2016 decemberében az építőipari termelés volumene közel 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek és az egyéb építmények építésénél is csökkenést mért a KSH: előbbinél 5,8 százalékos, utóbbinál több mint 25 százalékos volt a visszaesés 2016 decemberében 2015 decemberéhez képest.
Ha a 2010-es adatokhoz képest vizsgáljuk a teljesítményt, azért látszik, hogy kifelé lábalunk a gödörből. Decemberben az építőipar termelése 1,4 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest:
Ha épp nincs uniós pénz, nem épül semmi - aztán hirtelen ránk zúdul
Ez utóbbi adat ismét rámutat arra, mekkora jelentősége van az uniós pénzeknek a magyar gazdaság szempontjából: az egyéb építmények építésének masszív visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. év végi befejeződése okozta. Decemberben a legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő, valamint a közműépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakitól.
Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy az uniós pénzek megindulásával újra nagyot ugorhat a hazai építőipar teljesítménye. A pénzek pedig már megindultak: idén várhatóan 2700 milliárd forintot fizetnek ki a magyar cégeknek, és 2016-ban is érkezett közel 2000 milliárd forint a számlákra - mivel ezt jórészt decemberben utalták, még nem látszik meg a most közölt statisztikában érdemben. A tempón ráadásul nem is lassít a kormány, sőt: 2018 márciusáig a források teljes lekötése megtörténik a tervek szerint (a háttérről itt írtunk >>)
Szakértők szerint az az irdatlan pénzmennyiség, ami most a piac nyakába szakad, biztosan sokkolóan hat majd 4-5 év forrásszűke után, és különösen az építőipar kapcsán kapacitás-kérdéseket is felvet - magyarán ennyi szűk év után kérdés, hogy honnan fognak előrántani elegendő szakembert és szakmunkást a berobbanó építések kivitelezéséhez.
Az alapozás még nem kezdődött meg, de a szerződések már beindultak
A kérdés nagyon hamar aktuálissá válik, ahogy az a friss KSH-statisztikából is látszik: a megkötött új szerződések volumene 114 százalékkal nőtt az előző évihez képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 34,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig közel 173 százalékkal emelkedett. A növekedés oka néhány, gyorsforgalmi utak építésére kötött, nagy értékű szerződés volt.
Az új szerződésekkel együtt az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene december végén 89 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist.
Az uniós forrásból finanszírozott építkezések mellett a növekvő kereslet a lakásépítéseket is felpörgeti, több száz projekt van már a láthatáron - ez pedig további kérdéseket vet fel a munkaerőhiánnyal kapcsolatban, ami az idei évben biztosan az első számú kihívást jelenti majd az építőiparban,
Ez volt az építőipar 2016-ban
Mivel megérkeztek a decemberi adatok, egyenleget vonhatunk az egész évről is: 18,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 12 hónap alatt, az épületeknél 3,7, az egyéb építményeknél (az út- és vasútépítések zuhanása miatt) 33 százalékos volt a visszaesés.
Mintha nem is egyetlen országban élnénk
Az év végén érdemes némi figyelmet szentelni a KSH adatsorán belül a megyei székhelyű építőipari termelés értékeire is. Régiókra bontva az látszik: az éves építőipari termelés közel fele Közép-Magyarországhoz kötődik, míg Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl építőipari vállalkozásai csak 6 százalékkal járultak hozzá a teljesítményhez.
|
| Az egyes régiók részsedése az építőipari termelés volumenéből 2016-ban. |
Az építőipari statisztikák böngészése közben mindig hüledezve tekintünk Nógrád megyére - most sincs ez másképp. Volt olyan hónap (január), amikor az egész megye építőipari teljesítménye 254 millió forint volt, és egyik hónapban sem érte el az 1 milliárd forintot. A legerősebb hónapban, decemberben a 971 millió forintos teljesítmény a teljes ország építőipari teljesítményének 0,64 százalékát adta.
|
| Az építőipari termelés volumene 2016. decemberében - millió forintban. Forrás: KSH / Privátbankár.hu |
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
