„A Mol-csoport bioüzemanyag felhasználóként az elmúlt évben több mint 500 000 tonna bioüzemanyagot (bioetanolt és biodízelt) vásárolt bekeverésre. Ezzel a beruházással elkezdtünk fenntartható dízelt gyártani a Mol-csoporton belül, és bioüzemanyag-gyártókká váltunk. Ennek előnye kettős: miközben fenntarthatóbb üzemanyagot állítunk elő, a hulladék újrafeldolgozásával segítjük a körforgásos gazdaságot. Nemrégiben frissített stratégiánknak, a „SHAPE TOMORROW”-nak megfelelően 2030-ig több mint 100 000 tonna bioüzemanyag előállítását tervezzük.” - mondta Szabó Gabriel, a Mol-csoport Downstream ügyvezető igazgatója.
A Dunai Finomítóban megvalósított bioalapanyag feldolgozó (ún. co-processing) eljárás során az utólagos bekeverés helyett már a gázolaj gyártása során, a fosszilis alapanyaggal együtt dolgozzák fel a bioalapanyagot. Erre a célra növényolajat, használt sütőolajat és állati zsiradékot is használhatnak. A kőolaj és a bioalapanyag közös feldolgozása eredményeként a gyártott gázolaj részben megújuló lesz, úgy, hogy közben minősége nem változik a kőolaj alapú dízelhez képest. Ennek fő előnye, hogy továbbra is lehetséges további biodízel komponens bekeverése - a dízel szabványban meghatározott maximális 7 térfogat százalék mértékig - tehát az eljárás összességében lehetővé teszi a gázolaj biorészarányának növelését.
Az Európai Unió és a Mol-csoport egyik fő célja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás kapcsán karbonsemlegességet érjen el 2050-ig. A megújuló részarány kötelezettségek többek között a közlekedési ágazatban is folyamatosan nőnek. Ennek megfelelően a biokomponens-tartalommal kapcsolatos elvárások a Mol-csoport üzemanyag-piacain is megnőttek, amelyeknek teljesítése eddig főként a bioetanol és a biodízel bekeverésével történt.
A Pannon Egyetem kutatási eredményeit alapul véve a Mol 2012-ben kezdte meg a kutatás-fejlesztési munkát, amelynek során meghatározták a feldolgozható alapanyagok típusait és minőségi elvárásait, majd a 2018-ban indult beruházás során kialakították az új bioalapanyagok fogadásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúrát.
Az új eljárás próbaüzeme tavaly márciusban kezdődött. A gyártott biokomponens szén-dioxid megtakarítása jelentősen jobb, mint más, hasonló alapanyagból készülő egyéb bioüzemanyagoké. A fejlesztés évente 200 000 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, annyival, mintha egy Debrecen méretű város csak napenergiát használna fűtésre. Mindezek mellett cél, hogy a jövőben fokozatosan növeljük a hulladék és melléktermék típusú alapanyagok körét, tovább csökkentve ezzel üzemanyagaink szén-dioxid lábnyomát.
A Mol Group 2030+ stratégia egyik alappillére, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában új üzletekbe történő beruházásokkal, mint például a hulladékbegyűjtés, -hasznosítással és újrahasznosítás, a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), fejlett bioüzemanyagok és potenciálisan a hidrogénnel kapcsolatos lehetőségek. Az elkövetkező öt évben a Mol 1 milliárd dollárt költ új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható projektekre, hogy a kelet-közép-európai régió kulcsszereplőjévé váljon a körforgásos gazdaságban, és 2050-re közelebb kerüljön a nettó nulla szén-dioxid kibocsátási célhoz. A Mol célja, hogy downstream szegmense meghatározó szereplővé váljon, mint vegyiparra összpontosító, kiemelten hatékony és fenntartható vállalat.
Sokan meghaltak egy menekülteket szállító teherautót ért balesetben Afganisztán keleti részén. 
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
