Munkajogi és munkavédelmi értelemben a munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy a munkaszervezetben milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek esetében a munkafeladatok ellátása a munkahelyi munkafolyamatok vagy a munkahelyen kívüli munkafolyamatok miatt magas kontaktszámot igényelnek – írja kiadott közleményében a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal, amelynek szakértői górcső alá vették a 598/2021. (X. 28.) számú kormányrendeletet és annak alkalmazási lehetőségeit.
„A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent – emeli ki Dr. Szűcs László szakértő, az iroda munkatársa. Ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében.”
Fontos figyelembe venni továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is. Akkor jár el megfelelően a munkáltató, ha munkavédelmi szakember bevonásával megvizsgálja, hogy a munkaszervezet átoltottsága mellett melyek azok a munkakörök, amelyeknél a védőoltás felvétele lehet megfelelő munkavédelmi eszköz ahhoz, hogy a koronavírussal történő megfertőzöttség és a fertőzés továbbadásának esélye alacsony szinten maradjon” – mondja dr. Zsédely Márta, az iroda egy másik szakértő ügyvédje.
Indokolni nem kell, de mégis szükséges lehet
A döntés meghozatalát követően a munkáltató az érintett munkavállalókat köteles arról tájékoztatni, hogy munkavégzésük feltételeként előírja a védőoltás felvételét. A tájékoztatásnak ki kell terjedni az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határidejére, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményekre is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amely történhet papíralapon, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton is. A tájékoztatást ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltató kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét.
Az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követően legalább 45 nap kell, hogy legyen. A védőoltás második dózisát a munkavállaló az oltást beadó orvos által megállapított időpontban köteles felvenni.
Ha a munkavállaló nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, és ennek hiányában akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni.
Következményekkel számolhat, aki oltatlan marad
Ha a munkavállaló a védőoltásokat a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, vagy nem igazolta orvosi szakvéleménnyel, hogy nem kaphatja meg a védőoltást, akkor a munkáltató a munkavállaló részére egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a védőoltás felvételéig, vagy az orvosi szakvélemény benyújtásáig, de legfeljebb az elrendeléstől számított egy évig. Ez a szankció nem egy automatikus következménye a védőoltás elutasításának, ennek az intézkedésnek az alkalmazásáról tehát a munkáltató jogosult dönteni az eset összes körülménye alapján.
Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem (pl. prémium, cafeteria, fizetett szabadság). Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. A társadalombiztosítás jogviszony szünetelése alatt a munkavállalót nem illetik meg a természetbeni orvosi ellátások és a pénzbeli ellátások (tehát a táppénz) sem.
Ha a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló igazolja, hogy a védőoltás első dózisát (egydózisú oltás esetén a védőoltást) felvette, a munkáltató köteles a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul (tehát a legrövidebb időn belül, amit az operatív folyamatok engednek) megszüntetni, és a munkavállalót a munkaszerződés szerinti feltételekkel továbbfoglalkoztatni.
Ha a fizetés nélküli szabadság tartama eléri az egy évet, és a munkavállaló továbbra sem igazolja a védőoltás első dózisának (egydózisú esetén a védőoltás) felvételét, vagy azt a körülményt, hogy orvosi szakvélemény szerint nem oltható, akkor a munkaviszony azonnali hatályú felmentéssel/azonnali hatályú felmondással megszüntethető. A megszüntetés szintén jogosultsága a munkáltatónak, és nem arról van szó, hogy köteles lenne a munkaviszonyt megszüntetni.
A szülési szabadságon vagy betegállományban lévők is érintettek
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a kormányrendelet a passzív állományban lévő munkavállalói körre is gondolt. Akik tehát a védőoltás felvételének határidejét megelőzően mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (pl. betegállomány, szülési szabadság, gyermek jogán történő fizetés nélküli szabadság stb. miatt), úgy őket a munkáltató a mentesülés megszűnését követően kötelezheti a védőoltás felvételére a jogszabályban meghatározott 45 napos határidőn belül. Ennek azonban feltétele, hogy a rendelet akkor még hatályban van, és a mentesülés megszűnésekor a szükségesség-arányosság vizsgálata alapján a védőoltásra kötelezés továbbra is jogszerűen elrendelhető.
Körültekintően kell eljárni
Összefoglalva elmondható Dr. Szűcs László szerint, hogy a munkáltató a védőoltás elrendelésével kapcsolatos jogait köteles rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva gyakorolni. Amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű - mert például az adott munkavállaló kizárólag otthoni munkavégzés keretében dolgozik -, vagy nem jogszerű,
mert például olyan munkavállaló részére is fizetés nélküli szabadságot rendel el, illetve olyan munkavállalóval szemben is azonnali hatályú felmondást gyakorol, ahol a védőoltás ellenjavalt, úgy a munkáltató felelős a bekövetkező károkért.
Ez a fizetési nélküli szabadság esetén az elmaradt fizetés megtérítésére vonatkozó felelősséget jelenti, azonnali hatályú felmondás alkalmazása esetén pedig a jogellenes felmondás következményei lehetnek megfelelően irányadóak.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
