket és a félelmetesen magas jéghegyeket. Nem hiányzik persze a hagyományos szauna sem, akárcsak a fatüzelésű pezsgőfürdő.
Végül ne feledkezzünk meg a főszereplő téli sportokról se. A különbség az, hogy itt a síterepek jó részét helikopterekkel kell megközelíteni – ha rossz az idő, kutyaszánnal – és a fegyvert nem szabad otthon felejteni, a jegesmedvék miatt…