Szerdán mutatta be a Mol a 2030-as stratégiát, amelynek fókuszában a fenntarthatóság áll. A társaság kiemelt célja, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsák át a működésüket. A társaság utoljára 5 éve adott ki hosszútávú stratégiai tervet, azóta viszont jelentősen változott az üzleti- és a társadalmi környezet is, így a Mol igyekszik ezekhez alkalmazkodni.
Fontos változás például, hogy a társaság várakozásai szerint fosszilis motorüzemanyagok iránti kereslet hosszú távon jelentősen visszaesik, így a társaság ehhez alkalmazkodva tervezi a beruházásait. Ennek keretében például a folytatják, illetve nagyobb sebességre kapcsolnak az üzemanyag-termelésről a vegyiparra való átállásban, ennek révén reményeik szerint Kelet-Közép-Európa vezető, fenntartható vegyipari vállalatává válnak.
Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy
az üzleti környezet példa nélküli sebességgel változott meg körülöttük, többek között a zöld energiába történő átmenet rendkívüli felgyorsulásával. Így nekik is fel kell gyorsítaniuk az átalakulást, hogy fokozzák a Mol ellenállóképességét.
A vállalat azt is jelezte, hogy 2050-re karbonsemlegesek kívánnak lenni, ám ennek konkrét lépéseit nem dolgozták ki. Mint hangsúlyozták olyan technológiai és piaci változások zajlanak, amelyek mellett ezeket jelenleg nem igazán lehet rögzíteni. Szándékukban áll ugyanakkor, hogy egyrészt csökkentsék a kibocsátásukat, másrészt azt az emissziót, ami megmarad ellentételezni kívánják beruházásokkal. A terveik között karboncsökkentő beruházások mellett egy manapság még viszonylag újdonságnak számító területet is célba vesznek, ez a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS). Mint közölték, a tárolásban annyiból előnyös a helyzetük, hogy a kimerült mezőkben jelentős mennyiségű széndioxid tárolását tudják megoldani.
Az új stratégiáról szóló háttérbeszélgetésen azt is jelezték, hogy az úgynevezett beszámítási projekteknél is tettek már lépéseket megújuló energiák felé. Közölték, hogy csoportszinten 2030-ra 30 százalékos emissziócsökkentést fognak megvalósítani. Hozzáfűzve, hogy valóban redukálni kívánják a kibocsátást és nem arra készülnek, hogy a szennyező tevékenységet az EU-n kívülre helyezzék, vagy az adott tevékenységét más cégnek eladják. Paradox módon egyébként a vállalat számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő Európai Uniós fosszilis energiakorlátozás, illetve 2050-től várható tiltása a Molt is közelebb viszi a zöldítési célokhoz.
A Mol emellett kulcsszerepet kíván játszani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában. Ehhez olyan új üzletágakba tervez beruházni, mint például a hulladékkezelés és -hasznosítás, az újrahasznosítás, a fent említett CCUS, a második generációs bioüzemanyagok vagy akár a hidrogénnel kapcsolatos lehetőségek.
A következő öt év során a Mol 1 milliárd dollárt fog beruházni alacsony szén-dioxid kibocsátású és fenntartható projektekbe. Jelezték azt is, hogy a piaci trendek a hidrogén iránti igény felfutását jelzik, de kiderült az is, hogy a Mol az előállításban már most is részt vesz. Ez egy ideig nem lesz teljesen zöld, mert jelenleg metánból tudnak gazdaságosan hidrogént előállítani.
A vállalat vezetői azt is célul tűzték ki, hogy 2030-ra a beruházási költségek több mint felét fenntartható beruházásokra fordítsák. A hosszútávú cél pedig, hogy 2050-re már csak ilyen beruházásokat hajtsanak végre. Ezek eredményeként az EBITDA szempontjából jelenlegi két legnagyobb üzletág az Upstream (kutatás-termelés) és a Downstream (feldolgozás) mellett fokozatosan növekedjenek más tevékenységekből származó bevételek is. (pl. fogyasztói szolgáltatás). Utóbbi területen a magas szinten digitalizált kiskereskedelmi és komplex mobilitási szolgáltatóvá kívánnak válni a régióban.
A digitalizáció egyébként már most is gőzerővel halad, ezzel a fogyasztói szolgáltatások keretében találkozhatnak elsősorban az emberek. De a Downstream és az Upstream üzletágat is egyre inkább digitalizálják, más kérdés, hogy ezek nem annyira látványosak. Ezekkel tudják optimalizálni a termelést, és a karbantartási igényeket is jobban meg tudják becsülni. Végeredményben pedig mindez költségcsökkentéssel jár, végső soron pedig profitnövekedéssel.
Jelezték, hogy az olajipari tevékenységnél a fenntarthatóság egyre hangsúlyosabb, ennek keretében az olaj felől a vegyipar felé mozdulnak.
Emellett két nagy területre koncentrálnának, a fogyasztók és közlekedés (ami a kiskereskedelmi forgalomtól a járműmegosztáson át számos területet fog át.) A harmadik a körforgásos gazdálkodás, ahol most is jelen vannak, de fejlődni szeretnének.
"A fenntarthatóság és a jövedelmezőség nem egymást kizáró szempontok; egyszerre kell teljesülniük. Nem mondhatjuk el magunkról, hogy fenntarthatóan működünk anélkül, hogy bevételt és jövedelmet generálnánk, és nem lehetünk nyereségesek a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele nélkül; ezeknek kéz a kézben kell járniuk. Ez az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, és a jövőben mindenki számára egyre inkább evidens lesz" - hangsúlyozta Hernádi Zsolt.
A fenntarthatóság miatt a Mol gondolkodása is megváltozott számos eszközükről. Példaként elmondták, hogy a kúthálózatra már egész másképp máskép néznek, mint korábban. Itt is a kényelmi szolgáltatások előtérbe kerülnek. Ennek jegyében jelenleg Közép-Európában a Mol hálózata számít például a legnagyobb kávézóláncnak.
Az irányadó tokiói és a szöuli tőzsde is beesett. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
