Nagy izgalomban tartja mind a repülési szakmát, mind az érvényes repülőjeggyel rendelkezőket, hogy melyik lesz a Malév utolsó járata, amelyre még fel lehet szállni. Az ezzel kapcsolatos információkat a flightradar24.com oldalon nagyon jól lehet online követni, és a helyzet egyelőre biztató, a gépek úton vannak.
Az elmúlt napok-hetek intenzívebben, de az elmúlt hónapok és évek is gyakran szóltak a Malév veszteségeiről és az állami milliárdokról, amivel rendszeresen kistafírozták a céget. Ezért sokakban jogosan merül fel a kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán nemzeti légitársaságra? Különösen úgy, hogy az Európai Unión belül szabad a légiközlekedés piaca, és bárki indíthat bárhová járatot (természetesen akkor, ha sikerül leszállási engedélyt kapnia az adott reptéren). Mit keres az állam egy liberalizált piacon?
Közvetlen érdek: nagy adófizető
Nem könnyű eldönteni ezt a helyzetet, nem is szeretnénk, ezért nézzük a puszta tényeket, amelyet a kormány által a Malév helyzetéről készített készített Fehér könyv tartalmaz. A Malév-csoport mintegy 2600 embernek ad jelenleg munkát, több mint 500 hazai vállalkozásnak rendszeresen megrendelést biztosít, mintegy 6 milliárd forintot fizet ki évente a kis- és közepes vállalkozásoknak. A csoport éves szinten közel 10 milliárd forint adót fizet, a közvetett és közvetlen pozitív költségvetési bevételi hatása pedig 70 milliárd forint körüli. A társaság árbevételének döntő többsége, közel 60 milliárd forint külföldről származik, így a Malév Zrt. az ország harminc legjelentősebb exportőre között is szerepel.
Közvetett érdek: állami kötelezettségek
A légitársaság közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 desztinációba repül közvetlenül. A Malév utasforgalmának több mint fele „point-to-point” utasokból áll, jelentős mértékben erősítve a hazánkba irányuló turizmust. A Malév a Budapest Airport Zrt. egyik legjelentősebb partnere, forgalmának mintegy 40%-át biztosítja. Évente mintegy 15 milliárd forintot fizet ki légiközlekedési bevételek, ingatlanbérlet, kiskereskedelmi bérlet jogcímen. A Malév hiányában ennek jelentős része kieshet a reptér üzemeltetőjének költségvetéséből, a Budapest Airport privatizációs szerződése szerint akár annak ellehetetlenülését is eredményezhetné. Az állam számára így hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euró, azaz kb. 450 milliárd forint azonnali egyösszegű fizetési kötelezettséget keletkeztetne, ami a költségvetési hiánycél tartása szempontjából kritikus következményekkel járna. Egy ilyen nagyságrendű egyösszegű kifizetés finanszírozási szempontból is komoly terhet jelentene.
A Malév bevételének köszönhetően meghatározó árbevételhez jut a HungaroControl. A Malév biztosítja a cég éves teljes árbevételének 10%-át, amely 2010-ben több mint 9 millió euró, azaz kb. 2,5 milliárd forint volt. Ha a Malév kikerülne a HungaroControl partnerei közül, akkor 100%-os tulajdonosként vagy a Magyar Államnak kellene pótolnia a kieső eredményt, vagy jelentősen megdrágulnának a cég szolgáltatásai. Az uniós támogatással, 8 milliárd forint értékű beruházás keretében épülő ANS III irányító központ költségeit a Malév kiesése esetén a társaság a továbbiakban képtelen lenne finanszírozni.
Szubjektív kategória: egyéb előnyök
Mindemellett a Malév számos, nehezen számszerűsíthető előnyt is hoz az ország számára. A hazánkba látogató turista a társaság szolgáltatásait igénybe véve találkozik először a magyaros vendégszeretettel, a hazai borokkal, pálinkákkal és a népszerű turisztikai látványosságokról szóló ismertetőkkel. A Malév így sok külföldi számára bizonyos értelemben hazánk kapuja. Külföldi vállalatok beruházási, befektetési döntéseinél (lásd Mercedes) kiemelt szempontként merül fel az adott térség egy napon belüli elérhetősége-elhagyhatósága. A nemzeti légitársaság hiánya tehát komoly versenyhátrányt jelentene Magyarországnak.
A Malév nemzetgazdasági jelentősége túlmutat saját fenntartásán és működésén, ezért a vállalat nemzeti infrastruktúrában betöltött egyedi szerepét is szem előtt tartva a mindenkori Magyar Kormány úgy ítélte meg, hogy szükség van nemzeti légitársaságra. Tekintettel arra, hogy a Malévnek a jelenlegi formájában napjai vagy órái lehetnek hátra, a kérdés mára annyi maradt, hogy milyen formában folytatódik a nemzeti légitársaságunk működése.
„Veled vagyunk!” – üzente a magyar miniszterelnök Marine Le Pennek. 
