Ki viszi tovább a cégem, ha már nem leszek?

Milyen esélye van ma egy magyar vállalkozónak arra, hogy eladja a cégét? – tette fel a kérdést Tóth Attila, a Navigator Investments igazgatója a Privátbankár.hu kkv-finanszírozási konferenciáján. A legalább egymillió eurós árbevételű cégek száma régiónkban 2000-3000 is lehet. A kilencvenes évek elején nagyon sok cég indult, ezek nagy része ma generációváltás előtt áll. Az első generációváltást csak a cégek mintegy 70 százaléka éli túl, ez az arány később sem javul.

A tulajdonosok 40 százaléka öt éven belüli eladásban gondolkodik, de az eladásra felkínált cégek 80 százaléka sohasem kel el. Azokat a cégeket lehet legkönnyebben eladni, amelyeket leginkább felkészítettek az eladásra, és amelyeknek legjobb az ár-érték aránya.

Tőzsde? Versenytárs?

A tőzsde önmagában nem alkalmas a kiszállásra, oda olyan céget lehet bevezetni, amelynek megvan a megfelelő menedzsmentje. A tőzsdei eladással nem lehet új menedzsmentet felépíteni – mondta Tóth Attila, aki korábban sokáig a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóáhelyettese volt.

Eladhatják a céget valamely versenytársnak is, de az nagyon érzékeny kérdés, rosszul is elsülhet. A versenytárs visszaélhet a tárgyalás során szerzett információkkal, és lehet, hogy valójában nem a céget, hanem a piacunkat szeretné megvenni.

Tóth Attila tőkepiaci szakértő

Buy in? Buy out?

A saját menedzsmentnek történő eladás során a menedzsment kivásárolhatja a céget (management buy out), de jöhet kívülről is új menedzsment is hasonló céllal (management buy in). Van, amikor van menedzsment, de nincs pénze, van, amikor nincs megfelelő menedzsment, ha meg jó menedzsment van, akkor nem biztos, hogy érdemes eladni a céget. Nagyon nehéz ezeket a tényezőket összeegyeztetni – mondta el Tóth.

A Navigator Investments cégeket vásárol meg, vezetik, fejlesztik a céget, menedzsmentet állítanak fel hozzá. Ki csinálja meg a cégeladást? Hogyan hirdessem meg, hogy senki ne tudjon róla? „Mindenki utálja a tanácsadó cégeket, de azok nélkül igazából alig lehet céget eladni. Kell a profi segítség” – tartja Tóth. A cégeladás szerinte egy külön iparág, szakma.

A háború és a cégeladás

Gondolkozz a vevő fejével. Miért akarja megvenni a cégemet? – javasolja a szekember, és Szun-Ce: A háború művészete című könyvét ajánlja hozzá irodalomként. Mérjük fel a kockázatokat és lehetőségeket, és ne feledkezzünk meg a finanszírozásról sem. Végső soron azonban „minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte” – tartja egy régi tőzsdés bölcsesség.

Azt sem árt felmérni, mit fogunk csinálni a cég eladása után. Lehet, hogy egy idő után nagyon hiányozni fog az ott végzett munka. Vannak, akik két hónap vitorlázás után nagyon unatkozni kezdenek – utalt rá a szakértő.

Kamatok nélküli világ

Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója arról beszélt, hogy mit lehet kezdeni a cégeladásból befolyó pénzzel. Ezt a tőkét általában meg akarják őrizni a tulajdonosok, biztonságra törekszenek, nemigen akarnak kockáztatni. Mindenki magas hozamot szeretne, a lehető legnagyobb biztonsággal, és úgy, hogy bármikor hozzájusson a pénzéhez – ez a három együtt nem megy, valamelyikből engedni kell.

Schuszter Péter

Ma már nincsenek magas akciós kamatok és biztos tíz százalékos befektetések, a banki kamatok nulla közelében vannak. A válság óta több mint 600 kamatcsökkentést hajtottak végre világszerte, a forgalomban levő állampapírok 30 százaléka negatív hozam mellett forog. A jegybankok óriási összegeket öntöttek a piacokra.

Arany? Kötvény? Részvény?

A Lehman Brothers csődje után hatalmasat estek a tőzsdék, ma azonban ahhoz képest az egekben vannak. Igazán hosszú távon, Schuszter ábrája szerint aki, vagy akinek a családja 1800 körül egy dollárt fektetett volna aranyba, az reálértéken (inflációval korrigálva) ma 4,5 dollárral rendelkezne. Állampapírok segítségével mintegy 200 dollárra, részvényekbe fektetve viszont több mint 700 ezer dollárra tett volna szert. A részvények hosszú távon rendszerint többet hoznak, kérdés, ki tudjuk-e várni azt a hosszú távot, rendszerint legalább 10-20 évet – mondta.

Sok ezer felkészületlen örökös

Ki viszi tovább a cégem? – tette fel a kérdést Antall György, a Réti, Antall & Partners cégtársa. Komoly generációváltás előtt áll ugyanis több tízezer hazai vállalkozás, amelyeket még a rendszerváltás idején indítottak. Gondoskodni kell az utánpótlásról, vagy ha ez nem lehetséges, dönteni kell a cég eladásáról.

Felmerülhet a kérdés, hogyan készítsük fel az új generációt, ha van, illetve hogyan lehet megóvni a családi vagyont. Egy felmérés szerint a cégek 69 százaléka éli túl az első generációváltást, de csak 30 százalékuk a másodikat (PwC Global).

Alkotmányozzon a család

Sok minden van a családi vagyon, vállalkozás körül, amit nem lehet jogi kérdésekre lefordítani, ezért a szakember a „családi alkotmány” létrehozását javasolja. Ez a közös nyilatkozat szabályozza a családi döntéshozatalt, a vállalkozásban való részvétel feltételeit, családtagok neveltetésével kapcsolatos elvárásokat. Szabályozhatja a házasságkötések vagyonjogi vonatkozásait, a tulajdonrészek átruházásának szabályait.

A családi alkotmány is csak annyit ér persze, amennyit érvényesíteni lehet belőle. A jogász szerint azonban ez attól is függ hogyan van megírva. A mostani generációk által megkötött családi alkotmány pedig csak nagyon korlátozottan lesz érvényes a későbbi generációkra.

Bróker és szociális gondozó egyben

A family office-nek is nevezett bizalmi vagyonkezelő Antall György szerint sokszor a bróker, a pszichológus és a szociális gondozó furcsa keverékeként is működik. Magyarországon pár éve jelent meg ez a jogintézmény. Fontos biztonsági szabályok védik a vagyont.

Elválik a „vagyonrendelő”, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek személye, a vagyont hermetikusan elzárják a vagyonkezelő hitelezőitől, a vagyonrendelő sem nyúlhat már hozzá. Elválasztja a tulajdonosi és a vagyonkezelői funkciókat, viszont a vagyonkezelő érdekelt lesz a családi vagyon összértékének növelésében. A vagyonkezelő érzelmileg kívül álló, de a helyzetet jól ismerő személyként könnyebben meg tud hozni egyes fájdalmas döntéseket is.

(A családi vállalkozásokból való kiszállásról írtunk itt is, a vállalkozások finanszírozásáról pedig itt is volt szó.)