Új elnök, új rendszer?
Az utóbbi két évben Donald Trump a kommunikáció szintjén folyamatosan élesen támadta Kínát és az általa állami kémnek minősített Huaweit az 5G technológia apropóján. Ugyanakkor egyfajta húzd meg, ereszd meg játékot is folytatott, hiszen több alkalommal is nagyon szigorú határozatokat lengetett be, hogy később aztán némileg enyhébbeket léptessen életbe.
Eközben a színfalak mögött komoly diplomácia munkát is folytattak az amerikaiak annak érdekében, hogy szövetségeseik tiltsák ki a Huaweit az 5G hálózati tenderekből. Ezen a területen értek el látványos sikereket, hiszen például az Egyesült Királyság egy ideig engedélyezte a kínai beszállító eszközeinek a használatát, később azonban olyan rendelkezést hozott, amivel kiszorítják a társaságot a brit piacról. A régiónkban az USA legerősebb szövetségese, Lengyelország gyakorlatilag az első perctől kezdve az amerikai érdekeknek megfelelő lépéseket hozott. Később pedig Románia is korlátozta, hogy a Huawei a helyi szolgáltatóknak eszközöket adjon el.
Budapest különutas politikát folytat
A régiónkból ugyanakkor Magyarország igazi kakukktojásnak számított, hiszen nálunk nem hogy tiltó intézkedéseket fogadott volna el a kormány, hanem még szoros partneri viszont is létrejött. A Huawei új kutatás-fejlesztési (k+f) központot hoz létre Budapesten, Magyarország és Kína együttműködése minden eddiginél jobb – jelentette be egy hónapja például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Aki azt is elmondta, hogy a telekommunikációs világ egyik óriása, a Huawei budapesti beruházása már a harmadik Magyarországon. A fővárosban legalább 100 magyar mérnököt foglalkoztató k+f központ jön létre - mondta. A külgazdasági és külügyminiszter mérföldkőnek nevezte a beruházást a keleti nyitás stratégiája és a magyar gazdaság dimenzióváltásának szempontjából.
Az ilyen típusú lépések pedig még a Budapesttel egyébként politikai síkon szimpatizáló amerikai vezetés szemét is csípték. Számos alkalommal lehetett olyan pletykákat hallani, hogy Washington komoly nyomás alá próbálja Orbán Viktort és csapatát helyezni, mert szerintük indokolatlanul bíznak a kínaiakban.
Egyelőre nem tiszta, hogy a harcos elnök távozása után Joe Biden mennyire folytat kemény politikát Kínával szemben. Az első elemzői kommentárok ugyanis arról szóltak, hogy stratégiaváltásra aligha kerülhet sor, hiszen Pekingnek valós esélye van, hogy idővel megtörje az amerikai hegemóniát, amit Washington az elnök politikai hovatartozásától függetlenül meg kell, hogy akadályozzon. Ugyanakkor arra is lehet számítani, hogy valamiféle stílusváltásra sor kerülhet, mivel a gyakran teátrális módon politizáló elnököt egy pragmatikusabb vezető váltja.
Egy lépéssel közeledtek a felek
A helyzet bizonyos fokú normalizációját egyébként előrevetíti, hogy a Qualcomm engedélyt kapott 4G chipek értékesítésére a Huawei számára. Ezzel mentességben részesültek az amerikaiak által, szeptemberben bevezetett kereskedelmi intézkedések alól. Meg kell persze jegyezni, hogy ezt inkább szimbolikus lépésnek érdemes tekinteni, hiszen a legfejlettebb 5G-s technológiát képviselő chipekre érvénybe marad a tiltás, miközben az új készülékek egyre inkább ilyen hálózaton fognak működni.
Vélhetőleg egyébként ez a lépés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Huawei azt reméli, hogy "helyreállítja" kapcsolatait az Egyesült Államokkal Joe Biden elnöki adminisztrációja alatt. Paul Scanlan, a Huawei Carrier Business Group technológiai vezetője például azt mondta a CNBC-nek, hogy a választás eredménye lehetőséget ad a kapcsolatok javítására.
A Trump-adminisztráció augusztusban jelentette be a kínai Huawei elleni legutóbbi szankciókat, amelyek gyakorlatilag elzárták a vállalatot az Egyesült Államokban előállított bizonyos technológiáktól. Nem ez volt persze az egyetlen olyan lépés, amit a Huawei ellen hoztak, az elmúlt 15 hónapban folyamatosan próbálta az amerikai kormány szűkíteni a kínai vállalat mozgásterét, amelyet rendre azzal indokoltak, hogy a cég nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A vádakat egyébként a Huawei rendszeresen cáfolta, ám ez mit sem javított a helyzetükön. Bár viszonylag hatékonyan kezelte a helyzetet, és például összehasonlítva a nyugati világban preferált Nokiával, eredményesen tudott növekedni, ám az üzleti eredményeiben így is tükröződtek a szankciók. 2019-ben például még 24 százalékkal tudtak nőni az első kilenc hónapban, míg idén már csak 10 százalékos bővülést értek el. A kínai vállalatnak ahhoz, hogy a piacvezető pozícióját magabiztosan meg tudja tartani, szüksége lenne az amerikai és nyugat-európai jelenlétre. Egyelőre azonban, amit tesznek, az kevésnek tűnik ehhez.
A már idézett vezető, Paul Scanlan például jelezte, hogy ha egy kormány ″ ellenőrizni akarja a termékeket, akkor megmutatjuk a termékeket, megmutatjuk mindazt, ami a termékek belsejében van." Az amerikai álláspont revidiálása pedig most azért tűnik kérdőjelesnek, mert az amerikaiak a közelmúltban indították el The Clean Network néven azt a nemzetközi kampányt, amely az 5G-hálózatok biztonságát az országuk határain túl is szavatolná. Ehhez ugyanakkor főképp azok az országok csatlakoztak, amelyek eddig is követték az amerikai útmutatást. Így például Magyarország továbbra sem kér ebből.
Összességében egyébként arra lehet számítani, hogy a felek közötti nézeteltérés nem fog megoldódni. Ugyanakkor a kommunikáció biztosan finomodni fog, a Twitteren megjelenő fenyegetések helyett a tárgyalóasztal mellett dőlhetnek el kérdések. Így kívülről úgy tűnhet, hogy a felek tűzszünetet köthetnek, ám ez a valóságban korántsem biztos, hogy megvalósul.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
