Az Amazon a világ egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb vállalata, és egyben a digitalizációra való átállás, a szép új világ egyik zászlóshajója, a pandémiás időszak egyik nagy nyertese. Csakhogy az, ami vásárlói oldalon egy-két kényelmes kattintás, majd akár egy napon belül a csomag átvétele, az a másik oldalon kétkezi munkások megfeszített, legkevésbé sem virtuális és online munkájának eredménye. Az Amazon a világ második legtöbb munkavállalóját foglalkoztató magáncége, több mint 1,2 millió (közülük 1,1 millió az Egyesült Államokban dolgozó) alkalmazottal, a többségük pedig nem kényelmes irodákban, hanem hatalmas raktárépületekben robotolva, illetve sofőrként dolgozik.
Jó pénz, kegyetlen munkakörülmények
A céget működtető szorgos hangyák egyébként nem keresnek rosszul: a következőkben szóba kerülő Staten Island-i raktárkomplexumban az amerikai szövetségi minimálbér közel 2,5-szeresére rúgó, 18 dolláros, azaz nagyjából 6 ezer forintos órabért kapnak, amihez még különféle juttatások is járnak, a teljes cégnél pedig a 30 ezer dollárt közelíti az átlagbér, azaz egy átlagos Amazon-alkalmazott havi 800 ezer forintos fizetést kap. 2020-ban az akkor még ügyvezető igazgatói pozícióban ülő Jeff Bezos ugyan ennél 58-szor nagyobb fizetést kapott, de ez az arány még igencsak jónak számít a hasonló cégek körében, a Walmartnál például 983(!)-szoros volt ez a szorzó.
Van is viszont miért megfizetni az alkalmazottakat. Az Amazon valóban heti hét nap, napi 24 órában működik, a dolgozóknak pedig a fél órás ebédszüneteken kívül szinte megállás nélkül kell hajtaniuk az általában tízórás műszakokban. Telefonhasználat kizárt, a közösségi médiás aktivitást megfigyelik, és a legkisebb kihágásért is különösebb hercehurca vagy komolyabb anyagi költségek miatt rakhatják ki őket az utcára. Egy Amazon-sofőrnek például akár napi 300 darab csomagot is ki kell tudnia szállítania egy 10 órás műszakban. Ha nem teljesíti az előirányzatot, felírják, és néhány ilyen felírás után ki is rúghatják. Nem csoda, hogy a sofőrök nyilvános WC-k keresése helyett műanyagpalackokba vizelnek – az már inkább, hogy az Amazon azt gúnyos posztokban próbálta cáfolni, amíg el nem kezdtek ömleni a pisispalackokról készített fényképek erre válaszul.
1/2 You don’t really believe the peeing in bottles thing, do you? If that were true, nobody would work for us. The truth is that we have over a million incredible employees around the world who are proud of what they do, and have great wages and health care from day one.
— Amazon News (@amazonnews) March 25, 2021
Az sem csoda, hogy iszonyatosan magas a fluktuáció a cégnél, de eddig még mindig volt, aki beállt a kilépett, esetleg egészségkárosodást is szenvedett dolgozók helyére, a cég pedig zakatolt tovább, az Amazon adózás utáni eredménye 2021-ben több mint 33 milliárd dollár volt, közel 56,5 százalékkal növekedve 2020-hoz képest (miután 2020-ban a „maradj otthon” első időszakában 84 százalékkal nőtt ez az adat 2019-hez képest).
A tiltott gondolat
A legnagyobb bűn, amit egy Amazon-alkalmazott a vezetőség elkövethet, az viszont nem is a kvóták nem teljesítése, hanem a jobb munkakörülményekért való kiállás, és ami még rosszabb, a többi munkás erre való felbujtása. Amivel pedig biztosan és azonnal az egekbe lehet szöktetni egy Amazon-felsővezető pulzusát, az az, ha valaki kimondja a „szakszervezet” szót.
Az Egyesült Államokban jóval kisebb hagyományai vannak a szakszervezeteknek, mint Európában, és ahogy általában a munkavállalói jogokat kevesebb törvény bástyázza körbe, úgy a szakszervezet alapítása sem alapjog, azt egy-egy cég vagy telephely dolgozóinak több mint felének kell támogatnia. A hidegháború legfeszültebb időszakainak emléke, hogy sok amerikai még mindig úgy gondolja, a szakszervezettől nagyjából egy lépésre van az államosítás, majd a GULAG.
A legtöbb nagyvállalat persze nem ideológiai, hanem egyszerű anyagi okokból igyekszik mindent megtenni azért, hogy ne jöjjenek létre dolgozóik körében szakszervezetek, de az Amazon ebben is a legjobbak között van. A cégnél külön a szakszervezeti szervezkedés letörésére szakosodott csapatok állnak készen arra, hogy az ilyen esetekre gondosan kidolgozott forgatókönyvek alapján csírájában fojtsák el az ilyen mozgolódásokat. Az Amazon csak szakszervezetellenes tanácsadókra 4,3 millió dollárt költött tavaly.
A cég általában a szakszervezetekkel szembeni zsigeri ellenérzések mellett azzal az érveléssel hengerelte le az ilyen kezdeményezéseket, hogy sokkal jobb a dolgozóknak, ha közvetlenül a céggel vannak kapcsolatban, úgy jobb feltételeket tudnak maguknak kialkudni, mintha beiktatnának egy köztes szintet ebbe a rendszerbe, amelynek tisztviselőit ráadásul a munkabérekből kell eltartania az alkalmazottaknak. A háttérben pedig ment a megfélemlítés, a nagyobb hangú szervezkedők eltávolítása, lefizetése, illetve a jól fizetett jogászok hadának bevetése, akik lecsaptak minden kis szabálytalanságra, a cég módszereit pedig megvédték. Az olajozott gépezet hozta az eredményeket. Ahol egyáltalán eljutott szavazásig a szakszervezet megalakulásának kérdése, ott is kényelmes többséggel nyertek a nemek, tavaly áprilisban például az Amazon alabamai központjában kétszeres többséggel, pedig ott a másik oldalon a kiskereskedelmi dolgozók szakszervezeti szövetségének képviselői kampányoltak.
Dávid felmosta a padlót Góliáttal
Néhány napja viszont megtört a jég, és a cég egyik zászlóshajójának számító, JFK8 néven ismert Staten Island-i (tehát az Államok legnépesebb városát, New York-ot kiszolgáló) telephelyén a nagyjából 8 ezer dolgozó kényelmes többséggel szavazta meg az Amazon első szakszervezetének megalakulását célzó indítványt. A sikert pedig két átlagos, a harmincas éveinek elején járó átlagos Amazon-dolgozó munkás érte el.
Mi történt? Hogy tudott ekkorát hibázni az Amazon szakszervezetellenes gépezete? Az egész úgy kezdődött, hogy Christian Smalls, a 2018-ban létrehozott Staten Island-i „elégedettségi központ” dolgozója 2020-ban a koronavírus terjedésének első heteiben szóvá tette elöljáróinál, hogy hiányosak a biztonsági intézkedések, a cég nem tájékoztatja őket a munkavállalók között felbukkanó esetekről. Miután a cégvezetés lesöpörte aggályait azzal, hogy „extrém” biztonsági intézkedéseket tettek, és minden rendben van, Smalls egy kis, néhány főt érintő munkabeszüntetést kezdett szervezni tiltakozásul.
Ez elég volt, hogy beinduljon az Amazon gőzhengere: felállt egy a cég tíz osztályából verbuvált „reagálási egység”, köztük a sok veterán katonát a sorai között tudó információgyűjtő-biztonsági osztály tagjaival. Kineveztek egy „esetparancsnokot”, alkalmazták az ilyen helyzetekre bevett eljárásokat. Végül több céges felsővezető – 11 – értesült a tiltakozásról, mint ahány dolgozó részt vett benne. Smallst pedig kirúgták, arra hivatkozva, hogy a tiltakozás során megsértette a karanténszabályokat, pedig még a JFK8 HR-esei közül is ketten ellenezték ezt a lépést, mert „megtorlásnak értelmezhető”.
@amazonlaborunion Reply to @stephdef21 More video of Amazon arresting ALU President Chris Smalls for “trespassing” while handing out free food to workers at lunch. #ALU ♬ original sound - Amazon Labor Union
Smalls is annak értelmezte, és a cégnél maradt barátjával, Derrick Palmerrel elhatározták, hogy ezt nem hagyják annyiban, és elkezdték a szakszervezet melletti agitálást. Közösségi adományozásból összesen 120 ezer dollárt költöttek a kampányra, ami a bejáratnál felállított két asztallal, két székkel és egy sátorral kezdődött. Később, ahogy egyre többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, házikoszttal kínálták a munkásokat, TikTok videókat készítettek, zenéltek az utcán. Miközben az Amazon minden szokásos taktikát bevetett – Smallst például egyszer még rendőrökkel is elvitették –, a szerveződés mégis egyre inkább lendületbe jött, és a végén megtörtént az elképzelhetetlen: a JFK8 központ lett az Amazon 1100 amerikai telephelye közül az első, ahol szakszervezet alakulhat.
Lavinát indíthattak el
Persze a cég ezután sem fogja olcsón adni a bőrét: már bejelentették, hogy jogi úton is megtámadják a szavazás eredményét, a mindenfajta hasonló tapasztalatot nélkülöző új szakszervezet vezetői pedig nehéz tárgyalások elé néznek, amikor majd a munkafeltételekről és bérekről kell majd megállapodniuk a cégvezetéssel. Mégis, a jég megtört, és Smallsék példáját biztosan sokan fogják megpróbálni követni.
Egy ilyen, belülről szerveződő kezdeményezésekre építő szakszervezeti mozgalom pedig alapjaiban forgathatja fel nemcsak az Amazon működését, de az egész amerikai munkaerőpiacot is. Főleg, hogy Smalls és Palmer minden elszántságuk és ügyességük ellenére nem légüres térben arattak győzelmet: a pandémia első hulláma után létrejött helyzetben jelentősen erősödtek a korábban nagyjából eldobhatónak és lecserélhetőnek tartott fizikai munkások pozíciói a munkaadókkal szemben, és ennek hatására lendületet kaptak a szakszervezeti mozgalmak is. Tavaly például több Starbucks-egységben is megszerveződtek a dolgozók, de az Amazon egyik zászlóshajójának „eleste” lavinaszerű más kategória, és lavinaszerű változásokat hozhat.
Ahogy Justine Media, a JFK8 egyik dobozpakolója, és a mozgalom aktivistája fogalmazott a szavazás után:
„Ez fel fogja rázni a munkásmozgalmat, és a feje tetejére állítja a kialakult rendet.”
Megerősödött Amerika szerepe. 
