A hazai vállalkozások sikeres növekedése nagyban köszönhető a 2009-ben indult a Jeremie alapnak. Az Európai Unió által finanszírozott vállalkozásfejlesztési program által közel 130 milliárd forinos forrásbevonásri lehetőség nyílt meg. Egyszer azonban minden jó véget ér: a Jeremie alapok forráskihelyezésre kiírt határideje december végén lejár.
Maradt még azonban 30-40 milliárd forint, így a hazai befektetési alapok rohamtempóban keresik azokat a vállalkozásokat, amelyeket megerősíthetnek még némi tőkével. Mindenkiben lehet egy jó sztori: ha tetszik az üzleti terv, tetszik az ötlet, már jöhet is a pénz. 2015 egy kiváló év a kockázati tőke bevonására, de csak jól kidolgozott projektek emelkedhetnek fel.
Az ilyen projektek felderítésére, és a fiatal vállalkozók felkészítésére a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) és az M27 Absolvo összehívott néhány sikeres Jeremie vállalkozás képviselőjét és a befeketőtket, hogy megosszák a résztvevőkkel a best practice-t.
A vállalkozásokat sokszor éri az a vád, hogy nem elég felkészültek, így a véghajrában kérdéses lehet, hogy a Jeremie pénzek megfelelő kezekbe kerülnek-e és egyáltalán: ki tudják-e osztani mindet. A vállakozók ugyanis nem szívesen fordulnak a tőkealapokhoz. A 130 milliárd forint, amely 2010-15 között rendelkeztésre áll pont akkora összeg, hogy a hazai piac csak nehézségek árán tudja felhasználni.
Garamvölgyi Balázs, az MV - Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezetője a Jeremie alapról és az elmúlt időszak eredményeiről beszélt. Az MV kezeli a Jeremie pénzeket, innen osztják ki a kockázati tőkealapokhoz, amelyek felkutatják a legjobb befektetési lehetőségeket, startupoktól a növekedésben lévő cégekig.
Garamvölgyi a Jeremie történetből kiemelte 2010-et, amikor ugrrásszerűen nőtt a kihelyezés, igaz, ezek nagy része hitel volt, azonban eközben a kihelyezett kockázati tőke aránya is folyamatosan nőtt.
Egészen odáig, hogy Magyarország lett a régiós példa, de Európa-szerte kíváncsiak voltak arra gazdasági szakemberek, hogyan lehet ilyen hatékonyan felhasználni a Jeremie pénzeket: 214 cég 75 millárd forintbós tőkéből épül mára. Átlagosan 350 millió forintot osztanak ki, többnyire informatika és biotechnológiai cégekhez, de az MV vezetője kiemelte, nem csak ebben a két szektorban vannak potenciális partnerek; 25 ágazatból érkeztek megkeresések a sporttól kezdve a szórakoztatóiparig.
A tárgyalássorozat átlagosan 3-6 hónapot vesz igénybe a ötlettől a folyósításig, úgyhogy aki pályázna a torta egy szeletére, már most készítse el az üzleti tervet, és kezdje el bombázni a befektetőket!
Egy jó párkapcsolat titka
Bruckner Zoltán az első generációs Jeremie-s Primus Capital részéről is erre hívta fel a figyelmet, de már az előadása elején leszögezte: a kockázati tőke nem ingyenpénz. Idő, energia és tulajdonrész az, amit a vállalkozók beáldoznak.
A kockázati tőke mégis egy pozitív lehetőség a seed szakaszban lévő cégek, és ha más nem is: tanulópénz. Bruckner szerint elbukni, felállni, majd újra elbukni nem baj, sőt! Európában hajlamosak leírni a vállalkozókat egy-egy bukás után, így kifejezetten örömteli hír, hogy az öreg kontinensen is egyre többen vélik úgy: a bukás nem bűn, hanem a tanulási folyamat része. De fontos megérteni, mi volt a bukás oka és lehetőleg kerülni az újbóli elkövetést.
Bizalmon alapuló befektetés a kockázati tőke bevonása, de még fontosabb Bruckner Zoltán szerint a hit a vállalkozásban. Igenis el kell hinnünk, hogy 40 embernek fogunk munkát adni rövid időn belül és nemzetközi partnerekkel dolgozunk majd.
Öt éves terv? Csak kommunistáknak és kockatőkéseknek
Kifejezetten sokszor említették meg az előadók később is az üzleti terv szükségességének kérdését. Kell-e üzleti terv egy olyan korszakban, ahol minden lean és agilis? Bruckner szerint legalább arra jó lehet, hogy magunkban letisztázzuk, mit is akarunk a vállalkozásunkkal és kinek akarunk segíteni.
Ha üzeti tervek terén nem is olyan igényesek, de a befektetőválasztásra már nagyon odafigyelnek a vállalkozók. A nemzetközi kontra magyar befektetők kérdéskörében a Primus szakértője szerint már bátran választhatják a jövő csillagai a magyar pénzembereket: a hazai tőkéseknek nagyon sok előnyük van, legfőképp az, hogy könnyű velük dolgozni. Az elmúlt években óriási átalakuláson ment át a hazai befektetési szektor. A résztvevők tudása széleskörű, így bátran felvehetik már a versenyt a nemzetközi alapokkal.
Panaszok is vannak
A befektetők számára viszont mindenképp hasznos, ha kristálytisztán meg tudjuk mutatni, hogy nekik miért éri meg beszállni, még jobb, ha tudják, hogy mikor és mennyivel tudnak kiszállni.
Horgos Lénárd M27 Absolvo szakembere szerint befektetők találkoznak típushibákkal, amelykre egy vállalkozónak érdemes nagyobb figyelmet fordítania, amikor megkörnyékezi a pénzforrást.
A szakember szerint kell az üzleti terv: tisztázzuk le, hogy milyen szolgáltatást nyújtunk és milyen áron. legyen mögötte tartalom. Mutassuk meg a befektetőknek, hogy térül meg a pénzük, de az üzenetkünkben mindenképp legyen tartalom, ne csak üres frázisok. Ne “majd” legyünk sikeresek: merjünk odatelefonálni a disztribútornak, és kérdezzük meg, hogy mi a helyzet a piacon, van-e egyáltalán igény a szolgáltatásunkra? Keressük a lehetséges partnereket és informálódjunk. Minél többet teszünk meg ezekből a lépésekből, annál stabilabb lesz az üzleti terv és annál vonzóbb lehet a projektünk a befektetőknek.
Kell egy jó csapat
Ha nincs, tanuljuk meg, hogyan erősíthetünk. Horgos tapasztalatai szerint nagyon nehéz viszont megtalálni azokat a ritka “unikornisokat”, akik valóban sikeresen tudják végezni a munkájukat. Érdemes a kulcsemberek felkutatástára a befektetés feltételeként tekinteni, mert a jövőben megtérülhet. Zsoldos Sándor, a IPR-Insights alapítója szerint mindent meg kell tenni a jó kollégák felkutatásáért és hozni kell ezért áldozatokat: akár még a tulajdonrészt is be kell dobni a csomagba, de mindenképp kell egy olyan kompenzációs pakk, amely megtartja a munkatársakat.
Nagyot szakít, aki ügyes
Jelenleg is rengeteg projekt van előkészítés alatt, azonban tényleg nem biztos, hogy minden forintot el tudnak itthon költeni az alapból. A nagy sietségben pedig nem mindegy, milyen projektek és megállapodások születnek A tőkések folyamatosan keresik a jó lehetőséget, de a projektgazdák is bátran felkereshetik a Jeremie alapokat. Garantáltan senkit sem fognak elhajtani.
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
