Az Európai Bizottság drákói szigorral lép fel a belsőégésű motorok által okozott légszennyezés visszaszorítása érdekében. Az Európai Parlament pedig a napokban úgy döntött, hogy 2035 után már nem lehet több belső égésű motorral felszerelt új autót forgalmazni az EU 27 tagállamában. „A döntés vitatott, de aki felelősen gondolkodik a jövőről, az igyekszik a saját karbonlábnyomát csökkenteni” – vallja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági projektjének vezetője a cég lapunkhoz eljuttatott sajtóközleménye szerint.
„Az Európai Parlament döntése korántsem volt egyhangú, nem is számít jogszabályi előírásnak, és biztosan még sok vitát és ellenkezést fog kiváltani. Mindenesetre jelzi az irányt, amely felé a döntéshozók Európát terelni szeretnék”
– kommentálta a döntést Suba Levente, a K&H fenntarthatósági projektjének vezetője.
A jövő pedig egyértelműen a kisebb – de leginkább nulla- – kibocsátású mobilitásé. Ennek jegyében a K&H Csoport saját gépjárműparkjában egyre növeli a hibrid autók arányát, és kedvező, „zöld” lízing-konstrukcióval segíti ügyfeleit is a környezetkímélő autózáshoz.
Az Európai Bizottság új jogszabály javaslatot terjesztett elő februárban, amely a nehéz tehergépjárművekre, például a teherautókra, a városi és távolsági buszokra vonatkozik. A rendelettervezet a fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek gyors kivonását írja elő ezekben a kategóriákban, és 2040-re fokozatosan 90 százalékos kibocsátás csökkentést vár el.
Kérdés, lesz-e elegendő pénz a gyors járműcserére
A városi buszokra még sürgetőbb dátum vonatkozik: a 2030-ra minden új városi busznak kibocsátásmentesnek kell lennie. A nehéz tehergépjárművek, például a teherautók, a városi és távolsági buszok az EU teljes üvegházhatású gáz-kibocsátásának mintegy 6 százalékáért felelősek. Ez az arány azonban 25 százalékra nő, ha csak a közúti közlekedés összes kibocsátását tekintjük, a városokban pedig az arány még sokkal magasabb.
A fenntartható közlekedésre vonatkozó döntés végrehajtásához azonban kellően kiterjedt töltőinfrastruktúrára is szükség lesz. A Bizottság már javaslatot tett az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló rendeletre, amely 60 kilométerenként egy elektromos töltőállomás és 150 kilométerenként egy hidrogéntöltő állomás létrehozását írja elő.
Míg a gazdagabb európai tagállamok számos vállalata és helyi önkormányzata már megkezdte járműparkjának lecserélését mind a városi, mind a távolsági buszok esetében, a kevésbé tehetős tagállamokról ugyanez nem mondható el, ezekben a járműcsere elhúzódhat.
„A fenntartható közlekedés elterjesztése és felgyorsítása nem csupán a klímavédelmi célok elérését segíti, de nagyban hozzájárul az EU energiafüggetlenségéhez is. A rendelet nyomán ugyanis jelentősen csökkenne a tagországok függősége a fosszilis tüzelőanyagok instabil és néha túlzó áraitól”
– jelentette ki Suba Levente.
Az épületállomány megújítása legalább annyira fontos
A fenntarthatósági szakember hozzátette: a széndioxid-kibocsátásnak csak egy részéért felelős a gépjárműforgalom. Legalább ennyire fontos az épületek energiahatékonysága, hűtési és fűtési rendszere. A K&H saját épületeit, ügyfélpontjait folyamatosan korszerűsíti, gázról villanyfűtésre állnak át, amivel nem csak az energia számlán spórolnak, hanem jelentősen csökkentik a pénzügyi csoport karbonlábnyomát is.
Ezeknek a céloknak az elérése érdekében zöld jelzáloghitellel segítik ügyfeleiket is az energiahatékony lakások megvásárlásában, illetve az energiapazarló ingatlanok korszerűsítésében. A K&H zöld jelzáloghitel konstrukcióban innovatív módon egyetlen szerződés keretében lehet ingatlanvásárláshoz és annak energiakorszerűsítéséhez hitelt igényelni - zárul a közlemény.
Véget ért a magyar és szlovák vétó.
