Kezd összeállni a kép az orosz légitársaságok tavalyi üzletmenetéről. Elég siralmasnak tűnik, ugyanis 10-20 százalékkal csökkent az utasok száma és egyre több gond van a géppark üzemeltetésével. A vállalatok többségénél Airbus és Boeing gépek repülnek, méghozzá lízingelt formában, s ez anyagilag is megterhelő.
Az orosz kormány már tavaly nyáron érzékelte, hogy az ukrajnai támadás miatt hozott szankciók elkezdtek hatni. Az orosz invázió kezdete után két nappal az EU-ban elrendelték, hogy nem engednek be a nyugati légtérbe orosz légitársaságokat, felszólították a lízingcégeket, hogy vonják ki repülőgépeiket az orosz piacról, továbbá leállították az alkatrész utánpótlást. Májusban az EU kissé enyhített és megengedte a lízingcégeknek, hogy érvényben tartsák a 2022. február 26. előtt kötött szerződéseket.
Az akadályokat úgy igyekeztek kikerülni az orosz vállalatok, hogy elkezdték növelni a járatok számát a Moszkvával nem ellenkező egykori szovjet tagköztársaságokba, a Közel-Keletre és egyes ázsiai országokba, valamint ázsiai partner légitársaságoknál alkatrészekért kuncsorogtak. Mindegyik próbálkozás halovány lett, a pénzügyi gondok közben csak nőttek.
A lízing-konstrukció pontos adatai nem ismertek, az orosz sajtó is csak becsült számokról írt, azok is csak 2018-ra vonatkozóak. Ezek szerint az Aeroflotnak akkor a 336 gépéből 43 volt lízingben, az S7 cégnek és az Uralszkije Avialinyii-nek egy sem, viszont a UTair 66 darabos gépparkjából csak egy nem volt lízingben. A teljes orosz légiforgalomban 2022-ben összesen 1127 polgári repülőgép vett részt.
Megoldják hazaiból?
A lízing-ügy leginkább az Aeroflotot érinti, ezért a kormány az állami jóléti alapból orosz gyártmányú járművek beszerzéséhez/lízingjéhez fog hozzájárulni: 2023 és 2025 között közel 175 milliárd rubelt ad 34 darab Szuhoj Superjet 100-as, 18 darab MC21-es és 11 darab Tu-2014-es repülőgép finanszírozásához. Rendkívül kedvező, mindössze 1,5 százalékos kamatot számítanak fel, és itt már nincs elvárt utasszám.
Az Aeroflot egyébként december legvégén kiköltekezhette magát: megvásárolta az ír lízingcégtől az addig lízingben használt 10 darab Boeing 777-300ER típusú, hosszútávú járatokhoz használt repülőgépet. A vételárról nem közöltek részleteket, de több száz millió dollárról lehet szó, viszont elmondták, hogy idén más légi cégeknél folytatni akarják ezt a gyakorlatot. Szakértők szerint ez tulajdonképpen előremenekülés, egyrészt kicsit enyhíthet az alkatrészhiányon, másrészt jelzi, hogy milyen irányt vehet a külpiacok keresése.
Vlagyimir Putyin nyomására az orosz vezetés elfogadott egy középtávú állami szubvenciós programot. Ennek az első részét, mintegy 25,3 milliárd rubelt már idén megkapnak a cégek, de csak a 2022. november és 2023. március közötti belföldi forgalomban keletkezett működési veszteség ellentételezéshez lehet igénybe venni, fizetésemelésre vagy fejlesztésekre nem. Előírták, hogy el kell érni a megelőző évek azonos hónapjaiban (2021 november-2022 március) mért utasszámnak legalább a 90 százalékát.
A magánkézben lévő légitársaságok tulajdonosai közül a Red Wings-éi léptek legutóbb, még tavaly december végén: összesen 2,7 milliárd rubelnyi tőkét adtak „a pénzügyi-gazdasági állapot javítására”. A tranzakcióról az orosz jegybank számolt be elég szűkszavúan. A tőkejuttatás még 2022 elején felmerült, akkor 4,8 milliárd rubeles tőkeinjekciót terveztek, de 2022 nyarán kiderült, hogy a 2021-es év még jól sikerült, nyereséges lett a légitársaság, így végül most csak a 2022-es évet könnyítették meg. A légi cég főtulajdonosa – több áttételen keresztül - a Rosztyeh nevű vállalkozás.
A Covid előtti három évben folyamatosan nyereséges volt a légitársaság, tavaly 1,9 milliárd rubeles veszteséget könyvelt el. Idén január közepén több új járatot jelentett be, többek között Mahacskalából Tel Avivba is visz majd utasokat hetente egyszer.
Kínai buszokat lízingel az Aeroexpress
A jobb kiszolgálást megcélozva februártól 10 darab Yutong típusú kínai távolsági buszt lízingel az Aeroxpress nevű orosz busztársaság. A három éves szerződés értelmében Moszkva belvárosa és a három nagy moszkvai repülőtér között fognak közlekedni. Évekkel ezelőtt az orosz cég csak vonatokat használt erre a célra. Később orosz gyártmányú buszokat is bevetett, ezekkel tavaly 9,5 millió utast szállított.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 6,09 pontos nyitás után csökkent kedden délelőtt. 
