Egy most publikált kutatás szerint a magyar autóipari vállalatokat is érintő chiphiány egész évben problémákat okozhat. Az AlixPartners tanácsadó cég szerint emiatt
2021-ben összesen 110 milliárd dollár bevételkiesést szenvedhetnek el az érintett vállalatok.
A kutatás most közzétett eredményei igen pesszimistának tűnnek, hiszen korábban az elemzők ennél jóval rövidebb, 4-6 hónapos problémás időszakkal számoltak, és csak 60 milliárdos veszteséggel. A társaságok ugyan a kieső bevételek egy részét a későbbiekben pótolni tudják, de a termelés akadozása miatti kiesés teljes mértékben biztosan nem térül meg.
Ahogy azzal korábban több cikkben is foglalkoztunk, a kiinduló probléma az volt, hogy tavaly a járvány kitörését követően megszakadtak a termelési láncok, és a kereslet is drasztikusan visszaesett. Erre, illetve az egészségügyi korlátozásokra reagálva sok autógyár függesztette fel a működését. Ennek hatására a félvezető-gyártók közül többen csökkentették a kapacitásaikat, illetve az autógyárak leállása miatt kieső termékeket az elektronikai berendezéseket, számítástechnikai-, távközlési eszközöket gyártó cégek szívták fel. 2020 őszétől az autógyártók elkezdték felpörgetni a termelésüket, és ennek következtében a félvezetőkből felhalmozott készletek nagyon gyorsan leapadtak.
Ezen túl komoly gondot jelentett az is, hogy a termelési oldalon is voltak fennakadások. A tavaszi extrém időjárás miatt például Texasban több hétre leállt termelés az ottani chipeket gyártó üzemekben. A szektor emellett azt is megérezte, amikor Japánban a Renesas Electronics gyárában kitört tűz miatt egy ideig leállt a termelés. Az AlixPartners előrejelzése szerint
az idén közel 4 millió járművet nem tudnak legyártani az alkatrészek hiánya miatt. Ez a prognózis közel kétszerese a januárinak, amikor az elemzők még csak 2,2 millió járművel számoltak.
Hogy ez nem csak egy szektor problémája, hanem nemzet-, sőt világgazdasági jelentőségű kérdés, azt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy Joe Biden amerikai elnök legutóbbi gazdaságösztönző programjában külön dedikált pénzeket szántak ennek megoldására. A 2000 milliárd dolláros tervben 50 milliárd dollárt különítettek el félvezetők fejlesztésére és gyártásra.
A nagy német gyártók mellett ugyanis a prognózisok szerint az amerikai cégeket is igen súlyosan érinti a félvezetők hiánya. A Ford Motor és a General Motors arra számítanak, hogy a chiphiány miatt milliárdos mértékű lehet a bevételeiknek az idei csökkenése. A Ford szerint 2021-ben emiatt mintegy 2,5 milliárd dollár eshet ki, míg a GM arra számít, hogy a chiphiány miatt 1,5-2 milliárd dolláros bevételkiesés éri őket.
Ráadásul minél újabb technológiát képvisel egy jármű, annál több és erősebb chipek kellenek hozzájuk. Ezek ugyanis fontos alkatrészek az olyan területeken, mint az információs, a biztonsági és szórakoztató rendszerek. Sokak számára esetleg meglepő lehet, de a mai autókban ezek nélkül nem működnének a fékek vagy éppen a szervokormány. A jármű típusától, gyártójától és annak felszereltségétől függően a szakértők szerint egy-egy autóba akár ezernél is több chipet építenek be manapság.
Egy tipikus járműben ma akár 1400 chip is van, és ez a szám csak növekszik, mivel az ipar folytatja az útját az elektromos járművek és az egyre bonyolultabb technológiai megoldások alkalmazása felé. A következő lépcsőfokot az önvezető autók jelentik, ami még a mostaninál is sokkal több félvezető beépítésével jár majd.
A gyártás során a szakértők szerint a félvezetők hiánya a második negyedévben okozhatja a legnagyobb fejtörést a vállalatoknak. Ezt követően fokozatosan javulni fog a helyzet az év második felében és 2022-ben várhatóan már ezzel a problémával kevésbé kell foglalkoznia a cégeknek. A már említett AlixPartners vezetője szerint ez nem azt jelenti, hogy az ellátási korlátok jövőre teljesen megoldódnak, ám Dan Hearsch szerint az autógyártók összességében elegendő félvezetőhöz jutnak majd, hogy a terveikben szereplő számú járművet állítsanak elő.
Arról ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy a globális autóipar a kereskedők, autógyártók és beszállítók rendkívül összetett rendszeréből épül fel. Az utolsó csoportba olyan nagyobb beszállítók tartoznak, mint a Robert Bosch vagy a Continental AG, amelyek számára kisebb chipgyártók, például a Renesas vagy az NXP Semiconductors gyártja a félvezetőket a termékeikhez. A probléma egyéként ezeknél a beszállítóknál éppen úgy jelen volt.
A jelenleg a Continental AG-hez tartozó, de a tervek szerint arról leválni készülő és hamarosan a tőzsdén is megjelenő Vitesco Technologies magyarországi egységének vezetője, Lukas Juranek a napokban egy háttérbeszélgetésén megosztotta gondolatait a kérdésben. Az ügyvezető szerint az elmúlt időszakban a járvány közvetlen hatásai mellett számos közvetlenül jelentkező problémával is szembe kellett nézniük. A félvezető-hiány különösen súlyosan érintette őket, amely szerinte az év második felében még súlyosbodhat. Mint jelezte, a Vitesco Technologies szoros együttműködésben partnereivel közösen keres megoldást az átmeneti nehézségek áthidalására. Lukas Juranek szerint is jövőre lehet megnyugtató a helyzet, amikor az ágazat elérheti a járvány előtti termelési szintet.
2027 áprilisától két évre, 8 százalékról 1 százalékra csökkenne az élelmiszerek és italok fogyasztási adója. 
