<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt hónapokban a félvezetők hiánya meghatározó téma volt mind a járműgyártás, mind az elektronikai ipar szempontjából. A kereslet-kínálat megbillenésén túl a háttérben érdekes folyamatok zajlanak, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet.

Egykor az Egyesült Államok volt a félvezető-gyártás központja, az informatikai vállalatoknak otthont adó vidéket nem véletlenül nevezték el a chipek lelkének számító alapanyagról Szilícium-völgynek. Az idők azonban változtak, és a globalizáció révén a korábbi piacvezető gyártó, az Intel háttérbe szorult, a helyét ázsiai cégek vették át. Noha számos vállalat piacra lépett, a mérethatékonyság miatt két társaság kiemelkedett a mezőnyből, a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Co (TMSC) és a dél-koreai Samsung Electronics együttesen a teljes piac 70 százalékát uralják.

Érdekesség, hogy a köztudatban úgy él, hogy Kína a világ gyára, ugyanakkor ebből, a manapság gyakorlatilag mindenbe beépített termékből közel sem állnak jól. A Pekinggel kifejezetten ellenséges viszonyt ápoló Tajvan és a barátinak nem mondható Dél-Korea vállalatai adják ugyanis a világ félvezető-gyártásának 81 százalékát.

A TMSC a piac legnagyobb szereplője (Forrás: tmsc.com)A TMSC a piac legnagyobb szereplője (Forrás: tmsc.com)

A hírek szerint a Biden-adminisztráció ugyanakkor annak ellenére sem tartja megnyugtatónak a helyzetet, hogy a termékek legnagyobb szereplőinek kormányzatával jó viszonyt ápolnak. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy egyrészt a termelést visszavigyék Amerikába, másrészt visszanyerjék a vezető szerepet. Ennek első kézzel-, és dollármilliárdokban fogható jelét már láthattuk, hiszen az elnök 2000 milliárd dolláros gazdaságösztönző programjának keretében 50 milliárdot különítettek el chipek fejlesztésére és amerikai gyártókapacitások kiépítésére.

Nem csak az Egyesült Államokban szeretnék elérni azt, hogy a hazai gyártók a helyi igényeket ki tudják elégíteni. A közelmúltban írtunk arról, hogy az Európai Unióban is született egy tervezet, amelynek az a célkitűzése, hogy 2030-ra a kontinens önellátó legyen. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a globálisan előállított chipek 20 százalékának kellene Európában készülnie. Emellett Kína számára az elemi gazdasági kérdéseken túl politikai presztízskérdés is, hogy nem tajvani vagy koreai vállalatoktól kelljen beszerezni az elektronikai- és autóiparban vagy éppen a távközlésben kulcsfontosságú alkatrészeket. Ugyanakkor a gyártást tekintve most is elsővonalas vállalatok sem ülnek a babérjaikon, hiszen a piacvezető TMSC április elején jelentette be, hogy a következő években 100 milliárd dollárt fordít fejlesztésekre. Tette mindezt alig néhány nappal azt követően, hogy az Intel 20 milliárd dolláros fejlesztési tervét közzétette.

Geopolitikai szempontból is érdekes

Miközben a nagy gazdasági erővel rendelkező országok és tömbök szeretnék elérni a félvezetőkből az önellátást, arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindez túlmutat azon, hogy az autóiparban akadozik-e az ellátás, esetleg egyes elektronikai gyártók helyzete nehezül. A mostani chiphiány ugyanis az elemzők szerint a gazdasági következményeken túl bizonyos fokig a kínai-amerikai geopolitikai játszmában is szerepet kap.

Donald Trump elnöki ciklusa alatt egyébként a chipellátás szempontjából már történt egy izgalmas döntés. Az exelnök ugyanis korábban tiltólistára tett egy kínai vállalatot. A Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) ellen foganatosított szankciók miatt nemcsak amerikai vállalatok, de azok a cégek is lecserélték őket, amelyek az Egyesült Államokba exportálnak.

Sokan gondolták azt, hogy Donald Trump regnálását követően, az addigi húzd meg, ereszd meg játszmát követően konszolidáció várható, és Kínával szemben sokkal megengedőbb lesz Joe Biden kormányzata. Az első hónapok tapasztalata alapján viszont a valóság teljesen mást mutat. Trump gyakran egyik kezével adott, a másikkal ütött, és miközben rendre a barátjának nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt, számos szankciót és büntetővámot léptetett életbe. Joe Biden színrelépésével annyiban változott a helyzet, hogy az új elnök nem játssza el a baráti színjátékot, hanem továbbra is kőkemény álláspontot képvisel a kommunista rezsimmel szemben.

A kínai enököt sem kell félteni (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)A kínai enököt sem kell félteni (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)

Az amerikai-kínai vetélkedésben a chiphiány látszólag marginális kérdésnek tűnik, ám mivel az 5G-technológia elterjedése szempontjából (ahol az USA mindent megtett, hogy Pekinget kiszorítsa szövetségesei piacairól) a félvezetők kulcskérdést jelentenek. Arról nem beszélve, hogy a távközlés fejlődésével egyre inkább közelítünk az IoT (Dolgok internetje - Internet of Things) világához, amikor az egyes elektronikai eszközök képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internetalapú hálózaton továbbítják vagy a neten keresztül egy másik eszközzel kommunikálnak. A mindent átszövő digitalizáció esetén pedig talán nem kell részletezni, hogy a hadviselés olyan új formái lesznek egyre fontosabbak, amikor informatikusok-hackerek csapata képes a másik ország infrastruktúráját megbénítani.

Megy az egymásra mutogatás

A két nagyhatalom puhább és keményebb eszközökkel igyekszik helyzeti előnybe kerülni, az amerikaiak például korábban akár a chipszállítás, akár az 5G-hálózatok kapcsán azzal vádolták meg a kínaiakat, hogy a jelenlétüket kémkedésre használják. Ugyanakkor, ha vádakról van szó, pekingi politikusokat, illetve a távol-keleti ország vállalatait sem kell félteni.

Hétfőn például az amerikai szankciók által leginkább sújtott Huawei egyik vezetője egyértelműen Washingtont tette felelőssé a chiphiány miatt. Eric Xu (Hszü Csen-csün, Xu Zhijun), a Huawei három elnök-vezérigazgatójának egyike szerint szerint az elmúlt két évben a kínai technológiai társasággal szemben bevezetett szankciók "károsak a globális félvezetőipar számára", mert azok "megbontották a félvezetőiparban kialakult megbízható kapcsolatokat".

Kiszorítanák az amerikaiak a Huaweit, a kínaiak szerint viszont pont az embargó miatt van most gondKiszorítanák az amerikaiak a Huaweit, a kínaiak szerint viszont pont az embargó miatt van most gond

A Huawei elemzői csúcstalálkozóján a sencsenbeli elemzőkkel beszélve Xu elmondta, hogy az amerikai szankciókra reagálva a Huawei (és más vállalatok is) pánikszerűen halmozták fel a szükséges alkatrészeket, így a chipeket is. Miközben számos kínai cég korábban minimálisan készletezett, most jellemzően három és hat hónap közötti időszakra elegendő alkatrésszel rendelkeznek. Maga a Huawei is így tett, a távközlési berendezésekre és a szórakoztató elektronikára összpontosítva komoly tartalékokat képzett egyebek mellett félvezetőkből is, annak érdekében, hogy az esetleges további szankciók esetén se kelljen leállnia a termelésnek.

Xu kifejtette, hogy egészen a közelmúltig a félvezető-ellátási lánc „abból a feltételezésből indult, hogy rugalmasnak kell lennie, és a vállalatok nulla készlettel dolgoznak”. A kínai cégek által a biztonsági okokból végrehajtott felhalmozás viszont új helyzetet teremtett, ami a Huawei vezére szerint megzavarta az egész rendszert. Nyilvánvaló, hogy az indokolatlan amerikai szankciók a Huawei és más vállalatok ellen számos iparágban globálisan az ellátási láncok problémáihoz vezettek, mondta a kínai üzletember.

A Huawei igazgatója azt is bejelentette, hogy további 1 milliárd dollárt fordítanak az önvezető autók fejlesztésébe. Xu azt állította, hogy a Huawei önvezető technológiája máris felülmúlja a Teslaét, mivel ennek révén jelenleg már 1000 kilométert tudnak a járművek megtenni emberi beavatkozás nélkül.

A szakemberek egyébként az elmúlt időszakban arra hívták fel a figyelmet, hogy az elektromos, majd később az önvezető autók feneketlen kútként fogják a chipeket elnyelni. A szakértők szerint ma egy belsőégésű motorral eladott autóba 400 dollárnyi chipet szerelnek, míg a teljesen elektromos meghajtású járművekben ennek duplájába kerülnek a felhasznált félvezetők. Ugyanakkor az önvezető autókban a most felhasználtnak az ötszöröséért kell félvezetőket a járművekbe építeni.

A kérdés rövidtávon az, hogy a chipgyártók rohamtempóban bővítik-e a kapacitásaikat és így próbálják meg majd orvosolni a piacon kialakult szűkös kapacitásokat, vagy az amerikaiak engednek-e az eddigi szankciókból és ezáltal kísérlik meg a helyzetet normalizálni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Mégsincs recesszióban a brit gazdaság
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 13:36
A felülvizsgált adatok szerint növekedett a brit GDP a második negyedévben.
Makro / Külgazdaság Könnyen lehet, hogy éppen katonai puccs zajlik egy afrikai országban
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 12:12
Fegyverropogást és robbanásokat jelentettek péntek reggel a nyugat-afrikai Burkina Faso fővárosából, Ouagadougouból. Helyszíni beszámolók szerint a város több fontos pontján katonák bukkantak fel, és leállt a televízió adása.
Makro / Külgazdaság Demográfia: Zalaegerszegnyi emberrel lettünk kevesebben egy év alatt
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 09:33
Az előzetes adatok szerint 2022 augusztusában 8073 gyermek született, és 10 224 fő halt meg. Az elmúlt 12 hónapban, 2021. szeptember és 2022. augusztus között a születések száma 1,5, a halálozásoké és a házasságkötéseké egyaránt 8,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest – közölte gyorstájékoztatójában a KSH.
Makro / Külgazdaság Egészen elképesztő az áremelkedés a magyar iparban
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 09:00
Átlépte a 40 százalékot az ipari termelői árak emelkedése Magyarországon - a belföldi értékesítésben 66,6 százalékot ugrottak az árak egyetlen év alatt. Az előző hónaphoz képest is súlyos az ugrás.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: a nyugdíjasok meg fogják kapni a 13. havi nyugdíjat – lesz nyugdíjemelés és nyugdíjprémium is
Dobos Zoltán | 2022. szeptember 30. 08:11
Július óta először adott rádiós interjút Orbán Viktor miniszterelnök. A szankciók és az arról rendezett nemzeti konzultáció mellett szóba került a rezsitámogatás, a jövő évi költségvetés és a nyudíjasok helyzete is.
Makro / Külgazdaság Megjelent a rendelet az iskolai szünetekről - még a nyári szünet is máshogy lesz
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 06:59
Nem lesz őszi szünet, télen hazaküldik a gyerekeket melegedni - ezt tudtuk, de azt nem ,hogy egy nappal később ér véget az iskola.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mire kellettek a mozgósított katonák - Putyin elismert egy hibát
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 06:32
Kezdődik a háború 219. napja, amikor Oroszország területeket csatolhat el Ukrajnától. Ehhez már meg is tette az első lépést Vlagyimir Putyin. Zelenszkij nagyon kemény ukrán válaszra figyelmeztet - összefoglaló.
Makro / Külgazdaság Halászcsónak robbanószerrel, rejtélyes helikopter – új információk a gázvezeték-támadásról
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 29. 19:46
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság Az ukrán válság középtávon gyorsítja az energia-átállást
Tiszóczi Roland | 2022. szeptember 29. 19:14
Az ukrajnai válság középtávon felgyorsítja a zöldebb üzemanyagokra való átállást, hiszen a megújuló energiaforrások mind a környezetvédelmi, mind az energiafüggetlenségi célokat szolgálják – mondta Francesco La Camera, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) főigazgatója.
Makro / Külgazdaság Lesz pénz a büdzsében nyugdíjprémiumra idén?
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 29. 18:14
Idén és jövőre is nagy bizonytalanság övezi a nyugdíjakat. Az elszálló infláció miatt nagy kérdés, hogyan dönt a kormány a novemberi korrekciót illetően, a gazdaság teljesítménye alapján pedig egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy idén is nyugdíjprémiumban részesülnek az érintettek. A jövő év pedig még nehezebb lesz nekik. Nyugdíjkérdésekről beszélgetett az ATV Start című műsorában felelős szerkesztőnk, Székely Sarolta.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG