|
| MTI/Krizsán Csaba |
A mindenkori bértárgyalásoknak van egy különös eleme, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó, és munkaadó. Korábbi évekhez hasonlóan a Policy Agenda idén is megvizsgálta a legnagyobb állami vállalatokat, illetve cégcsoportokat az alapján, hogy hogyan változtak a bérek 2010 és 2018 között.
A vizsgálatba bevont cégekben 125 ezer fő dolgozott éves átlagban. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (kb. 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egységes tömbben vizsgálták a regionális Vizi-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer dolgozó), erdészeteket (8 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer dolgozó) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.
Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékkal emelte meg a béreket. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszférában lezajlott emelések.
Külön megvizsgálták a minimálbér emelését követő béremeléseket is. 2017-ben és 2018-ban jelentősebb minimálbér-emelésre került sor (24 százalékos emelkedés a két évre nézve, kumulált hatását tekintve). Ezt mindenképpen meghaladta a béremelés mértéke, amelynek nyilvánvaló mozgatórugója az egyre nagyobb munkaerőhiány volt.
|
|
2017. évi |
2018. évi |
2019. évi |
|
Magyar Államvasutak |
13% |
12% |
5% |
|
Magyar Posta |
10-14% között |
12% |
6% (újratárgyalták és a létszám 2/3-a 10 százalékos béremelést kap) |
|
Regionális víziközmű-társaságok |
13% |
12% |
5% |
|
Volán társaságok |
13% |
12% |
5% |
|
Magyar Villamos Művek |
10% |
9% |
8% |
Azt mindenképpen fontos megjegyezni – hívják fel a figyelmet az elemzés készítői –, hogy a versenyszférában a 2018 és 2016 közötti béremelkedés 23 százalékos volt (minimálbérrel szinte teljesen megegyező), azaz az állam megpróbálta bérversennyel megállítani a munkaerő elvándorlását.
Mi lesz idén és jövőre?
Az idei béradatokból az látszik, hogy a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér emelés mértéke.
Az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, hogy milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel. A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelésre került sor. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag kétszámjegyű emelésének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újratárgyalták, és kb. 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni azon a területen.
Már tárgyalnának a kormánnyal
A MÁV és a Volán társaságoknál működő szakszervezetek egyébként pénteken jelentették be, hogy a bértárgyalások megindítását kezdeményezik a kormánnyal és a munkáltatókkal, hogy kiszámítható, "középtávú, az egyes vállalatok problémáira fókuszáló bérmegállapodást tudjanak kialakítani". Mint közölték, idén lejár a 2017-ben kötött, 3 éves bérmegállapodás, de a munkaerőhiány kezelése is a tárgyalások megkezdését indokolja, ez a probléma ugyanis megfogalmazása szerint a MÁV-nál már néhány területen működési nehézséget okoz.
Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke szerint a MÁV csoport munkavállalóinak nagy része 40 éves, illetve ennél idősebb. A vasúti dolgozók "az elmúlt 3 évben gyakorlatilag erőn felül teljesítve őrizték meg a vasút vállalat működőképességét és szerintem tovább már nem terhelhetők.
Horváth László, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének alelnöke is megerősítette, hogy a 2017-ben kötött 3 éves bérmegállapodásnak jótékony hatása volt az ágazatra, de az idei 5 százalékos béremelés „nyomott hagyott a munkavállalók hangulatán” szavai szerint.
A tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást újratárgyalná a Magyar Szakszervezeti Szövetség is, ezért Kordás László elnök a héten bejelentette: kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását.
Negatívra rontotta az ország adósosztályzatainak kilátását az S&P. 
