A kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, a gyakran és gyorsan változó nyersanyag- és devizaárfolyamok, illetve a gazdasági szankciók által meghatározott környezetben mind több vállalatvezető számára jelent logikus üzleti döntést a magasabb kockázatvállalás – derült ki a EY Európai Visszaélési kutatásából.
Miben különbözünk a többi országtól?
Míg Magyarországon a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy széleskörűnek tartja a korrupciót, a kelet-közép-európai országok csoportjában 63 százalék az átlag, a fejlett államokban pedig 35 százalék - derült ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég megrendelésére készített felméréséből.
A korrupció érzete mellett még két területen tér el a magyarországi adat jelentősen a régiós és a fejlett országok átlagától. Az egyik az a meggyőződés, hogy a cégvezetés elegendő információ birtokában van - Magyarországon a válaszadóknak csak a fele értett egyet ezzel, míg Kelet-Európában 63 százalék, a fejlett országokban 66 százalék.
A másik az az érzés, hogy nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy a cég magas kockázatú piacokon terjeszkedjen - Magyarországon ez az arány 41 százalék, Kelet-Európában 29 százalék, a fejlett országokban pedig 23 százalék.
„Egy cég vezetőségének komoly csábítást jelenthet, hogy kockázatos útra lépjen a rövid távú növekedésért. A felmérés azonban szoros összefüggést mutat a fenntartható növekedés, illetve a megfelelően kiépített és üzemeltetett compliance funkciók között. Az adatok alapján az elmúlt két évben érdemi bővülést elérő vállalatok közül többen tartották – akár több piacra kiterjedő – belső etikai standardjaikat nagyon jónak, illetve rendelkeztek korrupcióellenes szabályzatokkal” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere.
|
| A vesztegetés/korrupció gyakori jelenség az üzleti életben ebben az országban |
Baj van az etikával...
|
A kutatásról Az európai, közel-keleti, indiai és afrikai (EMEIA) régió 38 országában, 3800 nagyvállalati munkatárs körében kétévente készített visszaélési felmérés keretében Magyarországon száz interjút készítettek. A megkérdezettek fele 5 ezernél több embert foglalkoztató cég dolgozója volt, nagyjából tíz százalékuk felsővezető. |
Régiós összevetésben is nagyon alacsony, 13 százalék Magyarországon azoknak az aránya, akik jónak tartják a cégük üzleti-etikai normáit. Kelet-Európában 19 százalék, a fejlett országokban 26 százalék nyilatkozott így. Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban a cégeknek nem egészen a felénél van etikai kódex vagy vesztegetésellenes szabályzat, míg a fejlett világban a cégek csaknem 60 százalékánál.
A felmérés szerint viszonylag magas, 64 százalék azoknak az aránya Magyarországon, akik szerint a vártnál lassabb a gazdasági növekedés. Kelet-Európában 57 százalék, a fejlett országokban 54 százalék ez az arány.
... a manipulálással nincs
A pénzügyi jelentések megszépítése Magyarországon és a régióban inkább jellemző (42, illetve 39 százalék), mint a fejlett országokban (33 százalék). A pénzügyi beszámoló manipulálásának különféle módszereit a kelet-európai és a magyar válaszadók is jóval nagyobb arányban tartják elfogadhatónak.
|
| Elfogadható-e a pénzügyi beszámoló manipulálása? |
Hasonló a mintázat annál a kérdésnél is, hogy "kárt okoznak-e a szabályok az üzletnek", vagyis ha a cégek betartanának minden szabályt, az nehezítené az üzletmenetet: Magyarországon és a környező országokban nagyjából 20 százalék értett egyet ezzel, a fejlett országokban a válaszadók 14 százaléka.
|
| Kárt okoznak-e a szabályok az üzletnek? |
Hosszú utat kell még Magyarországnak megtennie
„Ahhoz, hogy ezekben a mutatókban érzékelhető javulás következzen be, a magyar cégeknek célszerű lenne beépíteniük a működésükbe néhány alapvető folyamatot, amelyek segítik őket a visszaélési kockázatokkal szembeni hatékonyabb védekezésben. A legfontosabb, hogy minden munkatársnak nyilvánvaló legyen, a vezetőség nem csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is elkötelezett az etikus üzleti magatartás mellett. Ennek a tudatosítására alkalmas eszköz lehet a vállalati vesztegetésellenes és antikorrupciós képzések és auditok rendszeresítése. Ebben a tekintetben hosszú út áll még a hazai cégek előtt, de csak az ilyen jellegű képzések terjedése kényszerítheti ki azt, hogy bizonyos alapvető etikai normák a hazai gazdasági életben és a piaci szereplők körében általánosan elfogadottá váljanak” – mondta Biró Ferenc.
Az euróval szemben is erősödött. 
