A franciaországi repülőtereken a járatok több mint negyedét törölték kedden a légi irányítók sztrájkja miatt, amellyel az európai légtér tervezett egységesítése ellen tiltakoznak. A francia és a német kormány is arra kérte Brüsszelt, hogy függessze fel a tervet, amelyet az illetékes biztos délután terjeszt az Európai Parlament elé.
A francia polgári légiközlekedési igazgatóság (DGAC) szerint nyolc francia repülőtéren (Paris Beauvais, Paris Roissy, Paris Orly, Lyon, Nizza, Marseille, Toulouse és Bordeaux) 1800 járatot töröltek a napi átlagos 7650-ből. Ennek ellenére a repülőtereken nyugalom van, az induló járatok kis késéssel közlekednek, miután az előzetes intézkedések miatt csak azok az utasok jelennek meg a terminálokon, akiknek elindul a gépe.
A DGAC kérésére a légitársaságok járataiknak a felét már előzetesen törölték keddtől csütörtökig a két nagy párizsi és a jelentősebb vidéki repülőtereken. Az utasokat SMS-ben vagy e-mailben értesítették a törlésekről.
Budapesti járatokat is érint a sztrájk
Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója elmondta: a légi irányítók munkabeszüntetése előre láthatólag három járatot érint. Volt olyan járat, amely késéssel érkezett Párizsból.
Törölték viszont a HOP diszkont légitársaság - ez az Air France leányvállalata - Lyonból Budapestre érkező kora délutáni járatát. Emellett az Air France törölte az esti Párizs-Budapest járatát is.
Az egységesítés miatt sztrájkolnak
A francia légi irányítók legjelentősebb szakszervezete, az SNCTA az ágazatban tervezett "európai szabályozások nemzeti politikára gyakorolt közvetlen következményeire" kívánja felhívni a figyelmet, és nem támogatja Brüsszelnek az egységes európai légtér létrehozására irányuló tervét. A háromnapos sztrájkfelhíváshoz szerdától további szakszervezetek és az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) is csatlakozik.
Az Európai Unió 2010-ben döntött úgy, hogy 2012. december 4-ig a 27 légiirányítási körzetet kilenc, úgynevezett funkcionális légtérblokkba szervezik át, és kialakítják az egységes európai légteret (EEL), a nemzeti érdekek azonban ezt jórészt felülírták, és a közös légtér egyelőre nem valósult meg. Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina 2011 májusában írt alá megállapodást egy ilyen légi irányítási blokk létrehozataláról.
A javaslat kész
Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa kedden terjeszti a reformot Strasbourgban az Európai Parlament elé, amellyel a tagállamok egy része azért nem ért egyet, mert az a légterük szuverenitásának megszűnésével járna.
Frédéric Cuvillier francia közlekedési miniszter kedden az mondta: Berlinnel egyetértésben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy függessze fel a reformot. Kiemelte, hogy a franca polgári légi közlekedés még csak most kezdi alkalmazni a 2009-es európai szabályozást a légi közlekedés különböző szolgáltatásainak összehangolásáról és az - szerinte - még nem hozta meg gyümölcsét az utasok számára a működés hatékonyságát illetően.
A munkakörülmények miatt aggódnak
Az egységes légtér szabályozási elvét támogatja a francia Usac-CGT szakszervezet - momdta Olivier Joffrin, a szervezet vezetője. Hozzátette: azt nem tudják elfogadni, hogy az Európai Bizottság ezt az utat választja a privatizációhoz és a szolgáltatások egy részének liberalizációjához. A francia légi irányító példaként említette a radarok karbantartását, ami "egyértelműen az irányítók szeme és füle", és amit Brüsszel a magánszektorra bízna. A francia szakszervezeti vezető szerint az ágazatban dolgozók a liberalizálással a státuszukat és a munkakörülményeiket érzik közvetlen veszélyben.
A légiközlekedési szektor több mint ötmillió embernek ad munkát Európában, és 365 milliárd euróval járul hozzá Európa hazai össztermékéhez, ami az uniós GDP mintegy 2,4 százaléka.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
