„A Mol-csoport bioüzemanyag felhasználóként az elmúlt évben több mint 500 000 tonna bioüzemanyagot (bioetanolt és biodízelt) vásárolt bekeverésre. Ezzel a beruházással elkezdtünk fenntartható dízelt gyártani a Mol-csoporton belül, és bioüzemanyag-gyártókká váltunk. Ennek előnye kettős: miközben fenntarthatóbb üzemanyagot állítunk elő, a hulladék újrafeldolgozásával segítjük a körforgásos gazdaságot. Nemrégiben frissített stratégiánknak, a „SHAPE TOMORROW”-nak megfelelően 2030-ig több mint 100 000 tonna bioüzemanyag előállítását tervezzük.” - mondta Szabó Gabriel, a Mol-csoport Downstream ügyvezető igazgatója.

A Dunai Finomítóban megvalósított bioalapanyag feldolgozó (ún. co-processing) eljárás során az utólagos bekeverés helyett már a gázolaj gyártása során, a fosszilis alapanyaggal együtt dolgozzák fel a bioalapanyagot. Erre a célra növényolajat, használt sütőolajat és állati zsiradékot is használhatnak. A kőolaj és a bioalapanyag közös feldolgozása eredményeként a gyártott gázolaj részben megújuló lesz, úgy, hogy közben minősége nem változik a kőolaj alapú dízelhez képest. Ennek fő előnye, hogy továbbra is lehetséges további biodízel komponens bekeverése - a dízel szabványban meghatározott maximális 7 térfogat százalék mértékig - tehát az eljárás összességében lehetővé teszi a gázolaj biorészarányának növelését.

Az Európai Unió és a Mol-csoport egyik fő célja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás kapcsán karbonsemlegességet érjen el 2050-ig. A megújuló részarány kötelezettségek többek között a közlekedési ágazatban is folyamatosan nőnek. Ennek megfelelően a biokomponens-tartalommal kapcsolatos elvárások a Mol-csoport üzemanyag-piacain is megnőttek, amelyeknek teljesítése eddig főként a bioetanol és a biodízel bekeverésével történt.

A Pannon Egyetem kutatási eredményeit alapul véve a Mol 2012-ben kezdte meg a kutatás-fejlesztési munkát, amelynek során meghatározták a feldolgozható alapanyagok típusait és minőségi elvárásait, majd a 2018-ban indult beruházás során kialakították az új bioalapanyagok fogadásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúrát.

Az új eljárás próbaüzeme tavaly márciusban kezdődött. A gyártott biokomponens szén-dioxid megtakarítása jelentősen jobb, mint más, hasonló alapanyagból készülő egyéb bioüzemanyagoké. A fejlesztés évente 200 000 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, annyival, mintha egy Debrecen méretű város csak napenergiát használna fűtésre. Mindezek mellett cél, hogy a jövőben fokozatosan növeljük a hulladék és melléktermék típusú alapanyagok körét, tovább csökkentve ezzel üzemanyagaink szén-dioxid lábnyomát.  

A Mol Group 2030+ stratégia egyik alappillére, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában új üzletekbe történő beruházásokkal, mint például a hulladékbegyűjtés, -hasznosítással és újrahasznosítás, a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), fejlett bioüzemanyagok és potenciálisan a hidrogénnel kapcsolatos lehetőségek. Az elkövetkező öt évben a Mol 1 milliárd dollárt költ új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható projektekre, hogy a kelet-közép-európai régió kulcsszereplőjévé váljon a körforgásos gazdaságban, és 2050-re közelebb kerüljön a nettó nulla szén-dioxid kibocsátási célhoz. A Mol célja, hogy downstream szegmense meghatározó szereplővé váljon, mint vegyiparra összpontosító, kiemelten hatékony és fenntartható vállalat.