Steve Wozniak volt a Novathon konferencia különleges vendége. A CIB Bank rendezvényén az Apple társalapítója mesélt a Steve Jobshoz fűződő viszonyáról és megosztotta gondolatait a legújabb technológiákról is.
Mérnök akart maradni
Az első Apple-gépek atyja elmondta, hogy a technikai eszközök mindig is érdekelték. Persze akkoriban még nem voltak számítógépek, kezdetben rádiókat épített. Ezt követően is számos dolgot tervezett, míg eljutottak az Apple I. gépig. Amikor először hallott arról, hogy vannak számítógépek, és megtudta, hogy egy-egy darab drágább, akkor az komoly munkára inspirálta, már csak azért is, mert neki csak egy albérlete volt. Elkezdett járni a helyi Homebrew Computer Clubba, ahol nagyon sokat tanult, de megemlítette, hogy a közhiedelemmel ellentétben, nem ott ismerkedett meg Steve Jobs-szal, ő ugyanis nem volt tag, a kapcsolatuk viszont régebbre nyúlt vissza.
Mint mondta, a háttér megteremtésében Steve Jobsnak óriási szerepe volt, ő sokáig nem akarta feladni a munkáját, és sokáig a Hewlett Packardnál dolgozott. Sőt, a fejlesztéseit először a munkahelyének ajánlotta fel, de őket nem érdekelte az amatőröknek kínált, kis gép. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy nem volt internet, az alapját jelentő ARPA-hálózatra 5 gépet csatlakoztattak akkoriban. A gépeken nem futottak telepített programok, egyáltalán nem voltak felhasználóbarátak.
Wozniak arról is beszélt, hogy a kezdeti sikerek után sok mindent egész másképp láttak a folytatást illetően Steve Jobs-szal, ezért hagyta el a céget. Azt is elmondta, hogy míg ő megmaradt egy mérnöknek, akit az érdekelt, hogy minél jobb gépeket építsenek, addig Jobs üzletemberré vált.
Gyökeresen megváltozott a világ
Steve Wozniak arról is beszélt, hogy az Apple alapítójaként óriási vagyonra tett szert, sokkal több pénze lett, mint amire valaha is szüksége volt. Igaz, ennek egy részét megosztotta azokkal a mérnökökkel, akik az induláskor és az első években ott voltak mellettük.
Megkérdezték, hogy a digitalizáció hogyan befolyásolja szerinte az életünket. Wozniak szerint, amikor elkezdték az Apple-t, akkor egész más világ volt. Ma mindent az eszközök uralnak, ezek sokat segítenek, de el is uralkodnak az embereken. Egy probléma megoldásán ma már nem gondolkozunk, hanem megpróbálunk az interneten választ kapni rá. De az, hogy mindent az interneten akarunk intézni, szerinte már az abszurditás kategóriájába tartozik. Példaként említette, hogy emberek nem kapcsolják le kézzel a villanyt a lakásukban, hanem egy applikáció segítségével akarják ezt megoldani.
Az AI kapcsán azt mondta, hogy szó sincs arról, hogy a gépek emberi módon tudnának gondolkodni, de egy olyan szintre jutottak a gépek, ami korábban elképzelhetetlen volt. Az emberek időnként ostobaságot csinálnak. Az önvezető autók kapcsán, amelyek az AI technológiára támaszkodnak, elmondta, hogy egy emberi sofőr bármikor nekimehet egy másik autónak. A gépek egymással el fognak boldogulni, ugyanakkor a kiszámíthatatlan emberi viselkedésre viszont nehéz őket felkészíteni.
A fintech cégek és a digitális bankolás terén szerinte az jelenthet kihívást, hogy ma már nagyon sok mindent a gépek oldanak meg, és nehéz emberekkel kommunikálni, ha problémád vagy kérdésed van. Szerinte egyébként kiszámíthatatlan ez a piac is.
Emlékeztetett arra, hogy amikor megjelent az iPhone, a Nokia és a Motorola a csúcson volt, rengeteg készüléket adtak el, nagy nyereséget értek el, sőt a következő években is. Azonban néhány évvel később hirtelen bezuhantak és gyorsan eltűntek a piacról. Ma nehéz megjósolni, hogy a pénzvilágban milyen új cégek jönnek, és melyek nem tudnak majd megfelelni a kihívásoknak.
Mennyi idő kell, hogy reprodukáljuk az emberi agyat?
Pedig esetenként ezzel le lehetne rövidíteni a megoldást. Steve Wozniak a beszélgetés végét a mesterséges intelligenciához kapcsolódóan egy viccel zárta le. Megkérdezték tőle, hogy mennyi időbe telik egy emberi agy reprodukálása, arra továbbra is csak azt tudja mondani, hogy 9 hónap.
A nézői kérdések egyike az információbiztonságról szólt. Ennek kapcsán Wozniak úgy vélekedett, hogy az Apple rendszere a legjobb, de mindenkit arra biztatott, hogy gondolja át, milyen adatokat akar átadni a profitorientált vállalatoknak, amelyek működésére nincs hatással. Az Apple alapítója méltatta az EU adatvédelmi szabályozását, szerint nagyon fontos, hogy a vállalatok ne kezelhessék bármilyen adatunkat saját céljaiknak megfelelően.
Szerinte a techcégek atyjai alapvetően jószándékú emberek, bármelyik nagy céget nézzük. Egy valós probléma megoldására jönnek létre, és nem azért, hogy az alapítók milliárdosok legyenek. Más kérdés, hogy amint sikeressé válnak onnantól kezdve viszont egész másképp viselkednek.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
