Ismét összeszorulhatott a vezetők gyomra a nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncok magyar egységeinél, amikor elolvasták a nagybevételű cégeket terhelő kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot. Mint arról korábban beszámoltunk, az adóval a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételeihez kell a félmilliárd forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi cégeknek hozzájárulniuk. A törvénytervezet nem tesz említést az adó várható összegéről, de az a nagyobb láncok korábbi árbevételét megvizsgálva havi szinten 4 milliárd forint körüli összeget biztosít majd a költségvetés számára.
Átmeneti adó a vészhelyzeten túl is?
A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. A cégek a különadót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítják meg, és vallják be. Az adóelőleget az első adóévben bevallaniuk nem kell, hiszen azt már megtették a veszélyhelyzetben elrendelt különadó-bevallás benyújtásával egy időben, így nincs szükség újabb ezzel kapcsolatos adminisztrációra. Az előleget két egyenlő részletben kell majd megfizetni.
Ami meglepetésként hatott a törvénytervezet alapján, hogy míg a kormány a vészhelyzetre hivatkozva vezeti be az adót, a törvénytervezetben erről már nem esik szó. Nem véletlen, hogy több lánc is attól tart, hogy az elvileg átmeneti rendelkezés esetleg a veszélyhelyzet lezárása után is megmarad. Más kérdés, hogy jelen pillanatban azt sem lehet tudni, hogy maga a vészhelyzet meddig tart.
Az Amazon és az Ali' sem bújhat ki az adó alól
A Pénzügyminisztérium kedd éjszakai közleményében az adó kapcsán felhívja arra is a figyelmet, hogy a külföldi online kereskedelmi multicégek (mint pl. az Amazon, a Wish, az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy ezek a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon.
Be kell fizetni az adót
A kiskereskedelmi vállalatok érdekvédelmi szervezetének vezetője, Vámos György a 24.hu-nak azt nyilatkozta: "Nem kérdés, hogy a járványalapba szánt, forgalomarányos sávos különadót be kell fizetni, mindenki be is fogja." Azon kívül, hogy ez törvényi kötelessége a cégeknek, azért sem nagyon tudnak más tenni, mert éppen az idén hozott döntést egy hasonló ügyben az Európai Bíróság.
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságához korábban a Tesco fordult, a vállalat annak megállapítását kérte a szervezettől, hogy a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal? A brit vállalat azt rótta fel, hogy az összes adó mintegy 95 százalékát a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.
Ítéletében az uniós bíróság rámutatott, hogy az árbevételt progresszív módon terhelő különadók, amelyek elsődlegesen külföldi tulajdonú, a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik, tükrözik a piacok valós gazdasági helyzetét, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek. Tény, szögezte le a bíróság, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.
A kiskereskedelmi szektorban, amelynek képviselőit 2010 és 2012 között sújtotta ez a különadó a mostanihoz hasonló árbevételi sávokat állapítottak meg. 500 millió forint éves árbevételig nem kellett adót fizetni, afelett viszont sávosan (az árbevételhez igazodva) meredeken nőtt az adómérték, 100 milliárd forint felett már az éves bevétel 2,5 százalékát kellett fizetni.
Megint a magyar láncok járnak jól
Ahogy a 10 évvel korábbi különadó esetében úgy várhatóan most is a nagy külföldi láncok fizetik majd az adó döntő hányadát. Ennek az az oka, hogy a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele.
A tavalyi árbevételi adatok nem ismeretesek, sőt a most bevezetett könnyítések miatt a szokásos május végi határidőre nem kell leadni a mérlegeket, így kérdéses, hogy mikor lesznek azok publikusak, ám a 2018-as számokat tudjuk. A piacvezető Tesco 622 milliárdos árbevételt ért el 2018-ban, a Spar 523 milliárdot, a Lidl 455-öt, míg az Auchan 340 milliárdot, a Penny 238, míg az Aldi 208 milliárd forintot. Bár nagykereskedelmi vállalat, de ha mégis bekerül az adó hatálya alá, akkor a sorban a Metro következne, melynek legutóbbi beszámolójában közel 160 milliárdos árbevétel szerepelt.
Utánuk viszont óriási szakadék jön, mert a legnagyobb forgalmú magyar tulajdonú vállalat, a Mecsek Füszért 47 milliárdos forgalmú. Az Unió Coop 32 milliárdot ért el, a CBA legnagyobb franchise partnere, a Krupp és Társa pedig "csak" 22 milliárdot.
Dupla présbe kerülnek a vállalatok
A politikusok arról is beszéltek, hogy a kiskereskedelmi vállalatok számára a közös teherviselés azért sem számít túlságosan megterhelőnek, mert a válság első hónapjában még nőtt is a kiskereskedelmi forgalom. Kétségtelen tény, hogy a pánikvásárlók meglökték az élelmiszerláncok februári forgalmát, ám ez vélhetőleg nem lesz tartós.
A kiskereskedelmi forgalom és a gazdasági növekedés ugyanis kéz a kézben szokott járni, ebből a szempontból pedig elég rossz ómennek ígérkezik, hogy az elemzők és a Pénzügyminisztérium is recessziót vár az idei évben. A nemzetközi kereskedelmi láncok tehát egy várhatóan gyengülő piacon kapnak a nyakukba extra terhet.
A vállalatok egyelőre vizsgálják a lehetséges megoldásokat. Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György azt mondta, előteremtéséhez belső költség-átcsoportosításokra lehet szükség, a költségek átfésülése természetes reakció egy ilyen helyzetben. Mivel minden láncnak mások az adottságai, lehetőségei, a költségek átcsoportosításáról minden cég saját belátása szerint, önállóan dönt, mindenki másképp csinálja. A Spar egyébként már bejelentette, hogy a járvány kirobbanása után alkalmazott pótlólagos munkaerőtől meg fog válni, és így próbálják az adót előteremteni. Más kérdés, hogy a diszkontláncok meglehetősen feszes munkaerőgazdálkodást folytatnak, így ők létszámcsökkentést csak akkor tudnak végrehajtani, ha a forgalom számottevően visszaesne.
Bukarest szerint rémhír terjed. 
