7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt hónapokban a félvezetők hiánya meghatározó téma volt mind a járműgyártás, mind az elektronikai ipar szempontjából. A kereslet-kínálat megbillenésén túl a háttérben érdekes folyamatok zajlanak, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet.

Egykor az Egyesült Államok volt a félvezető-gyártás központja, az informatikai vállalatoknak otthont adó vidéket nem véletlenül nevezték el a chipek lelkének számító alapanyagról Szilícium-völgynek. Az idők azonban változtak, és a globalizáció révén a korábbi piacvezető gyártó, az Intel háttérbe szorult, a helyét ázsiai cégek vették át. Noha számos vállalat piacra lépett, a mérethatékonyság miatt két társaság kiemelkedett a mezőnyből, a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Co (TMSC) és a dél-koreai Samsung Electronics együttesen a teljes piac 70 százalékát uralják.

Érdekesség, hogy a köztudatban úgy él, hogy Kína a világ gyára, ugyanakkor ebből, a manapság gyakorlatilag mindenbe beépített termékből közel sem állnak jól. A Pekinggel kifejezetten ellenséges viszonyt ápoló Tajvan és a barátinak nem mondható Dél-Korea vállalatai adják ugyanis a világ félvezető-gyártásának 81 százalékát.

A TMSC a piac legnagyobb szereplője (Forrás: tmsc.com)
A TMSC a piac legnagyobb szereplője (Forrás: tmsc.com)

A hírek szerint a Biden-adminisztráció ugyanakkor annak ellenére sem tartja megnyugtatónak a helyzetet, hogy a termékek legnagyobb szereplőinek kormányzatával jó viszonyt ápolnak. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy egyrészt a termelést visszavigyék Amerikába, másrészt visszanyerjék a vezető szerepet. Ennek első kézzel-, és dollármilliárdokban fogható jelét már láthattuk, hiszen az elnök 2000 milliárd dolláros gazdaságösztönző programjának keretében 50 milliárdot különítettek el chipek fejlesztésére és amerikai gyártókapacitások kiépítésére.

Nem csak az Egyesült Államokban szeretnék elérni azt, hogy a hazai gyártók a helyi igényeket ki tudják elégíteni. A közelmúltban írtunk arról, hogy az Európai Unióban is született egy tervezet, amelynek az a célkitűzése, hogy 2030-ra a kontinens önellátó legyen. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a globálisan előállított chipek 20 százalékának kellene Európában készülnie. Emellett Kína számára az elemi gazdasági kérdéseken túl politikai presztízskérdés is, hogy nem tajvani vagy koreai vállalatoktól kelljen beszerezni az elektronikai- és autóiparban vagy éppen a távközlésben kulcsfontosságú alkatrészeket. Ugyanakkor a gyártást tekintve most is elsővonalas vállalatok sem ülnek a babérjaikon, hiszen a piacvezető TMSC április elején jelentette be, hogy a következő években 100 milliárd dollárt fordít fejlesztésekre. Tette mindezt alig néhány nappal azt követően, hogy az Intel 20 milliárd dolláros fejlesztési tervét közzétette.

Geopolitikai szempontból is érdekes

Miközben a nagy gazdasági erővel rendelkező országok és tömbök szeretnék elérni a félvezetőkből az önellátást, arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindez túlmutat azon, hogy az autóiparban akadozik-e az ellátás, esetleg egyes elektronikai gyártók helyzete nehezül. A mostani chiphiány ugyanis az elemzők szerint a gazdasági következményeken túl bizonyos fokig a kínai-amerikai geopolitikai játszmában is szerepet kap.

Donald Trump elnöki ciklusa alatt egyébként a chipellátás szempontjából már történt egy izgalmas döntés. Az exelnök ugyanis korábban tiltólistára tett egy kínai vállalatot. A Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) ellen foganatosított szankciók miatt nemcsak amerikai vállalatok, de azok a cégek is lecserélték őket, amelyek az Egyesült Államokba exportálnak.

Sokan gondolták azt, hogy Donald Trump regnálását követően, az addigi húzd meg, ereszd meg játszmát követően konszolidáció várható, és Kínával szemben sokkal megengedőbb lesz Joe Biden kormányzata. Az első hónapok tapasztalata alapján viszont a valóság teljesen mást mutat. Trump gyakran egyik kezével adott, a másikkal ütött, és miközben rendre a barátjának nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt, számos szankciót és büntetővámot léptetett életbe. Joe Biden színrelépésével annyiban változott a helyzet, hogy az új elnök nem játssza el a baráti színjátékot, hanem továbbra is kőkemény álláspontot képvisel a kommunista rezsimmel szemben.

A kínai enököt sem kell félteni (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)
A kínai enököt sem kell félteni (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)

Az amerikai-kínai vetélkedésben a chiphiány látszólag marginális kérdésnek tűnik, ám mivel az 5G-technológia elterjedése szempontjából (ahol az USA mindent megtett, hogy Pekinget kiszorítsa szövetségesei piacairól) a félvezetők kulcskérdést jelentenek. Arról nem beszélve, hogy a távközlés fejlődésével egyre inkább közelítünk az IoT (Dolgok internetje - Internet of Things) világához, amikor az egyes elektronikai eszközök képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internetalapú hálózaton továbbítják vagy a neten keresztül egy másik eszközzel kommunikálnak. A mindent átszövő digitalizáció esetén pedig talán nem kell részletezni, hogy a hadviselés olyan új formái lesznek egyre fontosabbak, amikor informatikusok-hackerek csapata képes a másik ország infrastruktúráját megbénítani.

Megy az egymásra mutogatás

A két nagyhatalom puhább és keményebb eszközökkel igyekszik helyzeti előnybe kerülni, az amerikaiak például korábban akár a chipszállítás, akár az 5G-hálózatok kapcsán azzal vádolták meg a kínaiakat, hogy a jelenlétüket kémkedésre használják. Ugyanakkor, ha vádakról van szó, pekingi politikusokat, illetve a távol-keleti ország vállalatait sem kell félteni.

Hétfőn például az amerikai szankciók által leginkább sújtott Huawei egyik vezetője egyértelműen Washingtont tette felelőssé a chiphiány miatt. Eric Xu (Hszü Csen-csün, Xu Zhijun), a Huawei három elnök-vezérigazgatójának egyike szerint szerint az elmúlt két évben a kínai technológiai társasággal szemben bevezetett szankciók "károsak a globális félvezetőipar számára", mert azok "megbontották a félvezetőiparban kialakult megbízható kapcsolatokat".

Kiszorítanák az amerikaiak a Huaweit, a kínaiak szerint viszont pont az embargó miatt van most gond
Kiszorítanák az amerikaiak a Huaweit, a kínaiak szerint viszont pont az embargó miatt van most gond

A Huawei elemzői csúcstalálkozóján a sencsenbeli elemzőkkel beszélve Xu elmondta, hogy az amerikai szankciókra reagálva a Huawei (és más vállalatok is) pánikszerűen halmozták fel a szükséges alkatrészeket, így a chipeket is. Miközben számos kínai cég korábban minimálisan készletezett, most jellemzően három és hat hónap közötti időszakra elegendő alkatrésszel rendelkeznek. Maga a Huawei is így tett, a távközlési berendezésekre és a szórakoztató elektronikára összpontosítva komoly tartalékokat képzett egyebek mellett félvezetőkből is, annak érdekében, hogy az esetleges további szankciók esetén se kelljen leállnia a termelésnek.

Xu kifejtette, hogy egészen a közelmúltig a félvezető-ellátási lánc „abból a feltételezésből indult, hogy rugalmasnak kell lennie, és a vállalatok nulla készlettel dolgoznak”. A kínai cégek által a biztonsági okokból végrehajtott felhalmozás viszont új helyzetet teremtett, ami a Huawei vezére szerint megzavarta az egész rendszert. Nyilvánvaló, hogy az indokolatlan amerikai szankciók a Huawei és más vállalatok ellen számos iparágban globálisan az ellátási láncok problémáihoz vezettek, mondta a kínai üzletember.

A Huawei igazgatója azt is bejelentette, hogy további 1 milliárd dollárt fordítanak az önvezető autók fejlesztésébe. Xu azt állította, hogy a Huawei önvezető technológiája máris felülmúlja a Teslaét, mivel ennek révén jelenleg már 1000 kilométert tudnak a járművek megtenni emberi beavatkozás nélkül.

A szakemberek egyébként az elmúlt időszakban arra hívták fel a figyelmet, hogy az elektromos, majd később az önvezető autók feneketlen kútként fogják a chipeket elnyelni. A szakértők szerint ma egy belsőégésű motorral eladott autóba 400 dollárnyi chipet szerelnek, míg a teljesen elektromos meghajtású járművekben ennek duplájába kerülnek a felhasznált félvezetők. Ugyanakkor az önvezető autókban a most felhasználtnak az ötszöröséért kell félvezetőket a járművekbe építeni.

A kérdés rövidtávon az, hogy a chipgyártók rohamtempóban bővítik-e a kapacitásaikat és így próbálják meg majd orvosolni a piacon kialakult szűkös kapacitásokat, vagy az amerikaiak engednek-e az eddigi szankciókból és ezáltal kísérlik meg a helyzetet normalizálni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG