A franciaországi repülőtereken a járatok több mint negyedét törölték kedden a légi irányítók sztrájkja miatt, amellyel az európai légtér tervezett egységesítése ellen tiltakoznak. A francia és a német kormány is arra kérte Brüsszelt, hogy függessze fel a tervet, amelyet az illetékes biztos délután terjeszt az Európai Parlament elé.
A francia polgári légiközlekedési igazgatóság (DGAC) szerint nyolc francia repülőtéren (Paris Beauvais, Paris Roissy, Paris Orly, Lyon, Nizza, Marseille, Toulouse és Bordeaux) 1800 járatot töröltek a napi átlagos 7650-ből. Ennek ellenére a repülőtereken nyugalom van, az induló járatok kis késéssel közlekednek, miután az előzetes intézkedések miatt csak azok az utasok jelennek meg a terminálokon, akiknek elindul a gépe.
A DGAC kérésére a légitársaságok járataiknak a felét már előzetesen törölték keddtől csütörtökig a két nagy párizsi és a jelentősebb vidéki repülőtereken. Az utasokat SMS-ben vagy e-mailben értesítették a törlésekről.
Budapesti járatokat is érint a sztrájk
Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója elmondta: a légi irányítók munkabeszüntetése előre láthatólag három járatot érint. Volt olyan járat, amely késéssel érkezett Párizsból.
Törölték viszont a HOP diszkont légitársaság - ez az Air France leányvállalata - Lyonból Budapestre érkező kora délutáni járatát. Emellett az Air France törölte az esti Párizs-Budapest járatát is.
Az egységesítés miatt sztrájkolnak
A francia légi irányítók legjelentősebb szakszervezete, az SNCTA az ágazatban tervezett "európai szabályozások nemzeti politikára gyakorolt közvetlen következményeire" kívánja felhívni a figyelmet, és nem támogatja Brüsszelnek az egységes európai légtér létrehozására irányuló tervét. A háromnapos sztrájkfelhíváshoz szerdától további szakszervezetek és az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) is csatlakozik.
Az Európai Unió 2010-ben döntött úgy, hogy 2012. december 4-ig a 27 légiirányítási körzetet kilenc, úgynevezett funkcionális légtérblokkba szervezik át, és kialakítják az egységes európai légteret (EEL), a nemzeti érdekek azonban ezt jórészt felülírták, és a közös légtér egyelőre nem valósult meg. Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina 2011 májusában írt alá megállapodást egy ilyen légi irányítási blokk létrehozataláról.
A javaslat kész
Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa kedden terjeszti a reformot Strasbourgban az Európai Parlament elé, amellyel a tagállamok egy része azért nem ért egyet, mert az a légterük szuverenitásának megszűnésével járna.
Frédéric Cuvillier francia közlekedési miniszter kedden az mondta: Berlinnel egyetértésben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy függessze fel a reformot. Kiemelte, hogy a franca polgári légi közlekedés még csak most kezdi alkalmazni a 2009-es európai szabályozást a légi közlekedés különböző szolgáltatásainak összehangolásáról és az - szerinte - még nem hozta meg gyümölcsét az utasok számára a működés hatékonyságát illetően.
A munkakörülmények miatt aggódnak
Az egységes légtér szabályozási elvét támogatja a francia Usac-CGT szakszervezet - momdta Olivier Joffrin, a szervezet vezetője. Hozzátette: azt nem tudják elfogadni, hogy az Európai Bizottság ezt az utat választja a privatizációhoz és a szolgáltatások egy részének liberalizációjához. A francia légi irányító példaként említette a radarok karbantartását, ami "egyértelműen az irányítók szeme és füle", és amit Brüsszel a magánszektorra bízna. A francia szakszervezeti vezető szerint az ágazatban dolgozók a liberalizálással a státuszukat és a munkakörülményeiket érzik közvetlen veszélyben.
A légiközlekedési szektor több mint ötmillió embernek ad munkát Európában, és 365 milliárd euróval járul hozzá Európa hazai össztermékéhez, ami az uniós GDP mintegy 2,4 százaléka.