|
A közösségi finanszírozás (crowdfunding) egyre népszerűbb szerte a világon. A tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás kialakítását illetően az Európai Unió is gyerekcipőben jár, Magyarországon pedig még egyáltalán nincs szabályozva a pénzgyűjtés ezen új formája – emeli ki blogbejegyzésében dr. Fekete Zoltán Titusz az RSM Hungary adómenedzsere.
Mi az a crowdfunding?
A közösségi finanszírozást működtető internetes oldalakon keresztül magánszemélyek, vállalkozások, és szervezetek (Támogatott) gyűjthetnek pénzt projektjeik megvalósításához. A támogatást a Támogatók ingyenesen, vagy bizonyos ellenszolgáltatásért cserébe adják. A közösségi finanszírozásnak több válfaja is van és azok teljesen eltérően működnek.
A közösségi finanszírozási formák az alábbi négy típusba sorolhatók:
- Adomány típusú: a Támogató nem kap ellenszolgáltatást / nonprofit jelleg.
- Jutalom típusú: a Támogató leggyakrabban csupán egy csekély ajándékot kap a szponzorációért / nonprofit jelleg.
- Hitel típusú: a hitelen felül előre meghatározott kamatot is visszakap a finanszírozó / üzleti jelleg
- Részvény típusú: értékpapírban megtestesülő tulajdonjogot szerez a „Támogató”. A hozam kifizetése osztalék vagy árfolyamnyereség formájában történik / üzleti jelleg.
A különböző lehetőségek adójogi minősítése eltérő. Ezen konstrukciók a banki és tőkepiaci finanszírozási formákra nagyban hasonlítanak, így hazai viszonylatban az MNB felé történő bejelentés, illetve engedélyeztetési kötelezettség is megjelenhet a közösségi finanszírozásban közreműködő oldalakat üzemeltetőinél, ami kihathat a kapcsolódó adókötelezettségekre is.
Az adókötelezettség meghatározásakor az alábbi tényezőket pedig feltétlenül figyelembe kell venni:
- Ki a támogatott (magánszemély, gazdasági társaság, nonprofit szervezet), illetősége (belföldi, EU-n belüli, 3. ország)?
- Ki a támogató (magánszemély, vagy cég), illetősége (belföldi, EU-n belüli, 3. ország)?
- Milyen jellegű a finanszírozási forma; üzleti, vagy nonprofit?
A fenti paraméterek alapján ajándékozási illeték, személyi jövedelemadó (szja), társasági adó (tao), általános forgalmi adó (áfa) fizetési kötelezettség is megjelenhet. A konkrét esetek ismeretében dönthető el, hogy a gyűjtésben résztvevő szereplőket érinti-e és melyik fizetési kötelezettség.
Egy-egy példa az egyes adónemek kapcsán:
Illeték
Ha belföldi illetőségű magánszemély a támogatott és a támogató is, továbbá semmiféle ellenszolgáltatás nem jár a támogatásért, akkor szja helyett 18 százalékos ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merülhet fel a Támogatott személynél a Támogatótól kapott éves 150 000 forint feletti támogatás esetén. Az értékhatárt támogatónként elkülönülten kell nézni.
Személyi jövedelemadó (szja)
Szja szempontjából a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott pénzösszeg, egyéb vagyoni érték adómentes. Ez az adómentesség azonban nem alkalmazható, ha a juttatás a magánszemély által végzett valamilyen tevékenységre, vagyonértékesítésre tekintettel történik, azaz a pénzmozgás mögött nem ingyenesség van, hanem a támogató a pénzéért cserébe már valamilyen vagyoni ellenszolgáltatást vár. Nincs jelentősége, hogy a támogató cég, vagy valamilyen szervezet. 2015. évben 16%-os szja-t kell megfizetni, 2016-tól 15 százalékos lesz az szja mértéke.
Társasági adó (tao)
Ha magyarországi székhelyű gazdasági társaság a támogatott, akkor a támogatás összege bevételnek számít, ami növeli a gazdasági társaság eredményét, tehát társasági adófizetéssel kell számolni. Egy magyarországi alapítvány, közalapítvány, egyesület esetében viszont az adomány jellegű támogatáshoz nem fog adókötelezettség kapcsolódni. Cégek támogatása esetén, ha a támogató maga is cég, a támogatással összefüggésben figyelnie kell a vonatkozó törvényi előírások betartására, hogy a juttatás ne eredményezzen plusz adófizetési kötelezettséget.
Általános forgalmi adó (áfa)
Az áfa fizetés szempontjából annak van jelentősége, hogy üzleti céllal és ellenszolgáltatás fejében történik-e a pénzátadás. Ha a támogatásért cserébe a támogatónak nem jár semmilyen termék, vagy a támogatás valaminek az ellenértéke, úgy az adomány nem áfa köteles. Ha viszont üzleti célú kampányról beszélünk és ellenszolgáltatás is jár a támogatásért cserébe, akkor áfa fizetési kötelezettség is felmerülhet a támogatott magánszemély, vagy gazdasági társaság vonatkozásában. Természetesen itt a teljesítés szempontjából nem mindegy, hogy hol van a támogató illetősége.
A crowdfunding weboldalak nem ingyenesen biztosítják a finanszírozás lehetőségét, tehát a kapcsolódó szolgáltatás adókötelezettségét is az általános szabályok szerint kell megítélni.
A világ nem térhet vissza a „dzsungel törvényéhez”. 
