A globalizált nemzetközi világunkban az áruszállítás és a termelési láncok folyamatos ellátása kulcskérdés. Ha valahol megakadnak a folyamatok, akkor az előbb-utóbb komoly problémát fog okozni. Ráadásul mindezt nem csak lokálisan ott, ahol a bajok vannak, hanem sokkal szélesebb körben lehetnek érintettek. Karácsony környékén sokan aggódtak amiatt, hogy a közel-keleti problémák miatt megérkeznek-e a korábban Ázsiából rendelt termékek, majd később az üzemanyagárakra is hatással voltak a húszi lázadók támadásai következtében megakadó hajós áruszállítás.
Egy vezető óceáni ellátási láncokkal foglalkozó tanácsadó cég arra figyelmeztet, hogy a Vörös-tengeren elkövetett támadások miatt fennálló zavarok már most nagyobb kárt okoznak az ellátási láncokra gyakorolt hatás szempontjából, mint a Covid-19 világjárvány.
A Sea-Intelligence az ügyfelek számára készített jelentésében elemezte a jelenlegi hajók késéseit az elmúlt évek késéseivel összehasonlítva. Az adatok azt mutatják, hogy a Jóreménység-fok körül a Vörös-tengerről érkező hajók elterelése miatti hosszabb tranzit már most is jelentősebb hatást gyakorol a kikötőkben a konténerek átvételére rendelkezésre álló hajókra, mint a világjárvány idején.
A húszik támadási következében kialakult probléma a második legnagyobbnak számít az elmúlt évek történetében. Ennél nagyobb hatású egyetlen esemény az volt, amikor az Evergreen teherhajó 2021 márciusában hat napra elakadt a Szuezi-csatornában. Az esemény során dollármilliárdos nagyságrendű kereskedelem állt le. Ezt a kivételt leszámítva a mostani vörös-tengeri válság a legnagyobb egyedi esemény, és még a világjárvány korai hatásánál is nagyobb a vállalat elemzése szerint. A Sea-Intelligence a világjárvány két szakaszát jelölte meg. A Covid-19 első szakasza az utazási, teherautó- és gyártási korlátozások miatt a kínai kikötőket érintette, a második szakasz pedig a világjárvány globális terjedését foglalta magába.
A pandémiás és a mostani időszak közötti legfontosabb különbség a visszaállítható hajókapacitás. Hagyományosan a februári kínai újévet magába foglaló időszakban a konténerkereslet csökkenése miatt csökken a hajókapacitás. Ez azért van, mert az év végi (illetve Kínában az év eleji) ünnepek előtti időszakban jóval nagyobb a forgalom, majd azt követően mindig van egy szezonális visszaesés.
A tengerhajózási ágazatban a világjárvány idején minden hajót kihasználtak, és a kereslet történelmi csúcson volt. A Covid ellátási lánc legsúlyosabb zavara idején nem volt elég hajóhely a konténerek befogadására, ami a szállítások lassulását és az árak drasztikus emelkedését hozta. A Sea-Intelligence és más tengerészeti tisztviselők becslése szerint a világ flottájának körülbelül 10 százaléka jelenleg nem üzemel. Ha további hajókat állítanának be, az korrigálhatná a hajók rendelkezésre állásának kiegyensúlyozatlanságát, és növelné a hajómenetrendek biztonságát. Ez már csak azért is szükséges lenne, mert a Jóreménység-fok megkerülése több időt vesz igénybe, így a hajók kapacitásai is tovább vannak lekötve. Több hajó kellene, hogy az iparág ellensúlyozni tudja a plusz menetidő miatt kieső szállítási kapacitásokat.
Az ellátási láncok kapacitása a Covid-boom lecsengése után túlkínálatba kerültek, ami a szállítmányozási ágazatban visszaesést hozott, emiatt vontak ki a társaságok hajókat a forgalomból. Ugyanakkor a Vörös-tengeren történt támadások és annak következményei potenciálisan megfordítják ezt. Más kérdés, hogy az általános gazdasági visszaesés miatt is változnak a szállítási igények. A közelmúltban például az MSC, a világ legnagyobb tengeri fuvarozója nemrég bejelentette, hogy a kínai áruk iránti kereslet csökkenése miatt hajókat töröl.
A konténerek késedelmes érkezése hatással van egyes vállalatok ellátási láncára. A nagy világcégek közül például a Tesla, a Volvo és a Michelin is azt közölte, hogy le kellett állítaniuk a gyártást. Az Ikea a termékek késésére figyelmeztetett, akárcsak a brit Next kiskereskedő és a Crocs.
Hasonló helyzetbe került Magyarországon a Suzuki. A japánban gyártott motorok késése miatt az esztergomi Suzuki-gyárban január 15-től felfüggesztették a munkát. A motorok a Vörös-tengeren tapasztalható szállítási problémák miatt nem érkeznek meg időben. Ezért a Suzuki magyarországi gyárában ezen a héten leáll a Vitara és az S-Cross modellek gyártása. A tervek szerint ugyanakkor a japán cég magyarországi üzemében január 22-től folytatódik a gyártás.
A visszajelzések alapján elhalasztanák az egységes rendszer bevezetését. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
