Rekordot döntött a patinás autógyártó – ez még csak a kezdet?
|
| A V60 és S60 modellekből mindössze 750 darabot akarnak eladni idén világszerte. Fotó: Polestar Facebook |
A kínai tulajdonban lévő Volvo Cars tavaly 7 százalékkal növelte az autók eladásait, ezzel rekordmennyiségű, összesen 571 577 járművet adtak el. A növekedés Kínában volt a leglátványosabb, itt az eladások negyedével nőttek, de az ázsiai és a csendes-óceáni térség is 20 százalékot gyarapodott. A Volvo Cars eladásai Európában, a Közel-Keleten és Afrikában jóval szerényebben, együttesen 3 százalékkal nőttek 2016-hoz képest.
| Különös szövetség szövődik a botrányos Uber és a rekorder Volvo között. >>> |
Svédországban a Volvo Cars autóeladásai 6 százalékkal több mint 74 ezerre bővültek. Ezzel az eredménnyel a Volvo tavaly már a hatvanadik éve a legnagyobb számban eladott márka Svédországban. Egyedül az Egyesült Államokban mutatkozott csekély visszaesés, itt 1,5 százalékkal kevesebb autót, összesen 81 ezret adtak el.
Jövőre jön az igazi váltás
Ahogy arról már korábban is írtunk, 2019-től a patinás autógyár már nem hoz forgalomba olyan új modellt, melyben csak belsőégésű motor van – vagyis minden új típus kap egy elektromos motort is. A régieket ugyan még gyártják, amíg ki nem futnak, utána jön a csak elektromos motorral rendelkező autók gyártása.
A kínai tulajdonban lévő legendás svéd eredetű gyártó (amely 2011-ben került át a Ford Motorstól kínai kézbe) az első volt a hagyományos gyárak közül, aki jelezte, hogy közeleg a belsőégésű motor bő 100 éves történetének vége. A tervek szerint 2019 és 2021 között a hibridek mellett öt teljesen elektromos modellt dobnak majd a piacra, a csak belsőégésűekből pedig csak a régi típusokat gyártják, amíg ki nem futnak. A cég kínai tulajdonosa, a Geely már 10 éve fejleszti az elektromos autókat, és 2025-ig egymillió darabot szeretne belőlük eladni.
A növekvő migrációs nyomás az Európai Unió és a Nyugat-Balkán előtt álló közös kihívás, és a két térség közös felelőssége, hogy megfelelően kezeljék - állapították meg az EU-tagországok és a nyugat-balkáni államok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó) vezetői keddi tiranai találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban.
