|
| Orbán Viktor és a laptop. (Forrás: Facebook) |
Nem újítja meg az augusztus 31-ével lejáró szerződését a T-Systems Magyarországgal a Microsoft, írtuk meg szerdán a hvg.hu nyomán. A techóriás ennek kapcsán mindössze annyit közölt a lappal, hogy a partnerekkel kötött megállapodások éves, rutinszerű vizsgálatát követően döntöttek így.
A T-Systems Magyarország később a téma kapcsán kiadott egy közleményt, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttattak. Ebben különösebb kalandokról ők sem számolnak be, viszont kihangsúlyozzák, mennyire korrekt és gyümölcsöző volt az amerikai céghez fűződő kapcsolatuk:
"A transzparens szakmai együttműködés és elért eredmények elismeréseként a Microsoft "sztenderd üzleti gyakorlatának megfelelően" a T-Systems Magyarország júniusban vette át a 2019-es pénzügyi évre vonatkozóan Microsoft Év Partnere díjat a Microsoft Las Vegasban rendezett konferenciáján. A Deutsche Telekom és a Microsoft stratégiai együttműködéseként idén júniusban indította el hazánkban is közös innovációs programját, melynek magyarországi partnere szintén a T-Systems Magyarország."
Ez alapján a Microsoft döntése nem szakmai alapú volt - az első reakció így az, hogy akkor biztos a NER-rel akartak szakítani, hiszen a magyar T-Systemset a Jászai Gellért tulajdonában álló, a nemzet abszolút nagytőkéséhez, Mészáros Lőrinchez erősen köthető 4iG veszi meg. A Microsoft ezt a sejtést a hvg-nek nem kommentálta, és egy újabb fejlemény arra mutat, hogy valóban nem a 2010 óta kinőtt pufidzsekis vállalkozói osztály hírneve büdös a vállalatnak, hanem egy rohamosan közelgő, éles váltás a hazai szoftverpiacon.
A kormánypárti Magyar Nemzet ugyanis szerda délután arról írt, hogy értesüléseik szerint a kormány ősztől változtatna az informatikai beszerzések rendszerén "annak érdekében, hogy a multinacionális szoftvergyártók ne élhessenek vissza piaci erőfölényükkel, és ne csatornázhassák kedvükre saját minősített partnereikhez az állami beszerzéseket." A lap szerint szeptemberben tárgyalhatja a parlament azt a törvényjavaslatot, mely értelmében az állam közvetlen csatornán, egy központi állami szervezeten keresztül bonyolíthatná a szoftverbeszerzéseket, a javaslat pedig ezen túl még
a szoftvergyártók és disztribútorok, illetve a minősített partnerek között alkalmazható árrést is törvényben szabályozná.
A lap szerint a befagyasztott árrést a kiskereskedelmi forgalomban kapható szoftvertermékekre is kiterjesztenék, amitől a programok az egyszeri halandók számára is olcsóbbak lennének.
A Magyar Nemzet felidézi, hogy 2013 és 2015 között olyan informatikai cégek nyertek el jelentős állami tendereket, amelyek a Microsofttal a háttérben megegyezve jelentős diszkonttal vásárolhattak az amerikai szoftveróriástól. A gyakran hálózatban működő cégek az extra profitot egymás között osztották el, az állam pedig végül ugyanazon az áron jutott hozzá a megvásárolt termékekhez, mintha közvetlenül a gyártónál intézte volna a beszerzést.
Az új intézkedéssel ez a továbbiakban nem lenne lehetséges - nem kizárt, hogy emiatt döntött úgy a Microsoft, hogy inkább elhagyja a magyar piac ezen szegletét.
Megerősítette Németország hosszú és rövid lejáratú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” besorolását az S&P. 
