Lassan megszokhatjuk Elon Musktól az őrült tervek garmadáját, amiket eleinte épp ugyanolyan szkeptikusan szemlélt a világ, mint a Neuralink bejegyzését. A Teslát a nagy autógyárak savazták, míg rakétamérnökök és katonai vezetők szentül meg voltak győződve, hogy a SpaceX még egy rakétát sem lesz képes beindítani. Előbbi most épp a határidőkkel küzd, hogy időben piacra dobhassa a potom 35 ezer dolláros Model 3-at, míg a SpaceX egy világméretű wifihálózat kiépítésén és a Mars kolonizálásán dolgozik.
Az agy az emberiség által ismert talán legkomplexebb szerv, aminek működéséről csak halvány sejtéseink és találgatásaink vannak. Emiatt is jelent problémát az egyes neurológiai betegségek gyógyítása, mint az epilepszia, a depresszió vagy épp a Parkinson-kór. Márpedig épp ezek gyógyítását célozza meg első körben Elon Musk újonnan bejegyzett cége, a Neuralink. A Wall Street Journal cikke szerint persze a sokoldalú üzletember itt is tartogat meglepetéseket – ha ugyanis megvan a gyógyszer, akkor az emberi memória kapacitásának bővítése, majd a személyiség feltöltése jöhet majd.
Nem csak álom már – kész a csapat is
A Kaliforniában alapított Neuralinkre Musk korábban is többször tett utalást, eleinte csak Twitter-üzenetekben hergelte a népet, majd tavaly júliusban be is jegyeztette a céget. A vállalatnak azóta már egészen kiterjedt szakértői gárdája van, egyebek mellett tagja Vanessa Tolosa, a Lawrence Livermore National Laboratory mérnöke, aki elsősorban speciális, hajlékony elektródákra szakosodott; az agy mozgásért felelős területeinek kutatására specializálódott Philip Sabes, a Kaliforniai Egyetem professzora, és Timothy Gardner, a Bostoni Egyetem professzora is, aki speciális elektródákkal vizsgálta a madarak hangképzését.
A tervek szerint a cég speciális elektródákat és chipeket gyártana, amiket közvetlenül az agykéregbe ültetve lehetne vizsgálni az emberi agyat, illetve adott esetben gyógyítani bizonyos neurológiai eredetű betegségeket. Elon Musk azonban nem elégszik meg a gyógymód megtalálásával, így olyan további „agykozmetikázással” is számol, mint például a memória kibővítése, a tudatunk feltöltése a virtuális térbe, vagy épp a folyamatos online jelenlét – természetesen ezt is a chipek segítségével.
Elavult az emberiség – jöhet a 2.0?
Bár Musk szerint az ember már rég fölösleges tényezővé vált a gyártásban, nemrég karakteres véleményt formált a mesterséges intelligencia kutatásokról is. Meglátása szerint ugyanis „jócskán lemarad” az emberiség, ha ezeknek a kutatására és fejlesztésére vár, így sokkal egyszerűbb – és gyorsabb – lenne, ha nem teljesen új tudatokat hoznánk létre, hanem a már meglévőket kapcsolnánk össze egyetlen hatalmas rajtudattá. Az ember ugyanis iszonyatos mennyiségű információ befogadására és tárolására képes, ám ezt nagyon lassan képes továbbadni vagy kereshetővé tenni – gondoljunk csak arra, hogy két ujjal pötyögünk a buszon a telefonunkon.
|
| EPA/JEROME FAVRE |
Elon Musk szerint ha az emberi agyat képesek lennénk hálózatba kapcsolni, és az általa tárolt tudásanyagot megosztani a hálózat tagjaival, úgy a másodperc töredéke alatt lennénk képesek bármilyen információt elérni. Ennek egyébként meglehetősen szűk határidőt szabott, meglátása szerint egy alap-hálózatot legkésőbb 4-5 éven belül már el lehetne indítani. A gondolat egyébként nem csak Musk sajátja, a Facebook maga is tervez valamilyen neuronhálózatot létrehozni, a Bryan Johnson alapította Braintree pedig már 100 millió dollárt félre is tett a saját, Kernel nevű fejlesztésére.
A buktatók
Bár a Parkinson-kór kezelésére történetesen már ma is léteznek kezdetleges chipek, még nincs pontos térképe a tudománynak arról, hogy hogyan is működik az ember agya, pusztán megközelítő sejtések vannak. Ha valakinek az agyműködését vizsgáljuk, nem lehet megmondani, hogy az illető egy tányér levesért vagy WC-re ment ki a szobából, így a gondolatok rendkívül komplex hálózatát is nehéz lenne dekódolni, átszűrni ezt egy chipen és feltölteni a világhálóra.
Mindemellett a Neuralinknek idővel azt is meg kell oldania, hogy az emberek dalolva és önként jelentkezzenek az – egyébként mind a mai napig rendkívül kockázatos – agyműtétre. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban ha Elon Musk eltervez valamit, azt idővel meg is valósítja – kíváncsian várjuk hát, hogy ennek a történetnek mi lesz a kicsengése.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
